Egyrészt a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) körébe tartozók nyugdíjszámítás során figyelembe vehető szolgálati ideje rövidebb lesz, és e rövidebb (arányosított) szolgálati idő alapján kell majd megállapítani azt a nyugdíjszorzót, amellyel a számított nettó életpálya átlagkeresetüket meg kell szorozni a nyugdíj összegének meghatározásához. Másrészt e számított nettó átlagkeresetet is csökkenti a katás időszakban beszámítható kereset nagyon alacsony összege - olvasható a nyugdíjguru.hu-n.
Ha a főállású kisadózó 50 ezer forint tételes adót fizet, akkor a nyugellátásra jogosító szolgálati idejét a nyugdíjjárulék alapját képező kereset (idén változatlanul havi 94 400 forint) és a mindenkor érvényes minimálbér (idén 149 000 forint) arányában kell meghatározni, vagyis 2019-ben egy katás nap csak alig több, mint 0,6 napnyi szolgálati időnek számít! Ha egész évben katás valaki, akkor 365 nap helyett idén csak 231 nap olyan szolgálati időt szerez, amely a nyugdíjszámítás során majd beszámítható lesz. Vagyis a helyzet még a tavalyihoz képest is romlott e tekintetben, mert 2018-ban még 250 napnyi szolgálati idő volt szerezhető.
Ha a katás vállalkozó 75 ezer forint tételes adót fizet, akkor a nyugdíjjárulék alapját képező, a kata törvényben meghatározott kereset (idén változatlanul havi 158 400 forint) magasabb, mint a minimálbér, így az arányos szolgálati időre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni.
A főállásúnak nem minősülő - havi 25 ezer forint tételes adót fizető - katás vállalkozó pedig tb-szempontból egyáltalán nem biztosított, így e jogviszonyában szolgálati időt sem szerez.
A fentiek fényében nem tűnik túlzásnak azt állítani, hogy az idén már több, mint 310 ezer kisadózó számára a nyugdíjcélú öngondoskodás egyszerűen elkerülhetetlen - összegez Farkas András.