A mai jegybanki kamatdöntés után Matolcsy György, az MNB elnöke sajtótájékoztató keretében számolt be a mai döntés hátteréről. Elmondta, hogy az infláció tetőzött, de egyelőre még közellenségnek tekinthető, így a jegybank elsődleges célja az inflációs küzdelem. A 24 százalékos szint a háromszorosa az EU átlagos szintjének, de még a régió átlagánál is 10 százalékkal magasabb.
Kedvező folyamatok
Ugyanakkor kedvező folyamatok is zajlanak: a külgazdasági egyensúly helyreállt, a folyó fizetési mérleg immár többletes, a költségvetés hiányának csökkentése is megkezdődött, az ikerdeficit véget ért. Az MNB ebben a helyzetben megkezdi a monetáris politika normalizációját, melynek során most 18-ról 17 százalékra, 100 bázisponttal csökken az egynapos betéti tender kamata.
Az alapkamat sokáig marad
Ezt az eszközt ősszel vezette be a jegybank, most a cél az, hogy fokozatosan a 13 százalékos jegybank szintjére csökkenjen, ahol meg is szűnik az eszköz, és az alapkamat visszaveszi szerepét, mint legfőbb jegybanki kamateszköz. Az alapkamat ugyanakkor csak soká fog csökkenni, azzal nem fognak kapkodni, ahhoz az infláció komoly csökkenésére van szükség.
Specifikus inflációs okok
Matolcsy György arról is beszélt, hogy vannak specifikus okok, amelyek miatt a magyar infláció különösen magas, ezek között említette az ársapkákat, melyek rövidtávon néhány termék árát befagyasztják, ugyanakkor hosszabb távon nagyobb inflációgerjesztő hatása van, például azáltal, hogy más termékek áremelésével pótolják a kereskedők a keletkező veszteséget.
Cél a 3 százalék
Virág Barnabás, az MNB alelnöke is értékelte a kamatdöntést: elmondta, hogy év végére egyre nagyobb valószínűséggel éri el az infláció az egyszámjegyű tartományt, ugyanakkor ezt még komoly feladat követi: az inflációnak a jegybanki célszint, 3 százalék közelébe kell csökkennie. Ehhez szükség lesz arra, hogy az alapkamat sokáig ne változzon még, és a jövő év folyamán pozitív reálhozamot biztosítson.
Óvatos visszatérés a hagyományos monetáris politikához
Az egynapos jegybanki betéti tender szintjének fokozatos és óvatos közelítés az alapkamathoz immár indokolt, de ezt nagy odafigyeléssel, a folyamatok alakulásának függvényében fogják megvalósítani. A monetáris tanács kiemelt szintet fordít az infláció szerkezetére: kedvező, hogy az élelmiszerek esetében megtört a korábbi erősen emelkedő trend, míg a szolgáltatások drágulnak.
Külső körülmények, bázishatás
A külső körülmények kedvezők az infláció csökkenéséhez az immár jóval alacsonyabb energiaárak, valamint a normalizálódott világpiaci terményárak okán. Ez segíteni fogja a jegybank számításai szerint erősen felgyorsuló inflációcsökkenést, amit az év közepétől bázishatások is segítenek (eltelik egy év az erős áremelkedések kezdete óta).
Válságálló-e Magyarország?
Virág Barnabás ad választ a kérdésre, továbbá Végh Richárd a BÉT vezérigazgatója is beszélget május 26-án a Müpában. Az MNB alelnöke és Budapesti Értéktőzsde vezetője a Napi.hu konferenciájának fő előadói.