Bár vészesen közeleg az október 31-i dátum, amely a brexit jelenleg érvényes hivatalos határidejeként ismert, még mindig nagy a bizonytalanság a britek kilépését illetően. Jóllehet uniós tisztviselők szerint a színfalak mögött jelentős lépéseket tettek már a felek és megúszhatónak tűnik egy megállapodás nélküli brexit, tény, hogy még mindig nincs elfogadott menetrend és megállapodás az Egyesült Királyság és az EU között. (Érdemes megjegyezni, hogy a kemény brexit esélyét csökkenti az a brit parlamenti döntés, amellyel arra kötelezték a jelenlegi miniszterelnököt, hogy ha nincs megállapodás október 19-ig, akkor hosszabbítást kell kérnie az EU-tól. Ezt az EU-tagállamok egyhangú szavazással fogadhatják el, azaz egy darab vétó is elég a kérés elutasításához, ami viszont újabb bizonytalansági tényezőt jelent, még ha kicsi is az esélye, hogy megtörténjen - a szerk.)

A fent felvázolt bizonytalanság azonban nemcsak a magánemberek, de a vállalatok életét is megkeseríti, főleg azokét, amelyek bármilyen kereskedelmi kapcsolatot folytatnak az Egyesült Királysággal, illetve brit üzleti partnereik vannak. A Taylor Wessing ennek kapcsán felvázolta, milyen kihívásokkal kell egy vállalkozásnak szembenéznie a brexit - vagy esetleg annak egy megállapodás nélküli változata - miatt. Amennyiben ugyanis bekövetkezne a legrosszabb és az Egyesült Királyság megállapodás nélkül zuhanna ki az EU-ból, az uniós szabályok hatálya megszűnne az ország vonatkozásában, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai lépnének az eddigi szabályozások helyébe - és nem mellesleg, egy időre borítékolható lenne a káosz nagyon sok területen.

Kapcsolódó

Should I stay or should I go?

Egy, a Channel 5 és az ITN által október 2. és 14. között kivitelezett felmérés - amelynek keretében 26 ezer brit felnőttet kérdeztek - szerint 54 százalék nyilatkozott úgy, hogy tiszteletben tartaná a 2016-os népszavazás eredményét, amelyben a britek többsége az EU-ból való távozásra szavazott, de a többség el is veti a megállapodás nélküli brexitet - ismertette a felmérés eredményeit a Politico. A megkérdezetteknek egyébként a 32 százaléka ellenezi a friss közvélemény-kutatás szerint az EU-ból való kilépést, 14 százalék pedig nem tudja, mit gondoljon. A kutatás ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a Boris Johnson brit miniszterelnök által hangoztatott minden áron - akár megállapodás nélkül is - történő október 31-i kilépést 43 támogatja, 44 ellenzi és 13 százalék pedig nem tudja, mit gondoljon. A jelenlegi felmérés érdekessége, hogy a brit polgárok 54 százaléka attól függetlenül mondta, hogy tiszteletben kellene tartani a 2016-os referendum eredményét, hogy akkor kilépésre vagy maradásra szavazott.

Mi lesz a kint élő magyarokkal?

Az egyik, talán legtöbbeket érintő kérdés, hogy mi lesz a munkavállalókkal, tovább dolgozhatnak-e a már kint élő magyarok, illetve mi lesz a brexit után érkezőkkel? Az Egyesült Királyságban dolgozó magyar állampolgárok többségének feltételezések szerint nincs tartózkodásra jogosító okmánya, miután eddig erre nem volt szüksége. Nekik a letelepedett státus megállapítását kell kérniük, legkésőbb 2020. december 31-ig, feltéve, hogy már a kilépés dátuma előtt kiköltöztek - hívta fel a figyelmet Knall Petra a Taylor Weesing jogi munkatársa. Letelepedett (settled) státus legalább 5 év tartózkodás esetén kérhető. Amennyiben még nincs meg az öt év, akkor az úgynevezett letelepedés előtti (pre-settled) státusért lehet folyamodni - mutatott rá a szakember, aki azt is megjegyezte, hogy mindkét státus jogosít munkavállalásra, a különbség annyi, hogy az előbbi határozatlan időre, utóbbi pedig legfeljebb 5 éves időtartamra szól.

Amennyiben van tartózkodásra jogosító okmány, akkor is érdemes szem előtt tartani, hogy az általában 5 év tartózkodás után kérhető permanent residence document esetén is csak 2020. december 31-ig lehet az Egyesült Királyságban tartózkodni. Ezt követően letelepedett státus megállapítását (vagy állampolgárságot) lehet kérni. Indefinite leave to remain vagy indefinite leave to enter státus esetén 2020. december 31. után is lehet kint tartózkodni, az ilyen státusban lévőknek nincs teendőjük - mutatott rá Knall.

A brexit után érkezők viszont már csak engedéllyel fognak tudni munkavállalási célból az Egyesült Királyságban tartózkodni és hasonló procedúrán kell keresztülmenniük, mint a harmadik országbeli állampolgároknak.

És az itt élő britek?

Ami a Magyarországon élő briteket illeti, az ő helyzetüket sem könnyíti meg a brexit, főleg, hogy a magyar rendszer nem nevezhető nagyon barátságosnak. Ha például a Magyarországon tartózkodó brit állampolgár a kilépés előtt a regisztrációs igazolás iránti kérelmet benyújtotta (ami egy viszonylag egyszerű folyamat), akkor a foglalkoztatásuk (átmenetileg) továbbra is engedélymentes marad. A kilépés napjáig kiadott regisztrációs igazolás (illetve tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya) a brexitet követő 3 évig érvényes, ezt követően a nemzeti letelepedési engedély könnyített megszerzése lehet az egyik megoldás, amely esetén a Magyarországon élő britek a továbbiakban is munkavállalási engedély nélkül foglalkoztathatók.

Sokkal nehezebb helyzetben lesznek azonban azok a brit állampolgárok, akik a kérelmet a kilépésig nem nyújtották be vagy újonnan érkeztek, miután a külföldi (úgynevezett harmadik országbeli) személyként magyarországi munkavállalásuk és letelepedésük alapvetően engedélyhez kötött lesz - mutatott rá Knall. Az engedélykérés pedig egy bonyolult és hosszadalmas (3-6 hónapos) procedúra, rendkívül alaposan kell igazolni a tervezett munkaviszonyt, a magyarországi megélhetés anyagi fedezetét, a lakhatást és a teljes körű egészségbiztosítást - emelte ki a szakember.

A lakhatás kapcsán a Taylor Wessing ügyvédi iroda munkatársai kitértek az ingatlanvásárlásra is, ami a brexit után szintén nem lesz egy leányálom egy brit állampolgárnak. Míg ugyanis EU-s állampolgárok engedély nélkül szerezhetnek magyarországi ingatlant, a kilépést követően a britek magyarországi ingatlanszerzése kormányhivatali engedélykötelessé válik, ami hosszabbá, költségesebbé és bizonytalanabbá teszi az ingatlanvásárlást, miután például a jelenleg gyorsan pörgő lakáspiacon jelentősen beszűkítené a potenciális vásárlók mozgásterét a 45 napos ügyintézési folyamat. Mindez inkább a lakóingatlanok vásárlására vonatkozik, hiszen kereskedelmi ingatlant külföldi szereplők általában magyar cégeken keresztül vásárolnak  - jegyezte meg Ódor Dániel, az ügyvédi iroda partnere. Termőföld esetében pedig ingatlanvásárlásra egyáltalán nem lesz lehetőségük - tette hozzá.

Veszélyben vannak az Angliában bejegyzett cégek?

Bár az Angliában bejegyzett, de Magyarországról irányított cégek a magyar joggyakorlatnak megfelelően változatlanul működhetnek tovább a brexit után, nem kevés fejfájást okozhat még így is a vállalatoknak a brit kilépés. Egy megállapodás nélküli brexit esetén például az áruk szabad mozgása megszűnik, vámjogi szempontból pedig az Egyesült Királyság harmadik országnak fog minősülni.

Ez annyit jelent, hogy ha a szigetországból árut behozó cégekre az általános vámszabályok (formalitások, vámfizetés) vonatkoznak majd, akkor a vámhatóságnál nyilvántartásba kell vetetniük magukat, amelyhez vámazonosító számot (EORI-számot) kell igényelniük, illetve korlátozásokra, tilalmakra kell figyelniük, importengedélyeket kell beszerezniük. Fontos, hogy az EU-ból történő kilépést követően az Egyesült Királyságba irányuló vagy onnan érkező áruk vámfelügyelet alatt állnak majd, tehát nem tartoznak majd az ekáer hatálya alá - hangsúlyozták a Taylor Wessing szakértői.

Az is meglehetősen nagy fejfájást okozhat majd cégeknek, hogy ha importálóvá válnak a brexit miatt, ekkor ugyanis komoly kötelezettségek is hárulhatnak rájuk. Ilyen például, hogy az az uniós szabályok szerinti kötelezettség, hogy az importáló köteles meggyőződni arról, hogy a gyártó elvégezte a termék EU-s előírásoknak megfelelő tesztelését és az ezt alátámasztó dokumentáció rendelkezésre áll. Ezen túl pedig az importáló a gyártóval egy sorban felel majd az úgynevezett termékkárért, azaz például közvetlenül felelősségre vonható lesz a hibás termék által okozott személyi sérülésért, vagy fogyasztónak okozott 500 euró feletti dologi kárért - emelték ki az ügyvédi iroda jogászai.

A pénzügyek sem lesznek egyszerűbbek

Az Egyesült Királyság megállapodás nélküli kiesése esetén a szolgáltatásnyújtás szabadsága is megszűnik. Miután Magyarország nem hozott átmeneti szabályt, így brit pénzügyi szolgáltatók rendezetlen brexit esetén csak fióktelep útján, a Magyar Nemzeti Bank engedélyével nyújthatnak szolgáltatást - hívta fel a figyelmet Novák Zoltán, a Taylor Wessing ügyvédi iroda partnere. Fordított esetben, a brit piacon tevékenykedő magyar szolgáltatók számára viszont lehetséges lesz a pénzügyi szolgáltatások nyújtása brit átmeneti szabály alapján - tette hozzá.

Jöhet az adatvédelmi rémálom?

Ha az Egyesült Királyság távozik, adatvédelmi szempontból is változik az ország jogi megítélése, hiszen harmadik országgá válik az EU szempontjából. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy magyarországi cég rendelkezik brit partnerrel és annak a GDPR értelmében személyes adatnak minősülő adatot továbbít, a következő lépéseket kell megtennie:

  • átmenetileg SCC (Standard Contractual Clauses) kötése szükséges,
  • módosítani kell az adatvédelmi tájékoztatót,
  • valamint megkerülhetetlen a hatásvizsgálattal érintett adatkezelések felülvizsgálata is - sorolta Kopasz János, a Taylor Wessing szakértője.

Mi lesz a peres eljárásokkal?

Fontos kérdés az is, hogy jogviták esetén hol és hogyan lehet pereket indítani, és milyen joghatóság alá fognak tartozni az ügyek. Bár viszonylag kiterjedt az igazságügyi harmonizáció, kemény brexit esetén valószínűsíthető, hogy az európai joghatóság is megszűnik, így az olyan EU-s jogérvényesítési eszközök kiesnek, mint az európai fizetési meghagyás, vagy a kis értékű követelések európai eljárása - mutatott rá Novák.

Eddig egy európai bírósági 2005-ös döntés óta az uniós joghatósági szabályok elsődlegessége miatt bárki perelhetett brit alperest brit bíróságon. Ez azonban egy rendezetlen brexit esetén változhat, mivel a brit bíróságnak lehetősége lesz úgy dönteni, hogy összességében mégsem az ő joghatósága alá esik az ügy - mondta Novák Zoltán, aki szerint egy másik államban hozott ítéletek végrehajtása is nehézkesebbé válhat, bár a joghatósági kikötésen alapuló bírósági döntéseket egy nemzetközi szerződés (2005-ös hágai egyezmény) alapján továbbra is mindkét ország el fogja ismerni.

A fentiek alapján talán nem csoda, ha szakértők arra intik a vállalkozásokat: készüljenek fel a legrosszabbra is!