A legfrissebb, augusztusi adatok szerint az országban 269 ezer álláskereső volt, amiből 76 ezer volt tartósan, azaz egy évnél tovább munkahely nélkül. Mindezzel párhuzamosan a foglalkoztatottság is folyamatosan növekedett, így az utóbbi időben egyre többet hallani arról, hogy mekkora problémát okoz a munkaerőhiány az országban.
A vendéglátóiparból és a kiskereskedelmi szektorból szinte naponta érkeznek a munkaerőhiányról hírek - elég csak a Tesco-sztrájkra gondolni, vagy arra, hogy aki nyáron járt a Balatonnál szinte biztosan belefutott kedvenc éttermében, kocsmájában egy "felszolgálót, szakácsot azonnali kezdéssel felveszünk" táblába. A szakemberek hiánya azonban nemcsak ezeket a területeket érinti: nemrég egy társasház építését kellett lefújni, miután a kivitelező egyszerűen nem tudott elegendő munkást találni, vagy említhetnénk azt is, hogy négyezer embert bármikor fel tudna venni a magyar nyomdaipar.
Kapcsolódó
Minden megváltozott
A példák felsorolását még sokáig lehetne folytatni, mi azonban arra voltunk kíváncsiak, hogy a fenti folyamatok milyen hatással vannak az álláskeresésre, azaz hogyan változott meg a munkaadók és munkavállalók viselkedése.
A változás nemcsak egyre gyorsabb, de egyre radikálisabb is
- mondta a Napi.hu megkeresésére Rácz István, a fél éve alakult allas.hu vezérigazgatója. Három éve még azt lehetett látni, hogy sokan próbálnak szerencsét külföldön, és egyre több az olyan szakma, ahol problémás új munkaerőt találni. Ez azonban az utóbbi időben jelentősen felgyorsult és mélyült Rácz szerint, így a cégeknek is új módszerek után kellett kutatniuk.
A régi módszer, miszerint meghirdetjük az állást a nagyobb klasszikus álláskereső portálokon, pénzt költünk facebookos és google-ös megjelenésre, e-mail adatbázisok vásárlására, már nem működik, mivel az álláskeresők többsége immár immunis ezekre a módszerekre - véli a cégvezető.
Szerinte erre jó példa, hogy míg néhány éve a hagyományos állásportálok, pozíciótól függően a fejvadászok, illetve a saját weboldalon való hirdetések számítottak a három legnépszerűbb toborzási módszernek, addig ma már a munkatársak ajánlása van az első helyen.
Ez pár éve még csak a 8. pozíciót foglalta el és most sem annak köszönheti az első helyét, hogy annyira drasztikusan megnőtt volna az ezt a módszert alkalmazó cégek száma, hanem inkább a többi módszer esett vissza nagy számban - magyarázta a szakember. Emellett az ajánlások megerősödésében szerepe van annak is, hogy a cégek is egyre komolyabban veszik ezt a módszert, amit jól mutat a jutalmazás. Bár ez korábban is volt, ma már jelentősen megnövekedett az erre fordítandó összeg, így nem ritka, hogy akár 200 ezer forintot is kifizet egy cég az ajánlónak, ha segítségével egy jó munkatársat sikerült magához csábítania.
Mint a használtautó-piacon
Az utóbbi időszakban egy másik trend is megjelent: a BDO Magyarország és a Blooment Alapítvány kutatásából kiderül, hogy a frissen kiválasztott munkatársak negyede hamar elhagyja a céget, a pótlás pedig milliókba kerül. Ez nemcsak azért van így, mert nem jött be az új munkahely, sokkal inkább azért, mert átcsábítják őket máshova.
A 260 ezer munkanélküliből 180 ezer nem akar elhelyezkedni, vagy nem olyan lokációban él, hogy tudna találkozni az igénnyel. Ezt a vállalkozások is felismerték, így ők is elkezdtek olyan dolgozókat keresni, akiknek van munkahelye, s az sem baj, ha alig egy éve váltottak céget. Ez egyrészt kényszer, másrészt pedig tudják, hogy ezáltal friss tudással rendelkező munkaerőt vehetnek fel. Ezek után talán nem meglepő, hogy megváltozott a munkaadók hozzáállása is: míg régebben ők is hátrapakolták azokat az önéletrajzokat, ahol azt látták, hogy évente váltanak munkahelyet, addig ma már ez nem hátrány - fűzte hozzá Rácz, aki szerint ez kétirányú folyamat, azaz a munkavállalók is jóval gyakrabban keresnek maguknak állást.
A nagy álláskereső portálok például saját közlésük szerint 30-40 százalékkal növelték az utóbbi időszakban a látogatottságukat, miközben ilyen adatra még a válság legdurvább éveiben sem volt példa. A helyzet odáig fajult, hogy manapság ezeket az oldalakat összesen nagyjából annyian látogatják naponta, ahány álláskereső van az országban. Akkor mégis minek köszönhető ez a trend?
Rácz szerint olyan ez, mint a használtautó-piac. A dolgozó, még ha jó állása és magas fizetése is van, nézelődik, keresgél a saját pozíciójában, mert úgy érzi, hogy most jött el az ő ideje és véletlenül sem akar lemaradni semmilyen lehetőségről.
Valóban csak a pénz számít? Nem feltétlenül, az allas.hu kutatásai szerint ez már csak a második helyen áll, az első a szakmai kihívás. Ez azért valljuk be, kicsit álszentségnek tűnik - ismerte el Rácz is, aki azonban azonnal hozzátette, hogy vannak olyan szektorok, ahol ez totálisan igaz.
Ilyen például az it, ahol sokkal fontosabb a megbecsültség, a szakmai kihívás, vagy éppen -környezet. Ez könnyen megmagyarázható azzal, hogy egy informatikus manapság mindenhol több százezres nettó bérre számíthat, ám érdekes módon van néhány olyan kevésbé jól fizető állás is, ahol jellemző a fenti állítás: ilyen például a pénztáros, vagy telefonos operátor, ahol bár van jelentősége a pénznek, ott is csak második helyen áll. Sokan ugyanis inkább elmennek valamennyivel kevesebb pénzért dolgozni, csak ne kelljen éjszakánként, illetve hétvégén is bejárniuk.
A többség számára azonban továbbra is a fizetés nagysága adja a fő vonzerőt, ám itt is vannak változások. Néhány éve még a 10 százalékos emelésre is szinte bárki rábólintott, manapság a többség legalább 50 százalékos emelést szeretne. Ennek valószínűsége ugyanakkor elég alacsony állította az allas.hu vezetője, a realitás szerinte inkább olyan 30 százalékos béremelés környékén van a munkahelyet váltók között.
Tényleg nincs ember?
Amikor az utóbbi hónapokban mindenhonnan előkerülő általános munkaerőhiányt említettük, Rácz felhívta a figyelmet, hogy ezt két részre kell osztani. Egyrészt a fehér galléros munkáknál kicsit lufinak érzi ezt a kijelentést, hiszen az emberanyag itt van, lett sok új munkahely, csak olyan szinten rabolják egymástól a dolgozókat a cégek, hogy az allas.hu vezetője már a munkaerőpiac kannibalizálódásáról beszélt.
Sőt, nemrég már a hasonló munkaerő-piaci helyzetben lévő Románia is megkezdte hadjáratát: román cégek Budapestről próbálnak embereket csábítani.
Talán meglepő, de jobb fizetést ajánlanak, mint amit a magyar fővárosban el lehet érni
- tette hozzá a vezérigazgató.
A kékgalléros munkahelyeknél azonban más a helyzet: Rácz szerint ezek az emberek valóban elhagyták az országot, így hiába ajánl valaki akár tízszeres fizetést, nem tudnak embert találni.
Ezek után meglepődik bárki is azon, hogy a fejvadászcégek már Szabadkán, illetve már határ menti településeken építenek ki irodákat? Ezen felül már nekünk is többen mondták, hogy őket már nem érdekli a magyar adatbázis, sokkal inkább az, hogy hány Romániában, Szerbiában élő magyar állampolgár szerepel a rendszerünkben - adott képet a helyzetről a szakember.
Amikor már a dolgozónak szólnak, hogy lenne új munka
A fenti folyamatok az álláskeresést támogató cégeket is arra kényszerítették, hogy átalakítsák működésüket.
Az allas.hu fél éve indult el, azóta viszont teljesen meg kellett újulni, hogy tartani tudjuk a lépést a trendekkel
- ismerte el az állásportál vezetője.
Ők például többek közt digitális lábnyomokat értelmeznek és azt nézik, hogy az adott munkavállaló hogyan mozog a digitális térben.
A médiapartnereinknek köszönhetően látjuk például azt, hogyha valaki rákeres egy php-programkódra. Ebből lehet valószínűsíteni, hogy ő egy programozó, így őt meg tudjuk keresni azzal, hogy adja meg alapadatait és mi keresünk helyette állást és csak akkor zavarjuk, ha egy valóban jobb ajánlatot találunk a számára - mondott egy példát az új technológiákra Rácz.
A vezető szerint az it-sokat egy bank, például ma már nem, vagy csak alig tudja elérni, mivel már csak megszokásból is konzervatívan viselkednek, komolyságot, diszkréciót sugallnak, amivel egyszerűen lepattannak az informatikusokról. Éppen ezért szerinte szükség van a digitális megoldásokra és ezt támasztja alá az is, hogy jóslata szerint a munkaerő-piaci nehézségeknek még nem értük el az alját.
(Fotó: Shutterstock)