Az MNB decemberi kamatdöntő ülésén 75 bázispontos csökkentés mellett döntött, így 10,75 százalék lett az alapkamat. Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a döntést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kamatdöntő ülésen felmerült a 100 bázispontos csökkentés lehetősége is, de végül a 75 bázispontról született egyhangú döntés.
Gyorsan csökkenő infláció
Az infláció novemberben gyorsan csökkent, az idei év végén 6 százalék lehet az adat. 2024 első negyedévében folytatódik a gyors csökkenés, majd lassul a dinamika. Az árstabilitás elérése 2025-ben várható. A gazdasági növekedés jövőre 3, 2025-ben 4 százalék körül alakulhat az MNB várakozásai szerint. A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság növekedett, miközben sikerült megállapodni az uniós források első részletéről, ami növeli a magyar gazdaság iránti bizalmat.
Átmenetileg magas reálkamat
A következő évben már közel kerülhetünk a jegybanki toleranciasávhoz (ennek a teteje 4 százalék). A következő hónapokban magas lesz reálkamat, mivel a kamatcsökkenés mértéke lassabb, mint az infláció visszaesése, ennek mértéke csökkenni fog jövő év vége felé, amikor közeledik az inflációs adat a jegybanki toleranciasávhoz. A monetáris tanács adatvezérelt üzemmódban marad, vagyis a bejövő adatok tükrében hozza meg döntéseit, fegyelmezett monetáris politikát fog fenntartani.
Külső körülmények
A fejlett gazdaságokban az infláció már a jegybanki célsávba került (2-3 százalék). Ennek megfelelően a hosszú hozamok is nagyot süllyedtek: az amerikai 10 éves hozam 4 százalék alá, a német adat 2 százalék közelébe csökkent. A nagy jegybankok kamatemelési ciklusa egyre közelebb került. Az árupiacokon is kedvező a helyzet: csökkent a olajár, a gázár, stabilak az élelmiszerárak. Ami óvatosságra készteti a jegybankot, az a világban meglévő fegyveres konfliktusok, melyek fokozott kockázatot jelentenek.
Jövő évi infláció, kockázati forgatókönyvek
Jövőre 4-5,5 százalék közötti inflációs értéket vár az MNB. Ez már illeszkedni fog a régiós átlaghoz, megszűnik a magyar infláció kiemelkedő mivolta. A dezinflációs pálya eddig sikertörténetnek mutatkozik, cél, hogy sikerüljön az inflációt a jegybanki cél szintjén hosszabb távon stabilizálni.
A Monetáris Tanács a decemberi Inflációs jelentés alap-előrejelzése körül három alternatív kockázati forgatókönyvet emelt ki. Az első az Európában lefelé mutató növekedési kockázatok, a másik a fogyasztás lassú helyreállása. A reálbérek már nőhetnek akár 5 százalékos mértékben is, ez azonban a lakosság óvatossága miatt nem feltétlenül jelent ugyanekkora bővülést a fogyasztásban. A harmadik kockázat nemzetközi, általános: változhat a kockázatvállalási hajlandóság.
A nagy infláció utóhatása
A magas infláció időszakában nagyot csökkent a bérek és a pénzügyi megtakarítások reálértéke egyaránt: ennek helyreállása időt vesz igénybe. Egyrészt nagy voltak a mérték, így hosszabb ideig tart az infláció előtti szint elérése, másrészt a lakosság először pénzügyi eszközeit építi vissza reálértékben, és csak utána növeli fogyasztását.
Kiegyensúlyozott növekedés
Ami a vállalkozások beruházásait illeti: jelentős megtakarítással, likvid eszközökkel rendelkeznek, ezek nagy része gyorsan mobilizálható beruházási felfutás esetén, ami főleg a kereslettől függhet. Ezek alapján az MNB jövőre kiegyensúlyozott szerkezetű, a korábban becsültnél lassabb növekedésre számít, melyet az export és a belső kereslet egyaránt húz. Az exportban kiemelkedő jelentősége lesz a most termőre forduló elsősorban járműipari beruházásoknak.
Külső egyensúly, várható lépések
Ami a külső egyenleget illeti: a folyó fizetési mérleg tavasz óta többletet mutat, azaz pozitív az egyenlege, lehet, hogy már az év egészére is az lesz, és ez jövőre is így marad. A külső egyensúly így megvalósult, ebből adódóan a forint árfolyamára ható legfontosabb fundamentális tényező stabil.
Ami a várható lépéseket illeti, a számok nem voltak olyan konkrétak, mint novemberben, de az elhangzott, hogy a közeljövőben 10 százalék alá kerül az alapkamat (ez 100 bázispontos csökkentéssel már januárban is elérhető).