Jövő év októberéig összesen 310 milliárd forint jutna az aktív fekvőbeteg szakellátásra, a teljes kórházi büdzséből mintegy 40 milliárddal részesülő onkológiai ellátásban pedig 300 millió forinttal növelhető a keret - derül ki a Nefmi által december 13-án közzétett rendelettervezetből. Az idei büdzsé csaknem 350 milliárd, a tavalyi 347 milliárd forint volt, vagyis a szabályozás elfogadásával 40 milliárddal kevesebből gazdálkodhatnak jövőre a fekvőbeteg szakellátásban.

A jogszabálytervezet mellékletében ugyan 362,4 milliárd forint szerepel ezen a soron, azonban a megadott TVK (teljesítmény-volumenkeret) alapján az OEP-től  50 milliárddal kevesebb érkezik, a különbözetre valószínűleg a központi költségvetésből számít az államtitkárság, amit vélhetően az uniós projektek önrészére, karbantartásra és az adósságállományra fordíthatnak - mondta lapunk megkeresésére Poller Imre egészségügy szakértő.

Eltűnik a szezonalitás, nő az egyenlőtlenség

A szakértőben első olvasatra többféle aggályát is felmerült a tervezet kapcsán.  Szerinte a tapasztalati tények alapján eddig működő szezonalitás szerinti súlyozás megszüntetése, (a súlyozást a hónapok számával való egyszerű elosztásra egyszerűsítették) tovább ronthat az eddig is nehéz helyzetben lévő kórházak helyzetén, és éppen ott bővíti az ellátási lehetőségeket, ahol eddig is feles kapacitások maradtak.

Nem derül ki, hogy a 123 milliárdosra belőtt járóbeteg ellátásból milyen arányban részesülnek a járóbeteg szakrendelők és a kórházi járóbeteg ellátó osztályok. Az ökölszabály szerint a járóbeteg szakellátásra 60-70 százalékban kórházakban kerül sor, ahol a kórházi orvosok rendelnek, a kórházi fizetésükért, így mivel bérköltség nem jelentkezik, ezek a rendelők óriási konkurenciát jelentenek az amúgy is tengődő járóbetegellátó szakrendelőknek. A Semmelweis terv egyik kritikus pontja éppen az, hogy ezen a területen nem követeli meg a transzparens viszonyokat - fogalmaz Poller.

A mentésre 25, a beteg és halottszállításra a tervezet 6 milliárdot szán, ami azzal járhat, hogy míg a betegszállítók hónap vége előtt lemerítik a keretüket, a mentőknél bent ragad a pénz, nagyságrendileg ugyanis nem ilyen mértékű a különbség a két tevékenység között - vélelmezi a szakértő.

A részletszabályozás gyenge pontja az ellátásban a beavatkozásokhoz szükséges minimum idővel kapcsolatos korlátozás, aminek eredményeként az adott idő alatt a meghatározottnál több beteget ellátó orvosoknak a plusz munkát nem fizeti ki az OEP. Poller szerint gazdaságilag nem áll meg a lábán, hogy a praxisjog ára az egy éves bevétel 80 százaléka.

Hol itt a szakmaiság? Egyetlen csúcsszerv kezében az egész gyógyszerellátás

Ellentmond a bürokrácia csökkentési céloknak az új csúcsszerv, az Országos Gyógyszerterápiás Tanács létrehozása - emeli ki. A szervezet az egységes országos kórházi gyógyszeralaplista kialakításáért és folyamatos karbantartásáért felelős, de a járóbeteg ellátás keretében támogatott gyógyszerek felülvizsgálata alapelveinek, valamint a biológiai gyógyszerek csoportjának kialakítására vonatkozó javaslatok kidolgozásáért is.

Vagyis egy olyan központi csúcsszerv, amelyik nem csak jelenben hanem a jövőre nézve is meghatározza az elérhető gyógyszerek körét a teljes magyar ellátórendszerben. Valahogy úgy, mint ahogy ezt az ötvenes évekbeli ellátórendszerek, közte például az Utasellátó, tették - fogalmaz Poller, aki szerint az egységes kórházi gyógyszeralaplista ugyan nagyon jól hangzik, de igen komoly logisztikai és szakmai veszélyei vannak. Az ellátórendszerben 6-8 ezer törzskönyvezett gyógyszer van jelenleg, és mintegy 60-70 milliárdot költenek kórházi gyógyszerbeszerzésre, ennek a lebontása egyetlen csúcsszerven belül szakmailag elképzelhetetlen - hangsúlyozza. Véleménye szerint legalább terápiás csoportonként lenne szükség egy-egy ilyen tanácsra a felelősségteljes döntésekhez.

Problémát okoz majd, ha a kórházi gyógyszerköltségből kiindulva próbálnak döntéseket hozni, a kórházakban ugyanis jelentős mennyiségű ingyenesen bekerült gyógyszert használnak, amit a gyártók valamilyen kompenzáció keretében adományoztak. Vagyis ha a beszerzési költségből indulnak ki, az nem fogja fedezni az eddigi gyógyszermennyiséget. A szakértő rámutat, a tervezetből hiányzik, hogy a január 1-től állami tulajdonba és a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) kezelésébe került intézmények tulajdonosi jogait már az átadás-átvételkor, vagyis a jelenlegi időszakban is a GYEMSZI gyakorolhatja.

Óbuda Pestre került

A térségi szervezés kapcsán nem jelennek meg az összegzett állami kórházak egyesített szempontjai, a térségek szakmailag nem homogének, s nem lehet tudni azt sem, hogy az önkormányzati kórházak gyógyszerbeszerzéséért például ki felelős - veti fel Poller Imre: Maga a térségi felosztás is meglepő, a budai oldal egy részét Pesthez csatolták, igaz így érthetővé válik például a Margit kórház önállósítási törekvése. Tokajt BAZ megyéből, Nagykőröst a ceglédi kistérségből, az esztergomi kistérséget pedig Komárom-Esztergom megyéből szakították ki. Néhány somogyi település pedig a Nyugat-Dunántúlt erősíti.