Az MTA célja, hogy a kutatóhálózat működését közvetlenül biztosító összeg, benne a kutatói bérekkel az MTA kezelésében maradjon (ez évi 17,1 milliárd forint a szóban forgó 28 milliárdból). Az MTA továbbá garanciákat kér arra, hogy az ITM-hez kerülő pályázati források szakmai felügyelete továbbra is az akadémiánál maradjon. Az MTA ezt alapvető fontosságúnak tartja a kutatói szabadság megőrzéséhez - olvasható az MTA erről kiadott közleményét.
A tárgyalások sikerében bízva az MTA egyelőre nagyon visszafogott intézményi kommunikációt folytat - áll a közleményben. Az MTA ugyanakkor leszögezi: a kormány kommunikációja szerint a források egy kézbe kerülése növeli a hatékonyságot, az akadémia véleménye szerint azonban az alapkutatás igazi hatékonyságát nem az állami befolyás növeli, hanem a nemzetközi kiválósági mércéhez való igazodás jelenti, ami jelenleg is jellemző az MTA-ra. Továbbá megjegyzik, hogy itt 28 milliárd forintról van szó az ITM teljes 1300 milliárdos költségvetéséből.
Az akadémia hangsúlyozza: az MTA-nak van kutatási stratégiája. A hangsúly az MTA alapfeladatán, az alapkutatáson van, de fontos részt képez az alkalmazott kutatás, valamint lényeges elem a közös kutatás egyetemi és vállalati partnerekkel. E kettő egymástól nem elválasztható, közvetlenül alkalmazható kutatási eredményeket csak erős alapkutatási bázison lehet elérni. A 10 kutatóközpont és 5 önálló kutatóintézet részletes középtávú stratégiával rendelkezik. A kutatóhálózat minden egységének van rövid- és hosszú távú kutatási stratégiája is, ezeket a kormány mindig látta és sosem kifogásolta - olvasható a közleményben.
Az MTA úgy véli, az akadémia nem csinált politikai ügyet a témából, a kormány javaslatáról az MTA elnöksége tárgyalt, amely a közgyűlések közti legfőbb döntéshozó testület, tagjai az akadémia választott vezetői: az elnök, a főtitkár, a főtitkárhelyettes és a három alelnök, valamint a 11 tudományos osztály elnöke. Az ülésre meghívták az akadémiai kutatóintézetek vezetőit és Palkovics László miniszter urat is. A kormány javaslatára adott választ az elnökség egyhangúlag fogadta el, és a kutatóintézetek vezetői sem emeltek kifogást, így az állásfoglalás az akadémia lehető legszélesebb körű véleményét tükrözi, politikai hozzáállástól függetlenül. Ez a tudós társaság és a kutatók állásfoglalása egy olyan ügyben, amely a munkájukat érinti.
Az elnökség állásfoglalását többek között támogatják a magyarországi tudományos élet legkiválóbb fiatal képviselői, a Lendület-csoportvezetők is - teszi hozzá az MTA közleményében.
Az akadémia azt is hangsúlyozza közleményében, hogy az MTA éppúgy nem tartja számon tagjai, doktorai, köztestületi tagjai, a kutatóhálózatában alkalmazott munkatársai világnézeti vagy politikai elkötelezettségét, miként számos egyéb jellemzőjüket sem.
Az akadémiai közösségnek megbecsült tagja lehet az is, aki elkötelezett híve a jelenlegi kormányzatnak - például oly módon, hogy miniszterként tagja a kormánynak -, s az is, aki a jelenlegi kormányzat elszánt politikai ellenfele
- hangsúlyozzák a közleményben. A tudományos közösségben mindenkit tudományos teljesítménye alapján ítélnek meg, mivel ez az egyetlen olyan mérce, mely az MTA számára irányadó - emeli ki az MTA közleményében.
Forrás: Napi.hu/Szabó Dániel