Az új kata-törvényhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat és gyakorlati szempontokat Gyányi Tamás, a WTS Klient szakértője foglalta össze.
Miben különbözik az új szabályozás az eddigitől?
A katát a kisvállalati adózói kör adózásának egyszerűsítése érdekében vezették be, az adónem alanya az az egyéni vállalkozó, egyéni cég, ügyvédi iroda, valamint a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság és betéti társaság lehetett, aki ezt a választását bejelentette az állami adóhatósághoz, és vele szemben a törvényben nevesített kizáró okok nem álltak fenn.
A jövőben csak azok alkalmazhatják ezt az adózási módot, akik a lakosságnak vagy saját szolgáltatást nyújtanak (kivéve a taxis személyszállítás) vagy terméket értékesítenek, és az egyéni vállalkozói körbe tartoznak.
Két fontos változás:
- csak egyéni vállalkozásként lehet a katát választani, például bt.-ként nem,
- kizárólag lakossági ügyfelek felé lehet nyújtani a szolgáltatásokat, vagy terméket eladni.
Nem választhatja az adóalanyiságot az az egyéni vállalkozó, aki ingatlan bérbeadási, üzemeltetési tevékenységet végez, illetve akinek az adószámát a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban az állami adó- és vámhatóság törölte, vagy törlés hatálya alatt áll.
Az évi 12 milliós keretösszeg (amely az áfatörvény szerinti alanyi adómentes határral is összhangban volt) évi 18 millió forintra emelkedik. Eddig az összegig a tételes adó megfizetésével teljesíthető az adókötelezettség, ugyanakkor a meghaladó bevételrész után 40 százalékos különadót kell fizetni.
A tételes adó mértéke havonta 50 ezer forint.
Mikortól hatályosak a változások?
Az új szabályok 2022. szeptember 1-jén lépnek hatályba. Az új adónem hatálya alá való bejelentkezés augusztus 1-jétől lehetséges. A kisadózói adóalanyiság bejelentésére vonatkozóan 2022. szeptember 25-éig megtett nyilatkozat alapján az adóalanyiság 2022. szeptember 1-jétől jön létre.
Az átalányadózás választását október 31-ig jelenthetik be az állami adó-és vámhatóság által a honlapján 2022. augusztus 15-éig közzétett formában és módon.
Célszerűnek tartanánk egy olyan NAV tájékoztató kiadását a közeljövőben, amely az érintett felek kötelezettségeit és lehetőségeit foglalja össze az előttünk álló rövid időben – tette hozzá Gyányi Tamás, a WTS Klient szakértője.
Mire kell felkészülniük az érintetteknek?
A kata egyszerű adminisztrációja csak e szűkebb kör számára lesz elérhető. Azon adóalanyoknak, akik nem egyéni vállalkozók, vagy nem kizárólag a lakosság, azaz magánszemélyek felé értékesítenek, át kell gondolniuk a működési kereteiket, és egy megnövekedett adminisztrációval is számolniuk kell.
Azok a vállalkozók, akik nemcsak a lakosságnak nyújtanak szolgáltatást vagy értékesítenek terméket, a határidő után már kata-adóalanyként nem végezhetnek tevékenységet, azaz a két különböző kör felé irányuló szolgáltatások miatt egy másik vállalkozási/adózási formát is ki kell alakítaniuk - mondta Gyányi Tamás.
Sokba kerülhet az áttérés
A változások előtt például egy betéti társaság (bt.) is választhatta ezt az egyszerű adózási módot. A jövőben a vállalati kör felé szolgáltatásokat nyújtó cégeknek a kettős könyvvitel szabályai szerint kell majd vezetniük a nyilvántartásaikat, és a számviteli törvény bonyolultsága miatt minden valószínűség szerint könyvelőt kell majd megbízniuk.
Ezen felül a társasági adó alá történő áttéréssel akár speciális, a figyelembe vehető bevételekkel és költségekkel összefüggő adóalap-módosító tételekkel is számolniuk kell. A katánál az átalányadózás miatt a költségek „gyűjtésére”, költségelszámolásra nem volt lehetőség, az új adózási formákra áttérő vállalkozóknak azonban ezeket is számba kell majd venni - tette hozzá a a WTS Klient szakértője.
Az átalányadózás kevésbé vonzó
Több millió forintos jövedelemtől eshetnek el a katáról az átalányadózásra áttérni kényszerülők – hívta fel a figyelmet Korponai Babett, az ICT Business Advisory Zrt. vezető adószakértője.
A felső limitnél, azaz évi 18 millió forint bevétel esetén ez az átalányadózás mellett az adókötelezettség jelentősen magasabb, mint kata esetén. A katás vállalkozó zsebében ugyanis 17,4 millió forint marad jövőre, míg az az átalányadózó vállalkozásnál (40 százalékos költséghányaddal számolva) mindössze 13,536 millió forint.