Két hete hirtelen zuhanásnak indult a forint árfolyama azt követően, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium vitát indított a változó kamatozású hitelek referenciakamatáról. A vita azóta lezárult, a probléma megoldódott, emellett az Ukrajnának folyósítandó uniós pénzekről is megegyezés született, amit addig Magyarország blokkolt, így a múlt hét elején megnyugodtak a kedélyek.
Az MNB múlt keddi kamatdöntő ülése után hangsúlyozta, hogy a heves ingadozás miatt a tervezett 100 bázispont helyett csak 75 bázisponttal csökkentetik az alapkamatot, ami így 10 százalék lett. A jelenlegi infláció mellett akár már 6 százalékra is lecsökkenhetne az alapkamat, hiszen ekkor még mindig megfelelő reálkamat lenne, azonban a jegybank fokozatosan, tervezhető lépésekkel hajtja végre a csökkentést, leginkább épp azért, hogy egy hirtelen nagyobb lépés ne zavarja meg a pénzpiacokat.
A jegybank lépését gyors forinterősödés követte, és feltételezni lehetett, hogy ha a piac kiegyensúlyozott marad, az árfolyamban nem lesznek hasonló kilengések, akkor a továbbiakban 100 bázispontos lépésekben is történhetne a kamatcsökkentés, és elméletben már akár május végén 6 százalék lehetne az alapkamat, ami segítené piaci hozamok és így hitelkamatok csökkenését is.
Újabb turbulencia
A héten azonban újra heves gyengülésnek indult a forint, és megint megközelítette az előző mélypontot (390 euró/forint), bár el nem érte azt. A hirtelen gyengülést a tíz éves piaci állampapír hozamának emelkedése is kísérte, akárcsak két héttel korábban, ami azt jelezte, hogy valóban pénzpiaci turbulenciáról, befektetői pénzek kivonásáról, bizalomcsökkenésről lehet szó.
Ennek oka már kevésbé volt egyértelmű, mint korábban. A hét elején a korábbiakhoz képest gyengébb decemberi exportadatok láttak napvilágot, jóllehet egyrészt hatalmas többlet van, ami elbír néhány gyengébb hónapot, másrészt decemberben szerepet játszhatott a Vörös-tengeri áruszállítás akadozása is, ami megzavarta az ellátási láncokat, lassította az alkatrészek érkezését, így az összeszerelést és az exportot is az iparban.
Érdemi rossz hír volt még az újabb uniós kötelezettségszegési eljárás a szuverenitásvédelmi törvény miatt, amely több ponton sérti az uniós jogot. Ennek nincs azonnali kedvezőtlen hatása, a bizalomnak azonban árt, mivel sok befektető, aki úgy gondolta, hogy véget ér a magyar kormány állandó konfliktusa az unióval, most úgy dönthetett, hogy ez új, vagy elhúzódó kockázati tényezőt jelent, ezért kivonul a piacról: portfólióját átallokálja.
Lassulhat az ütem
Amennyiben a következő hetekben, hónapokban hasonló volatilitás mutatkozik a piacon, akkor a jegybank újra a kisebb mértékű kamatcsökkentés mellett dönthet, hogy tompítsa ezeket a folyamatokat. Ha ez újra 75 bázispont lenne, akkor februárban 9,25 százalékra csökkenne a kamat, ha pedig a továbbiakban is ezt az ütemet alkalmaznák a piaci turbulenciák miatt, akkor júniusban 6,25 százalékot érne el az alapkamat.
A jelenlegi inflációhoz igazodó alapkamatszint így egy hónappal később, júniusban állna be, ami nem egy vészes eltérés, ám a piaci kamatok csökkenése szempontjából értelemszerűen kedvezőbb lenne a gyorsabb folyamat. Jelentős csúszás tehát nem következne be, de kedvezőbb lenne, ha kisebbek lennének a piaci ingadozások, úgy a forintárfolyamban, mint a hosszabb államkötvényhozamokban. Ezt feltehetően továbbra is az országspecifikus hírek fogják mozgatni.