Az MNB Monetáris Tanácsának megítélése szerint széleskörű dezinflációs folyamatok zajlanak: Magyarországon volt a legnagyobb inflációcsökkenés Európában, decemberben a szint a visegrádi országokon belül is alacsony szintre került. A fogyasztóiár-index jelentősen, 2,4 százalékponttal, míg a maginfláció 1,5 százalékponttal mérséklődött az előző hónaphoz képest. Az inflációs alapfolyamatok trendszerű lassulását jelzi, hogy a maginfláció évesített háromhavi változása szeptember óta 3 százalék körül alakul. A folyó fizetési mérleg erős többletet mutat, és idén is hasonlóan kedvező helyzet várható. Ugyancsak kedvező fejlemény az európai uniós pénzekről való megállapodás. 

A döntés háttere

A monetáris tanács körültekintő, megfontolt monetáris politikára törekszik, így az alapkamat 75 bázispontos csökkentése mellett döntött, az alapkamat mértéke 10 százalék lett. A makrogazdaság helyzet lehetővé tett volna 100 bázispontos csökkentést is, de a külső befektetői és geopolitikai környezet változékonysága óvatosságot indokol. Különösen a múlt hétfő óta mutatkozó magyar pénzpiaci folyamatok indokoltálták a kisebb vágást, melyek során gyengült a forint és emelkedtek az állampapírhozamok.

Kapcsolódó

Az eszköztár egyszerűsítése

Az MNB folytatja a jegybanki eszköztár tavaly ősszel megindult egyszerűsítését. A Monetáris Tanács értékelése szerint a hosszú lejáratú betéti eszköz sikeresen betöltötte stabilizáló szerepét, így a jegybank január 31-i hatállyal felfüggeszti az eszköz alkalmazását. Emellett a Tanács megítélése szerint a devizalikviditást nyújtó swapeszköz 2023. december végi alkalmazása ismét hozzájárult a stabil swappiaci folyamatok fennmaradásához, így az MNB az eszközt a továbbiakban is alkalmazza.

Külső környezet

Az infláció globálisan mérséklődik, az eurozóna inflációja átmenetileg emelkedett, azonban az alapfolyamatok továbbra is csökkenő trendet jeleznek előre. Az Egyesült Államokban a vártnál enyhén magasabb volt az áremelkedés üteme decemberben. A világgazdasági kereslet gyengülése és a nyersanyagárak korábbi éveknél alacsonyabb szintje az inflációs ráták folytatódó süllyedésének irányába mutat.

A nemzetközi szállítási költségek vörös-tengeri konfliktushoz köthető emelkedése ugyanakkor fennakadásokhoz vezethet a globális értékláncokban, a szállítmányozási költségek újbóli emelkedését okozva. A geopolitikai feszültségek ellenére az olajárak 80 dollár körüli tartományban stagnáltak, míg az európai gázárak tovább mérséklődtek, megawattóránként 30 euró alá kerültek.

Kockázatvállalási hajlandóság

A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság változékonyan alakult a decemberi kamatdöntés óta. A globális pénzpiaci hangulatot a meghatározó jegybankok kamatpolitikájával kapcsolatos várakozások, a beérkező makrogazdasági adatok, valamint a közel-keleti konfliktusokkal kapcsolatos fejlemények befolyásolták. A Federal Reserve és az Európai Központi Bank a piaci árazások alapján elérte a kamatpálya tetejét, így az időszak során a piaci szereplők fókusza a kamatcsökkentések megkezdésének időzítésére és várható mértékére irányult. A régióban a cseh jegybank 25 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát, míg a lengyel és a román jegybank nem változtatott a monetáris kondíciókon.

Kilátások

A dezinfláció az idei év első negyedévében folytatódik, ezáltal az infláció a tavaszi hónapokban várhatóan megközelíti a toleranciasáv felső szélét. A fegyelmezett monetáris politika, a kormányzat piaci versenyt erősítő lépései, a visszafogott belső kereslet és az elmúlt éveknél érdemben alacsonyabb külső költségkörnyezet együttesen támogatják az árdinamika további mérséklődését. A második negyedévtől kezdődően a bázishatások következtében az infláció – más országokhoz hasonlóan – átmenetileg kissé emelkedhet. A fogyasztóiár-index 2025-ben tér vissza tartósan a jegybanki inflációs célra. Éves átlagban az infláció az idei évben 4,0–5,5, míg 2025-ben és 2026-ban egyaránt 2,5–3,5 százalék között alakulhat.

A globális dezinflációt övező kockázatok és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága egyaránt körültekintő monetáris politikát indokol. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását. A következő hónapokban ezen információk alapján adatvezérelten dönt az alapkamat további csökkentéséről és annak optimális üteméről.