A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) arra kérte a Magyar Bankszövetséget (MBSZ), hogy a piaci verseny fokozása, valamint a hitelezési terhek csökkentése érdekében október 9-től az újonnan szerződött hitelek esetében önkéntes banki kamatplafont alakítson ki a lakossági és a vállalati hitelek esetében is.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint a kamatplafon mértékét az újonnan szerződött

  • vállalati forgóeszközhitelek esetén 12 százalékos kamatszintnél;
  • a lakossági lakáscélú hiteleknél pedig 8,5 százalékos THM-szintnél érdemes meghatározni.

Ezen szint alatt fokozott verseny indulhat a pénzintézetek között, ami a hitelezési terhek csökkentése mellett a lakossági- és vállalati hitelpiac, valamint a verseny fellendülését is eredményezheti.

A kormány a kamatplafon elfogadása esetén két vállalást tett az MBSZ felé. Egyrészt az ígérik, amennyiben a jegybanki alapkamat egyszámjegyűre csökken, a vállalkozásokat érintő kamatstopot kivezetik, illetve megkezdik a lakossági kamatstop felülvizsgálatát is. Emellett a GFM támogatásáról biztosította a bankszövetséget a pénzügyi digitalizációra vonatkozó szabályozási törekvéseit és terveit illetően.

A kamatplafont havi rendszerességgel vizsgálják felül.

A Magyar Bankszövetség közleményében jelezte: támogatólag hívják fel tagbankjaik figyelmét az önkéntes kamatplafon bevezetésére.

„Bízunk abban, hogy a bankszektornak jelentős költségvállalást jelentő terhek a vállalatoknak az igen kedvező kamatozású forgóeszköz hitelek révén segíteni fognak az év végi hajrára való felkészülésben és a nagyobb forgalom elérésében. Az alacsony kamatozású lakáscélú hitelek pedig nemcsak az ingatlanpiaci forgalmat állítják helyre, hanem az építőiparnak is új lehetőségeket teremtenek” – tették hozzá.

A bankok alacsonyabb kamatszintjei akár több millió forintos megtakarítást is jelenthetnek egy-egy családnak és vállalkozásnak. A fix kamatozású hitelek lehetnek a legkapósabbak, hiszen azoknál akár évtizedekig ugyanannyi maradhat a teljes hiteldíjmutató (THM). Fontos azonban, hogy arról a pénzintézetek döntenek, hogy mely termékeikre alkalmazzák a kamatplafont.

Ezek a bankok léptek

Az Erste, az OTP, a CIB, a Raiffeisen és az UniCredit Bank is biztosítja a kamatplafont hétfőtől, a 12 százalékos vállalati kamatszinten és a 8,5 százalékos lakossági THM-szinten maximalizálva. A lakáshiteleknél a 8,5 százalékos THM csak vállalt maximum, ennél olcsóbban is nyújthatnak kölcsönt a pénzintézetek.

Három bank még ennél is kedvezőbb feltételeket biztosít.

Az MBH 7,89 százalékos ügyleti kamatot biztosít, de még ennél alacsonyabb is lehet a költség, havi 1 millió forint feletti számlajóváírás és 24 millió forint feletti hitelösszeg esetén ugyanis 7,39 százalékra csökken a kamat mértéke. Az átlagügyfelek 8,2-8,5 százalék közötti THM-ekre számíthatnak – tették hozzá.

A Gránit Bank még ennél is alacsonyabb lakáshitel-kamatokat tett közzé, ráadásul feltételek nélkül – csak hitelképességet szükséges igazolni. Náluk 7,5 százalékos THM mellett igényelhetnek piaci jelzáloghitelt a lakásvásárlást tervezők.

A K&H a magasabb hitelösszeg és jövedelmi sáv ellenére 7,7 százalékos THM-et biztosít, a kamatplafont pedig 8 százalékban határozta meg.

Csökkennek a költségek

Az átlagos hitelköltségekben az elmúlt időszakban egyébként is csökkenést mért a jegybank, egyedül a személyi kölcsönöknél nem volt változás. A hiteltörlesztési moratórium megszüntetését követően indult növekedésnek a törlesztők elmaradása itthon. A növekvő tendenciához nagyban hozzájárulhatott a magyar emberek elinflálódó bére, amit az Európa-rekorder inflációnak köszönhetünk.

Szeptemberben még arról írtunk, hogy nem akarnak hitelt felvenni a magyarok, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikájából azonban már jól látszik, hogy ez a tendencia megváltozott. Már növekszik itthon a hitelfelvételi kedv, ráadásul visszatért a régi mederbe a típus szerinti gyakoriság is – a lakáshitelek augusztusban népszerűbbek voltak, mint a személyi kölcsönök.

A Cofidis Hitel Monitor felmérésből kiderült, hogy a magyarok 10 százaléka tervez hitelt felvenni a következő egy évben. Kutatásuk alátámasztotta az eddigi tendenciákat, amely szerint a személyi kölcsön most sokkal népszerűbb – ez egyébként jellemző is a pénzügyi válságok alatt. A nem lakáscélú hitelt felvevők átlagosan 1,3 millió forintot vennének fel bankjuktól. Annak ellenére azonban, hogy a személyi kölcsön a legnépszerűbb, a leggyakoribb hitelcél továbbra is a lakásvásárlás és ingatlanfelújítás maradt.

Adósság áll a házhoz: drámai a lakosság kiszolgáltatottsága, főleg a nőké

Legújabb kutatásunk fényében bátran állíthatjuk, hogy ha nagyobb adóssággal szembesülünk, első körben megpróbáljuk a saját zsebünkből finanszírozni. Majd második körben jöhetnek a családi és a baráti kapcsolatok. Viszont a magyar lakosság ugyanakkora arányban fordul a bankhoz, mint kér kölcsön a környezetétől. A helyzet pedig egészen drámai, hogy a nők anyagilag mennyivel kiszolgáltatottak a férfiakhoz képest. Bővebben ->