Tizenhét hónap szünet után hétfőn ismét meghallgatta az Országgyűlés népjóléti bizottsága Kásler Miklós emberi erőforrás minisztert, aki legalább másfél órán keresztül ismertette - igaz, alig hallhatóan - tárcája eredményeit, különös figyelmet szentelve a családtámogatási elemeknek.

Elmondta többek között, hogy a kormány 2018-ban 1854 milliárdot, 2019-ben 2004 milliárd forintot fordítottak erre a célra, a jövő évi költségvetés pedig a pénzbeli ellátásokkal, adókedvezményekkel, az otthonteremtési és családi akciótervre szánt forrásokkal együtt 2228 milliárd forintot irányoz elő.

Kapcsolódó

Itt a megoldás az orvoshiányra

Az egészségügyre térve Kásler az új megközelítést hangsúlyozta, amelynek fókuszában az egészségben eltöltött évek számának növelése áll. A miniszter szerint intézkedéseik eredményeként tökéletesen működik az alap-, a járóbeteg- és a sürgősségi ellátás egysége, folyamatos a mentőállomások felújítása, építése és új mentőgépkocsik beszerzése, több finanszírozást kapott a traumatológiai és az érsebészeti ellátás.

A struktúraváltás kapcsán Kásler Miklós úgy fogalmazott, mindenki tisztában van azzal, hogy a magyar egészségügy struktúrája beteg, de a javulás érdekében másfél éve készítik a terveket reggel, délben és este, hogy lehessen választani a különböző elképzelések között. S amit terveznek, végre is fogják hajtani. Kásler szavai szerint el tudja képzelni, hogy egy-egy területet, egy járást 8-10-12 családorvos együttműködésben lát el, s ha ilyen teameket lehet szervezni, és felszerelni, az megoldást jelent az orvoshiányra. Ezzel együtt cáfolt bármilyen államosításról illetve kórházbezárásról szóló hírt.

A kórházi adósságokról úgy vélekedett, a 2006-ban 120 milliárddal tetőző adósságállományt a polgári kormány 2013-14 körül 45-50 milliárdra csökkentette, ez emelkedett minimálisan a béremelés beépítésével és állandósult 50-60 milliárd forint körül. Saját és pénzügyminisztériumi szakértőkre hivatkozva úgy vélte, ebben a kórházi vezetés szerepe 20-30 százaléknyi, a maradék főként a finanszírozás torzulásának köszönhető, de ennek véget fognak vetni. Konkrétumként annyit mondott, az új alapokra helyezett finanszírozás rendező elve szerint a beteg viszi magával tvk-t és ott kapja a pénz az intézmény, ahol a kezelést végzik.

A világon mindenhol irigylik

A rákhalálozási adatok kapcsán Kásler arról beszélt, hogy az 500 milliós európai lakosság mindössze 22 százaléka mögött van nemzeti rákregiszter és nincs két olyan európai ország, ahol azonosak lennének a statisztikai számítások, így ezek a nemzetközi összehasonlítások kérdésesek.  Ugyanakkor azt is állította, hogy a 2010-2018 közötti magyar adatok a terápia hatékonyságának javulásáról tanúskodnak, s Magyarország az egyetlen ország Európában, ahol a teljes onkológiai spektrum kialakult, és ezt a világon mindenhol irigylik.

Kásler szerint az elkerülhető halálozás nem azt jelenti, hogy azért halnak meg a betegek, mert nincs elég kórház, ágy, felszerelés vagy szakember, hanem azért mert az egészségtudatosság hiánya és a nemtörődömség miatt a magyarok csak az utolsó pillanatban mennek orvoshoz. A kórházi fertőzésekről szólva pedig kifejtette, a tavalyi adatok szerinti 4,4 százalékos mutató oka, hogy megnőtt az idős, elesett, daganatos betegségben szenvedők, vagy immunszupresszív terápiában részesülők aránya, akik könnyebben megbetegszenek. De főleg kívülről érkeznek a kórokozók, a  látogatókkal,  akiket nem lehet tetőtől talpig fertőtleníteni.