- Mi most a legnagyobb kihívás a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára? Az infláció, a klímaváltozás vagy a pandémia?

- A jegybankok most szélesebb célrendszer mentén működnek, mint a 2008-as válság előtt. Az MNB-nek törvényi kötelezettségénél fogva mindig is az árstabilitás elérése és fenntartása volt a legfontosabb célja, a jó tíz évvel ezelőtti krízis azonban megmutatta, hogy a pénzügyi stabilitást sem szabad figyelmen kívül hagyni. A mostani válság idején a pénzügyi stabilitás erős, a járvány nem kezdte ki a bankokat, biztosítókat, pénztárakat, miközben hosszú idő után újra szembe kell néznünk az infláció gyors emelkedésével. Az infláció a jegybankok első számú ellensége, és ez így is marad, amíg az áremelkedés üteme vissza nem tér az árstabilitást jelentő három százalékos célérték közelébe.

Kapcsolódó

- Számítottak a novemberi 7,4 százalékos inflációs adatra?

- Nem volt számunkra meglepetés. Az elsők között figyelmeztettünk, hogy tartós inflációs nyomás alakulhat ki a világgazdaságban. Az Európai Unióban az MNB kezdte meg elsőként a kamatemelési ciklusát már idén júniusban. Miközben a világ nagy jegybankjaiban még az őszi hónapokban is arról folyt a vita, hogy az évtizedek óta nem látott infláció tartós vagy átmeneti jelenség-e, mi a nyár közepe óta közel 300 bázisponttal emeltük meg a rövid oldali kamatokat és ütemesen lezártuk válságkezelő eszközeinket. Elhúzódó infláció elleni harcra kell felkészülni. Időzítés, következetesség és határozottság lesz a kulcsa a sikernek. Mi továbbra is tesszük, amit tennünk kell.

- Mikor lesz az infláció a csúcson?

- Aktuális előrejelzésünk szerint novemberben tetőzött az infláció emelkedése. Innen már fokozatos mérséklődés következhet. Az MNB toleranciasávjába, vagyis 4 százalék alá várhatóan 2022 végére térhet vissza a magyarországi infláció. A maginfláció viszont csak 2022 második felétől kezdhet érzékelhetően csökkenni, ezért is van szükség további kamatemelésekre.

- A forint árfolyama is rekord szintre gyengült az ősszel. Mi a tervük ezzel?

- Magyarország kis, nyitott gazdaság. Minden nyitott gazdaságban a devizapiac fontos eleme a monetáris transzmissziónak. A Monetáris Tanács (MT) a legutóbbi döntése után is hangsúlyozta, hogy minden eszközzel, minden transzmissziós csatornán keresztül az infláció minél gyorsabb letörését kívánja elérni. Ehhez határozottan tartjuk magunkat.

- Emellett újabban egyre több zöld célt is felkarol a jegybank. Megoszlanak a vélemények arról, mekkora szerepet kell vállalniuk a jegybankoknak a zöld gazdaságban, az MNB miért választotta az egyik talán legradikálisabb utat?

- Háromféle megközelítés rajzolódott ki a jegybankok szerepét illetően a klímaváltozással kapcsolatban. Az ultrakonzervatív hozzáállás szerint semmi közük a jegybankoknak ehhez a kérdéshez, csak az árstabilitás fenntartására kell koncentrálniuk, a környezetvédelem kormányzati feladat. Egy másik csoport azt mondja, meg kell nézni, hogy a jelenlegi eszköztár hogyan hozható össze a fenntarthatósággal, ők tehát véleményem szerint a kivárásra játszanak. És vagyunk mi, a progresszívak, akik azt valljuk, hogy a klímaváltozás is egy olyan kockázat, amely visszahat a pénzügyi stabilitásra, sőt az árstabilitásra és így a monetáris politikára is, emiatt a jegybankoknak is foglalkozniuk kell ezzel a kérdéssel. A régióban ezzel a hozzáállással egyedülállónak számítunk, de a világon is az egyik leginkább progresszív álláspontot képviseli az MNB. Ez az irány viszont előremutatónak tűnik, s egyre több központi bank fordul a fenntarthatóság irányába.

- A jegybank Magyarországon sokkal progresszívabbnak is tűnik környezetvédelmi kérdésekben, mint a kormány. Mennyire támogatja a kormány az MNB ilyen törekvéseit?

- Mi a finanszírozáson keresztül tudunk hatni a piacokra, a zöld pénzügyeket támogatjuk, mert ehhez vannak eszközeink. A klímaváltozás ügyét teljes mértékben nem tudjuk felkarolni, hiszen ez nem jegybanki feladat. A kormányzat az, aki át tudja látni ezt a komplex, bonyolult kérdéskört. Nem könnyű feladat, hiszen a világ is kutatja még, hogyan lehet ezt kezelni. A kormánynak is köszönhető, hogy mi is hatékonyan tudunk fellépni a téma kapcsán, hiszen a jegybankok közül a világon az elsők között az MNB kapott fenntarthatósági mandátumot az Országgyűléstől. Fontos lépés volt az is, hogy amikor a jegybank meghirdette Zöld Otthon Programját, a kormány azonnal hozzáigazította a csok feltételeit.

- Mennyire támogató a kormány a többi jegybanki célkitűzésben, mint például a készpénzmentesség?

- A pandémia első sokkja után megugrott a készpénzhasználat. Ez nem magyarországi jelenség volt, mindenhol a világon így történt. Szerencsére Magyarországon ez gyorsan lecsengett, és növekedésének üteme most számos országénál alacsonyabb. A járvánnyal a digitális megoldások használata is kiugró mértékben növekedett, és szerencsére magas szinten is maradt. Ebben az azonnali fizetési rendszer tavaly márciusi elindulása és a 15 ezer forintos érintésmentes vásárlási limit bevezetése komoly szerepet játszott. Azt látom, az utóbbi időszakban már szelídül a készpénzhasználat iránti igény bővülése. A készpénz szerepét nem lehet nullára leszorítani, de lehet csökkenteni. Kérdéses, hogy milyen gyorsan sikerül majd mindez, és ebben persze a kormányzatnak is van szerepe. Lehet, hogy mi bizonyos kérdésekben ambiciózusabbak vagyunk, de természetesen a kormánynak egyéb szempontokat is mérlegelnie kell.

- Mondjon példákat!

- Az ingyenes készpénzfelvétel kapcsán például a kormányzatnak nyilvánvalóan a társadalmi elfogadottságot is néznie kell, márpedig a társadalom egy része ragaszkodik a készpénzhez. Mi ehhez képest inkább arra fókuszálunk, hogy a pénz forgási sebességének fokozása – amit a digitalizáció erősít - mennyivel kedvezőbb hatással lenne a gazdaságra. A moratórium is ilyen történet volt: mi a pénzügyi stabilitás szempontjából vizsgáltuk ezt a kérdést. Bevezetését rendkívül sikeres beavatkozásnak tartom, amit „kéz a kézben” készítettünk elő a kormánnyal, és a pénzügyi szektor is elfogadta. Nagyon jó volt, hogy a hitellel rendelkezők, amikor azt sem tudták, mi lesz velük, hová kapjanak, lélegzetvételhez jutottak, nem kellett a hiteleikkel foglalkozniuk. Később viszont azt láttuk, hogy az egészségügyi krízis nem nőtt társadalmi és pénzügyi krízissé, ezért azt mondtuk, nincs már szükség tovább a moratóriumra ebben a formában, hanem mielőbb vissza kellene térni a normális kerékvágásba. Ez pedig az egyensúly és növekedés képlete, ezzel nyertük meg az elmúlt tíz évet is.

- Az MNB lezárta volna az általános moratóriumot már tavaly év végén?

- A kép azért sokkal árnyaltabb, és ma már nem érdemes azzal foglalkozni, hogy „mi lett volna ha”. Ami fontos, hogy október 31-től a kormányzat új logika mentén alakított át a moratóriumot, amelyet így csak bizonyos társadalmi csoportok vehetnek igénybe. Ezáltal gyakorlatilag a pénzügyi stabilitási kockázat is megszűnt, hiszen még a mi várakozásainkhoz képest is kevesen maradtak a fizetési stop védőhálójában. Az összesített hitelállomány mintegy 4 százaléka, 672 milliárd forintnyi hitel van most moratóriumban. Valószínűleg tényleg csak azok függesztették fel továbbra is a törlesztést, akiknek komoly problémájuk van.

- Mennyire kockázatos ez az állomány, hiszen jövő év közepén számukra is lejár a moratórium?

- Szükség esetén a moratóriumból kilépettekkel és az abban maradt adósokkal is külön foglalkoznak a bankok, ezt mi is támogatjuk ajánlásokkal, vezetői körlevelekkel. A bankrendszer az általános moratóriumra nagyon komoly céltartalékkal készült, a bent maradók száma pedig alacsony, ezért a pénzügyi rendszer egészére nem jelentenek veszélyt a moratóriumban lévők. Sőt egyes bankok még fel is tudnak szabadítani céltartalékot, mert rosszabbra számítottak. Emellett a gazdaság is alapvetően jól teljesít, a munkaerőpiac feszes, a bérek nőnek, így remélhetőleg sokan vissza tudják majd fizetni a hitelüket a jövő nyárra a mostani moratóriumosok közül is.

- A moratórium miatt csúszott a bankok osztalékfizetése is, ezt mikortól engedélyezheti az MNB?

- Kétségtelenül eltértünk ebben a kérdésben az Európai Uniótól. Ott már szeptembertől engedélyezték az osztalékfizetést, mi viszont ezt addig nem tartottuk felelős magatartásnak, amíg ki nem derül, hogyan folytatódik a moratórium október után. Ne felejtsük el viszont, hogy limitált osztalékfizetésre most is van lehetőség azoknak a bankoknak, amelyeknek a tőkepufferük és az üzleti kilátásaik is megfelelőek, s ezzel élnek is az érintettek. Most viszont már tisztán látjuk, hogy a moratóriumban maradt állomány jól kezelhető, a tartalékok szintje is megfelelő. Ezek után nem látom okát annak, hogy továbbra is fenntartsuk a tilalmat. A legnagyobb esélye így most annak van, hogy januártól engedélyezzük az osztalékfizetést.

- Az MNB évek óta szorgalmazza az átalánydíjas számlacsomagok bevezetését, a bankszektor viszont ehhez tranzakciós illeték csökkenését és az ingyenes készpénzfelvétel eltörlését szeretné. Lehet ebben a kérdésben előrelépni?

- Nagyon remélem, hogy igen, bár természetesen ez is részben állami kérdés. A készpénzhasználatot még jobban vissza tudná szorítani, ha az azonnali fizetési rendszerhez kapcsolódó fejlesztések nemcsak könnyen elérhetőek lennének, hanem a használatuk is olcsóbb lenne. Emellett a hazai bankrendszerre nézve komoly fenyegetés, hogy a külföldről jövő, határon átnyúló tevékenységet folytató szereplőket ez az illeték nem terheli, emiatt versenyhátrányban vannak a magyarországi bankok. Így nehezebben tudnak a magyar bankok a külföldi szereplőkkel versenyezni és csomagáras számlákat kínálni, ami pedig tovább növelhetné az azonnali fizetés népszerűségét is. Mi érvelünk a tranzakciós illeték átalakítása mellett, akár ötleteket is adnánk ehhez, de a döntést természetesen a kormányzatnak kell meghozni.

- Az azonnali fizetési rendszer nagymértékben hozzájárult a készpénzmentességhez, de számos vívmányát, másodlagos azonosító, fizetési kérelem, egyelőre alig használják a banki ügyfelek. Mi kellene ezek elterjesztéséhez? Arról is volt szó nemrég, hogy tervezik a fizetési kérelem kötelezővé tételét, ez mikor várható?

- Amikor 2020 márciusában bevezettük a 10 millió forint alatti tranzakciókra az azonnali fizetési rendszert, a várakozás az volt, hogy komoly innovációs lehetőségeket nyit majd ki. Számos előrelépés történt, ugyanakkor - lassan két évvel a bevezetés után - ideje ismét megnézni, hogyan fejlődhet tovább egységes irányba a rendszer. Az egyik ilyen a QR-kódos fizetés, amely a világban már sok helyen elterjedt, nálunk is lehetne még hangsúlyosabb, illetve a másodlagos azonosítókkal is lehetne továbblépni. Azon vagyunk tehát, hogy az azonnali fizetési rendszerben serkentsük a további innovációkat, s meg fogjuk fogalmazni az ezzel kapcsolatos javaslatainkat.

- Az innovációban a jegybank egyik fontos kezdeményezése a minősített fogyasztóbarát termékkör bevezetése volt. Milyen új termékek várhatóak itt? A folyószámla például adná magát, ott várható ilyen fejlesztés? Ha igen, milyen számlacsomagok kapnák meg a minősítést?

- A minősített fogyasztóbarát termékkör mára családdá vált. A lakáshitelek után az otthonbiztosítások és a személyi hitelek is népszerű termékké váltak. Kézenfekvő lenne a bankszámla is, folynak is erről tárgyalások, de eddig nem sikerült olyan termékről megállapodnunk, amelyben mindenki megtalálná a számítását.

- Ennek is a tranzakciós illeték az egyik kerékkötője?

- Nem kizárólag az ezzel kapcsolatos banki vélelem az oka annak, hogy nem jött még létre a fogyasztóbarát bankszámla. Az összes fogyasztóbarát termékünk bevezetését az adott pénzügyi szektorral történt konzultáció előzi meg. Akkor válik sikeressé, és akkor hoz az ügyfeleknek is anyagilag, szolgáltatásban is áttörést egy ilyen konstrukció, ha a piaci szereplőkkel közös kompromisszumra jutunk annak előnyeiről. Ez a fogyasztóbarát számlatermékkel még nem történt meg.

Eddig minden korábbi fogyasztóbarát termék fordulatot hozott a piacon. A lakáshiteleknél ezeknek köszönhető, hogy elterjedtek a fix kamatperiódusú konstrukciók. Ma már az új hiteleken belül majdnem 100 százalék a fix kamatperiódusú lakáshitelek aránya, ezen belül 70 százalék feletti a fogyasztóbarát konstrukcióké. Ez a mostani inflációs környezetben hihetetlenül nagy kiszámíthatóságot jelent. Az otthonbiztosítás lassabban, de biztosan szintén piactisztítást hoz a piacon, már 200 milliárd forintnyi ügyfélvagyont védenek e termékek. A személyi hiteleknél pedig a fogyasztóbarát konstrukcióknak köszönhetően sikerült csökkenteni a kamatokat, miközben előtte európai szinten kiugróan magas marzzsal működtek a magyarországi bankok.

- Sokan vettek fel viszont hitelt még a fogyasztóbarát lakáshitelek előtt, vagy ülnek forintosított devizahitelben, amelyek változó kamatozásúak. Az MNB egy ideje már figyelmeztet egy másik kockázatra, a kamatkockázatra, ami mostanra valós problémává érett. Mennyi adós érintett ebben a kérdésben? Mivel számolhatnak azok, akiknek változó kamatozású hiteleik vannak, vagy akiknek a következő években lesz a 3 vagy 5 éves kamatfordulójuk?

- Az első naptól kezdve következetesen hangoztattuk, hogy lehetőleg mindenki fixálja a hitelét, mert eljön az a pillanat, amikor ennek jelentősége lesz. Ez most el is jött. A jó hír az, hogy a változó kamatozású hitelállomány aránya folyamatosan csökken. Mára már a teljes állományon belül 30 százalék alatt van a változó kamatozású termékek aránya, ezeknél a kamatváltozásoknak azonnali hatása lesz a törlesztőrészletekre. Ugyanakkor nincs rendszerkockázat és az ügyfeleket segítő fogyasztóvédelmi eszközök is rendelkezésre állnak. Kisebb számban vannak azok, akik hitele ténylegesen problémássá válhat, és a bankok nyitottak lesznek arra, hogy megoldást kínáljanak nekik. Mi azt látjuk, egy átlagos lakáshitelnél az eddigi kamatemelések hatása átlagosan ötezer forintos növekedést jelent a havi törlesztőrészletben. A reálbérek növekedése és a jövedelemarányos törlesztőrészlet bevezetése viszont nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy ne okozzon rendszerszinten problémát a kamatemelés.

- Az egyik nagy fordulat a digitális jegybanki pénz bevezetése lehetne. Matolcsy György jegybankelnök egyértelműen kiállt emellett az eszköz mellett. Most hol tartanak a folyamatok?

- Amikor a digitalizáció felerősödött, arról beszéltek a világban, hogy a fintechcégek „megeszik” majd a bankokat. Majd jöttek a bigtechcégek, amelyek szintén meg akarták reformálni a fizetési rendszert. Azóta ezek a törekvések megszelídültek, most a jegybankok jelezték, hogy megújítanák a fizetési rendszereket. Ebben élen jár a kínai központi bank, az Európai Központi Bank (ECB), és persze az MNB is vizsgálja, hogyan lehetne a digitális jegybanki pénzzel az új kihívásokra választ adni. Rengeteg más jegybank is dolgozik hasonló projekteken. Miután a kutatási eredmények biztatóak, ezért a nagy jegybankok ebben az irányban lépnének tovább, és így bizonyosan meg fog jelenni a digitális jegybanki pénz a hétköznapokban is. A digitális jegybanki pénzzel teendőket mi is áttekintjük, és ha lesz kész receptünk, akkor elő is állunk vele.

- A digitalizációval jött egy másik kockázat, amelyre rendszeresen felhívja a figyelmet az MNB, a nemzetközi fintechcégek itteni tevékenysége. Hogyan lehetne az ezzel kapcsolatos kockázatokat csökkenteni?

- Mi soha nem voltunk a verseny, az innováció és a digitalizáció ellen, sőt nagyon fontos értékeknek tartjuk ezeket. Azt viszont szem előtt kell tartani, hogy ezek a fejlesztések milyen pénzügyi stabilitási kockázatot jelentenek, különösen egyes határon átnyúló tevékenységeknél, s ezekről a fogyasztóknak is joguk van tudni. Konkrétabban: amikor egy nagyon innovatív, attraktív termékkel megjelenik a Revolut Magyarországon, és láthatóan érdemi piacot szerez új fizetési megoldásaival, majd elindul a bankolás irányába, és betétet kezd gyűjteni, abban látni kell a kockázatokat is. Ilyenkor mindenkinek tisztában kell lennie például azzal, hogy mennyire tud a magyar pénzügyi felügyelet beavatkozni, ha esetleg bármilyen baj történne.

Márpedig ha egy ilyen társaságnak a pénzügyi helyzete netán megrendülne, akkor a betétesek csak a litván felügyeleten keresztül, litván, esetleg angol nyelven kommunikálva intézhetnék betétbiztosítási vagy panaszügyeiket. A figyelemfelhívás és az MNB eddigi sikeres beavatkozó lépései – például egy jogsértő díjemelés visszavonatása – mellett európai szintű lépésekre is szükség van itt. E téren vannak biztató uniós fejlemények.