A korábbi évek tapasztalataival szemben idén még nem indult meg a szokásos karácsonyi vásárlási láz a könyvpiacon – nyilatkozta Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke a Napi.hu-nak.
Elmondta, általában az éves árbevétel 30 százaléka realizálódik az utolsó negyedévben, a karácsony környéki roham pedig akár az éves forgalom 20 százalékát is kiteheti. Ez időszak rendszerint november közepén-végén már elkezdődik és december 24-ig tart, idén azonban "ezer sebből vérzik körülöttünk a világ, ami nagyban befolyásolja az emberek könyvvásárlási hajlandóságát is".
Gál Katalin ugyanakkor optimista, úgy látja, idén is a könyv lehet a legelérhetőbb árú ajándék.
A szokásosnál rövidebb, de intenzívebb könyvvásárlási szakaszra számítok az idei karácsony előtt, javulhat tehát az összkép az egész éves bizonytalanabb forgalom után
- mondta.
A válság egyébként már olyan szempontból is fülön csíphető a könyvpiacon is, hogy a könyvkereskedők a korábbi szokásokkal ellentétben egy ideje akciókkal, hatalmas kedvezményekkel igyekeznek felvillanyozni a vásárlókat. Korábban ezzel szemben szóba sem jöhetett volna, hogy a karácsonyi roham előtt alacsonyabb áron próbáljanak raktárkészletet kiárulni.
Az áremelkedés szépít, de a példányszám árulkodó lesz
Bár a nominális árbevétel szempontjából valószínűleg csak kisebb visszaesés tapasztalható majd az előző évhez képest, ez inkább a könyvárak emelkedéséből fakad, a vásárlók száma mindenképp csökken – szögezte le az MKKE-elnök.
A hazai könyvpiac 2019-ben remek évet zárt a 31,69 millió eladott példányszámmal, majd a pandémia és a lezárások 2020-ban erősen megrángatták: 11,6 százalékkal csökkent az értékesített könyvek száma az előző évhez képest. Aztán 2021-ben újból kilőtt a piac, közel 39 millióra nőtt az eladott példányszám.
A problémák azonban már tavaly év végén kiütköztek. Ekkor már javában dübörgött a papírhiány és ez a könyvek árában is kezdett megmutatkozni.
A papírhiány a távol-keleti cellulózgyárak pandémia alatti leállására vezethető vissza, ráadásul a visszagyűjtés is leállt, így a kemény borítóhoz használt szürkelemez is hiánycikké vált. Aztán az energiaválság miatt a szállítási költségek is megugrottak: egy konténernyi papírt 600 helyett már 6000 dollárért hoztak el a Távol-Keletről Hamburgba
- magyarázta Gál Katalin.
A negyvenes nő a könyvpiac ünnepelt hőse
Az egész magyar könyvkiadás nagy bajban van, de a legkiszolgáltatottabb helyzetben a kisebb kiadók vannak, amelyek a tőkeszegénység problémája mellett a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló (kata-) törvény módosítását is megszenvedik.
Egy kisebb kiadó nem tud teljes állásban foglalkoztatni számtalan szerkesztőt, fordítót, könyvgondozót és designert, ezért hagyományosan kiadják ezeket a munkafázisokat. A kata átalakításával ez viszont nehézkessé vált.
Nem könnyíti a kiadók helyzetét az sem, hogy a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 2020-as felmérése szerint a felnőtt magyar lakosság 13 százaléka olvas rendszeresen, azaz legalább hetente, 34 százaléka alkalomszerűen, míg több mint fele (53 százalék) egyáltalán nem szokott olvasni. A 2005-ös eredményekhez viszonyítva 12 százalékponttal esett vissza a bármilyen rendszerességgel könyvolvasó felnőttek aránya – derül ki a kutatásból.
A könyvek legnagyobb beszerzői a családanyák, elsősorban a negyvenes nők, és ők látják el könyvekkel a család többi tagját
- mondta Gál Katalin, hozzátéve, a legnépszerűbb kiadványok a szórakoztató és szépirodalom, valamint a gyermek- és ifjúsági könyvek, évek óta rendre ebbe a két kategóriába sorolható az eladások több mint 60 százaléka.
Tavaly a szórakoztató és szépirodalom az eladások 32,66, a gyermek- és ifjúsági könyvek 31,9, az ismeretterjesztő és művészettörténeti könyvek 21,28, a szakkönyvek 7,7, a közoktatási tankönyvek 3, az e-könyvek és hangoskönyvek 2,1, a nyelvkönyvek pedig 1,1 százalékát tették ki.
Mit főzzünk a semmiből?
Az olvasási hajlandóság csökkenése, a nehéz körülmények és a borús kilátások ellenére – sőt: részben éppen azért – Gál Katalin optimista a könyvpiac jövőjét illetően. "A koronavírus depresszív időszakát követő megélhetési válság hatására is megugrott a kereslet az önsegítő könyvekre" – érvelt, hozzátéve, hogy a könyvpiac rendszerint reflektál a mindennapi nehézségekre, így most majd érkezhetnek a boltok polcaira a szakácskönyvek Mit főzzünk a semmiből? címmel.
Az emberek kultúrára való igényét – megítélésem szerint – nehéz elvenni, segítséget nyújthat ugyanis abban, hogy elviseljük az egyébként nehezen tolerálható nehézségeket. A lelki harcedzettség és a különböző túlélési stratégiák a könyvekkel könnyebben elsajátíthatók
- mondta.
Az e-formátum lehetne a piac üdvöskéje
A papírhiány problémáját az e-könyvek nagyobb térnyerése enyhíthetné, az elektronikus formátum azonban még tavaly is csak az eladások 2,1 százalékát tette ki. Ez részben arra vezethető vissza, hogy Magyarországon az e-kiadványokat 27 százalékos általános forgalmi adó terheli, miközben az Európai Unió már 2018 októberében lehetővé tette, hogy a tagállamok akár nulla százalékra is visszavágják az e-könyvekre kivetett áfát. A nyomtatott könyvekre kivetett adóteher mindeközben 5 százalék.
Ennek minden évben nekifutunk, aztán rendre elveszítjük a harcot, a Pénzügyminisztérium ragaszkodik ahhoz, hogy az e-formátum szolgáltatásnak minősül. Abban bízom, hogy talán jövőre mégis hajlanak majd a módosításra, miután százmilliós nagyságrendű áfabevételt jelent ez összességében éves szinten kormányzati szempontból
- mondta az MKKE elnöke.
Ugyanakkor beismerte, az e-könyvek még azokban az európai államokban sem tudták megtörni a nyomtatottak egyeduralmát, ahol már csökkentették a rájuk kivetett áfát. Az Egyesült Államokban sokkal népszerűbb ez a formátum, amiben komoly szerepet játszott az Amazon felülete és az, hogy az elektronikai eszközök kategóriájában és a helyi anyagi körülmények között viszonylag olcsón lehetett hozzájutni az elektronikus eszközökhöz.
"Az európai ember számára a papíralapú könyv különös kulturális értékkel bír, ezen a kontinensen talán emiatt nehezebb a digitális verzió terjesztése, mint az USA-ban" – mondta.
Hozzátette, az áfa mérséklése után a következő lépés az ekönyv-kölcsönzési rendszer beindítása lehetne, bár ehhez megfelelő technikai feltételek teljesülésére és bizalomra is szükség lenne. A balti államokban és a skandinávoknál azonban vannak pozitív példák erre.