Nagyszabású és gyors ütemű átalakításon ment keresztül a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szabályozása. A változások nyomán a korábbi kisadózók nagy része (várhatóan 65-80 százaléka) kiszorul a katából, míg egy szűk kisebbség továbbra is használhatja ezt az adónemet.
Orbán Viktor miniszterelnök egy interjúban azt mondta, hogy a nyugdíjrendszer miatt nem fér bele többé a katázás ilyen széles körben való alkalmazása, és ezzel együtt a bújtatott foglalkoztatás elterjedése. Hiszen „a katások sokkal kevesebb nyugdíjat fizetnek” ahhoz képest, mintha munkaviszonyban dolgoznának. Az is gyakori érv volt a hivatalos kommunikációban, hogy a kisadózók így nagyon alacsony nyugdíjjogosultságot szereznek, amit szintén orvosolni kell.
A kata rapid szigorítása nyomán szeptember 1-től már csak azok maradhatnak kisadózók, akik kizárólag magánszemélyek felé számláznak, miközben a mellékállású kata sem létezik többé.
A nem javult a katások nyugdíjváromány
A katások fájdalmasan rossz nyugdíjjogosultságát két tényező okozza.
- Egyrészt a nagyon alacsony elismert járulékalap (2022-ben havi 108 ezer forint), amely alig haladja meg a bruttó minimálbér felét,
- másrészt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 39. paragrafusa, amely úgy rendelkezik, hogy a minimálbérnél alacsonyabb keresetű biztosítási időszakot csak arányosan csökkentve lehet figyelembe venni a nyugdíjszorzót befolyásoló szolgálati idő kiszámításakor. Az arányosítás aszerint történik, hogy az adott időszaki járulékalap hogyan viszonyult a minimálbérhez: a katásoknál ez az arány jelenleg 0,54, ezért a 2022-ben 12 hónapig katázók csak 0,54 évnyi szolgálati időt szereznek meg.
Így aztán egy főállású katás vállalkozó még egy minimálbéreshez képest is fele annyi nyugdíjjogosultságra tesz szert jelenleg.
A várakozásokkal ellentétben azonban az átszabás nyomán sem nőtt a tételes adó mértéke, hanem 2013. óta változatlanul havi 50 ezer forint maradt. Ez hidegzuhanyként éri a javuló nyugdíjkilátásokban reménykedő katásokat, hiszen így sem a járulékalap, sem az elismert szolgálati idő nem emelkedik - állapította meg a Bankmonitor elemzése.
Sőt még rosszabbodott is a helyzet, mivel a módosítással eltörölték a magasabb nyugdíjra jogosító 75 ezres katát.
A jelek szerint nem volt prioritás a katások nyugdíjjogosultságának rendezése, így a sokáig katázók továbbra is arra számíthatnak, hogy nagyságrendileg 40 ezer forint lesz az induló állami nyugdíjuk mértéke – írta a pénzügyi tanácsadó portál.
Magukra maradtak a nyugdíjkatasztrófával szemben
Így aztán a katában maradó vállalkozók csak akkor bízhatnak elfogadható mértékű nyugdíjban, ha saját maguk tesznek félre idős korukra, azaz a nyugdíj-előtakarékosság.
Ha valaki mai értéken havi 200 ezer forint (évi 2,4 millió forint) privát jövedelmet szeretne biztosítani magának, és a nyugdíjkorhatár betöltése után 20 évnyi hátralévő élettartammal kalkulál, neki mai értéken mintegy 48 millió forintot kell összegyűjtenie idős korára - számolta ki a Bankmonitor.
A megtakarítást pedig mielőbb érdemes elindítani. Így például - 3 százalékos reálhozam mellett - 30 éves kortól havi 64 ezer forintot kell megtakarítani ahhoz, hogy a 65. születésnapra összejöjjön a mai értéken 48 millió forint. Ez a havi összeg 35 éves kortól már 82 ezer forint, 40 évesen 107 ezer forint, míg aki 45 éves koráig vár, annak pedig havi 145 ezer forintos megtakarításra lesz szüksége.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!