A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A felsőoktatási törvény módosítását 123 kormánypárti igen és 38 nem szavazattal fogadta el az Országgyűlés kedden a kormány kezdeményezésére.

A törvény elfogadását követően a jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó rektor élő videóüzenetében fejezte ki csalódottságát a magyar kormány tettével kapcsolatban és emlékeztetett, hogy a törvénymódosítással alig egy hete állt elő a kormány, amit most már villámgyorsan el is fogadtak, anélkül, hogy konzultáltak volna az egyetemmel. Egy demokratikus társadalomban ennek nem így kellene működnie - hangsúlyozta Ignatieff, aki azt is nehezményezte, hogy az elfogadott törvényjavaslat még rosszabb is, mint az eredeti tervezett módosítás, miután a változtatás szigorított az előterjesztésben megfogalmazott határidőkön is és lényegében teljesíthetetlen feltételeket szab, főleg, hogy az új törvény olyan feltételeket ír elő, ami ellentétes az USA alkotmányával. Ezt a rektor abszurdnak nevezte. (Mint hétfőn kiderült a Magyar Rektori Konferenciával sem konzultáltak - a szerk.)

Kapcsolódó

Ignatieff emlékeztetett rá, hogy a CEU egy nemzetközileg is elismert intézmény, amelyet a nemzetközi rangsorokban elért eredményei is bizonyítanak, illetve emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt napokban világszerte nagyon sokan kiálltak az intézmény mellett, köztük 17 Nobel-díjas tudós is.

A sajtótájékoztatón példátlan támadásnak nevezték a kormány tettét az oktatás, a kutatás és egy amerikai intézmény ellen. Mint elhangzott az eddig példa nélküli, hogy egy kormány egy egyetem, az oktatási szabadság ellen indítson támadást az EU-n belül. Erre meglehetősen határozott üzenet érkezett Brüsszelből is (nem sokkal a sajtótájékoztató előtt): az Európai Parlamentben ugyanis Frank Walter-Steinmeier német köztársasági elnök kijelentette, Európa nem maradhat néma, amikor a civil szervezetek, vagy a tudományos világ elől elszívják a levegőt, mint ahogy most ez a Közép-európai Egyetemmel történik Budapesten.

Ingatieff emlékeztetett, hogy az oktatáshoz, kutatáshoz való szabadság joga alkotmányos jog Magyarországon és jelezte, hogy arra kérik Áder Jánost ezután, hogy éljen alkotmányos felelősségével és ne írja alá a törvényt.

A rektor azt is értetlenül fogadta, hogy a magyar kormány miért nem érti, hogy az amerikai törvények szerint a központi kormányzatnak nincs illetékessége az oktatási ügyekben, ebben a CEU esetében New York állam az illetékes.

Ignatieff ismételten hangsúlyozta, hogy nem tettek semmi törvénybe ütközőt, az egyetem, az oktatók és diákjaik helyzetét pedig biztosítani kívánják, a politikát pedig nem akarják beengedni az intézmény falai közé.

Bejelentkezett Washingtonból a CEU-t irányító kuratórium vezetője is, aki azt mondta, a diákoknak és az oktatóknak nem kell aggódniuk, mert az egyetem folytatja a működését.

A CEU működése mindig is jogszerű volt

Liviu Matei, a CEU rektorhelyettese felszólalásában köszönetet mondott az egyetem támogatóinak és a magyarországi támogatók közül megemlítette többek között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökét, tagjait, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK), az Andrássy egyetemet, az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE), a Szegedi Tudományegyetemet, a Corvinus egyetemet, valamint az egységes európai egyetemi szövetséget.

"A CEU működése jogszerű és mindig is az volt" - jelentette ki. Matei szerint lehetetlenné tették az intézmény működését a javaslat elfogadásával és szóvá tette a rektorhoz hasonlóan, hogy előzetesen sem az MTA-t, sem a rektori konferenciát nem kérdezték meg a módosításról.

Matei emellett hangsúlyozta, hogy a CEU nem fantomegyetem, sőt egyike a legjobbaknak Magyarországon és Európában. Szerinte azért kapnak ekkora támogatást Magyarországról és a világ minden tájáról, mert ismert és elismert a CEU hozzájárulása a tudomány világához. A támogató nyilatkozatokra utalva úgy vélte, a magyar kormány elszigetelődött.

Az alábbi térkép azt mutatja, hol álltak ki a CEU mellett és tiltakoztak a bezáratása ellen:

 

Matei hangsúlyozta, hogy az államközi szerződés megkötését az amerikai alkotmány az államok hatáskörébe utalja. Ha meg is születne egy ilyen egyezmény, akkor annak az egyetem autonómiájára és a tanszabadságra vonatkozó garanciákat kellene tartalmaznia. Kérdésre válaszolva közölte: a Közép-európai Egyetem nem tud működni a CEU nélkül, és nem áll szándékukban szétválni.

Áderhez fordulnak

A mai nap folyamán a köztársasági elnökhöz fordul a CEU jelentette be Enyedi Zsolt a CEU magyar ügyekért felelős rektorhelyettese, aki szerint a törvény elfogadásával egy új szakasz kezdődik az intézmény megmaradásáért folytatott küzdelemben. Ennek első lépése az, hogy az államfőhöz fordulnak, és három pontot emelt ki, amelyeket Áder figyelmébe ajánlanak:

  • aláhúzzák, hogy a törvénymódosítás diszkriminatív, három olyan pont is van, ami a CEU-t hátrányosan érinti;
  • az oktatás, tanítás, kutatás szabadsága nincs biztosítva, és aggasztónak találják, hogy egy konkrét politikus kénye kedve szerint dönthet ilyen kérdésben, és nem szakmai szervezetek megkérdezésével;
  • döntés nem volt tisztelettel a jogalkotás alapvető szabályaira, nem adott lehetőséget az érintetteknek a felkészülésre, konzultációra, ezért törvénytelen.

Enyedi reméli, hogy Áder mérlegeli a fentieket és azt, hogy nem lehet ilyen határidők alatt teljesíteni a feltételeket. Továbbá hozzátette, hogy ha ilyen módon születnek döntések, nemcsak ebben a konkrét kérdésben jelent negatív üzenetet, hanem más területen is és presztízsveszteséget is jelent.

Enyedi kiemelte, hogy bár minden - magyar és nemzetközi - fórumon megpróbálják megvédeni az egyetemet, mint említette, az Egyesült Államok illetékesei is kapcsolatba lépnek a magyar kormánnyal és kérni fogják, hogy a törvény ne lépjen hatályba vagy hogy módosítsák a jelenlegi törvényt, viszont az elsődleges cél az lenne, hogy Magyarországon szülessen megoldás erre a problémára.

Az Európai Bizottság vizsgálni fogja a törvényt

Az MTI még a törvény elfogadása előtt arról tudósított Brüsszelből, hogy Nathalie Vandystadt, az uniós bizottság szóvivője újságírói kérdésre válaszolva a sajtótájékoztatón elmondta, az Európai Bizottság aggodalommal figyeli a budapesti Közép-Európai Egyetem (CEU) ügyének fejleményeit. Amennyiben a törvénytervezet jogerőre emelkedik, a bizottság teljes körű elemzés alá veti. Az, hogy Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa nyilatkozatot tett az ügyben, nem összeférhetetlen bizottsági munkájával - tette hozzá.

Üzent az amerikai kormány is

A sajtótájékoztatót követően szinte azonnal közölte az amerikai nagykövetség is, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban is szót fog emelni a Közép-Európai Egyetem (CEU) függetlenségéért és háborítatlan magyarországi működéséért. A közlemény szerint - amelyet az MTI közölt - az Egyesült Államok csalódással értesült arról, hogy a Közép-Európai Egyetemet "célba vevő" törvényt kedden gyorsított eljárással elfogadták. Annak ellenére fogadták el a törvényt, hogy az Egyesült Államok, helyi és nemzetközi szervezetek és intézmények százai, valamint a tanszabadságot becsben tartó magyarok ezrei fejezték ki korábban komoly fenntartásaikat, olvasható a közleményben, amelyben azt is kiemelték, hogy a CEU a magyarországi kultúrát gazdagította, és 26 éve fontos eleme az amerikai-magyar kapcsolatoknak.

Ezt mondta Orbán a szavazás után

"Arány lehetett volna jobb is..." - mondta Orbán Viktor az után, hogy a kormánytöbbség a parlamentben elfogadta a felsőoktatási törvény CEU-t ellehetetlenítő módosítását. A hvg-hu azt írja Orbán szerint a következő lépés, hogy leülnek tárgyalni "Washingtonnal". Arra a kérdésre, hogy onnan jöttek-e már visszajelzések, Orbán úgy válaszolt, "az egy komoly ország, először megvárják, hogy legyen jogalap, ez most már megtörtént, most már csak ki kell hirdetni".