Míg öt évvel ezelőtt csak 192 szén-monoxid-mérgezés okozta esetet jelentettek, addig egy évvel később már 343-at, 2014-ben pedig 490 riasztás volt. A balesetekben évente 10-20 ember hal meg, mégis sokan kibújnának ki a kéményseprési kötelezettség alól.

Bár elhamarkodott lenne az esetek számából következtetést levonni, éppen 2013-ban változott meg a kéményellenőrzések rendszere. Németh Szilárd rezsicsökkentésért felelős kormánybiztos 2013-ban jelentette be, hogy a kéményseprés árait is csökkenti az állam az addigi 4000 forintos maximális díjösszegről 2000 forintra. Nem sokkal később pedig már arról is döntöttek, hogy a korábbi - többnyire magán - társaságok helyett az Országos Katasztrófa-védelem végzi majd az ellenőrzéseket, ráadásul csak évente egyszer.

Inkább a prevenciót erősítik

Az időpontok és a döntések közötti nem akart ok-okozati összefüggésről beszélni a Szentek Szövetsége - vagyis a Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ), a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) és a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) - hétfői közös sajtótájékoztatóján. Az érdekképviseletek inkább a prevenció fontosságát hangsúlyozták, mert a szén-monoxid-mérgezés pont egy olyan terület, amelyet kis odafigyeléssel meg lehet előzni.

A gázmérgezések három leggyakoribb oka:

  • a kémény nem szellőzik rendesen,
  • a nyílt égésterű fütőrendszerek (kályhák, kazánok) levegő utánpótlása nem megfelelő,
  • vagy egyszerűen olyan dolgokat égetnek bennük, amelyek nem odavalók.

Viszonylag egyértelmű, hogy ha a kéményeken keresztül nem távozik megfelelően a gáz, az egy idő után visszakerül a lakásokba, az oxigénhiány miatt pedig megfulladhatnak a helyiségben lévők.

Legalább ennyire gyakori az is, hogy szinte légmentesen leszigetelik azokat a helyiségeket, ahol a cirkók, konvektorok, kályhák vannak. Ez eredményezi azt, hogy a rendszerek elégetik a szobában, lakásban lévő oxigént - ismertette Vámos Csaba, a KOSZ elnöke.

Vámos emellett arra is rámutatott, hogy a szilárdtüzelésű, vagyis a fával működő kályhákban, kandallókban mást is égetnek. Például háztartási hulladékokat, PET-palackokat, ruhákat. Ezek az anyagok amellett, hogy az emberi egészségre is ártalmasak, a kéménynek sem tesznek jót. Több salakanyag ragad le a szellőzők falán, amely egyrészről lezárja az utat a távozó gázok előtt, másrészről könnyebben meggyulladhatnak. De nem csak a műanyagok okoznak gondot: a papír és a nedves fa is fokozza a gáz és koromképződést - hívta fel a figyelmet a szakember.

Fontos a pontos bejelentés

Bár sokat lehet hallani a médiában a szén-monoxid-mérgezésről, az emberek mégsm tudják, hogy az pontosan milyen tünetekkel jár, mennyire veszélyes. Illés István, az MMSZ alelnöke a tüneteket ismertetve elmondta: a levegőnél könnyebb szagtalan gáz először csak fejfájást okoz, amely fokozatosan erősödhet. Ezt kísérheti hányinger, szédülés, szélsőséges esetekben légzési görcsök, majd eszméletvesztés és fulladás.

A mérgezésre többek között abból lehet következtetni, ha egy helyiségben többen ugyanolyan tüneteket mutatnak, valamint ha egy térben van egy fűtőberendezés is. A mentés során, ha megoldható azonnal szellőztetni kell, majd hívni a 104 vagy a 112 telefonszámokat és a mentőt.

Megszaporodhatnak az esetek?

A napokban hozta nyilvánosságra új törvénytervezetét a Belügyminisztérium: eszerint fakultatívvá tennék a jelenlegi két évenkénti kötelező kéményellenőrzéseket - azaz nem lenne kötelező az ellenőrzés. A szakszervezetek vezetői az eseményen külön nem akarták kommentálni a döntést.

Korábban viszont több fórumon is felszólaltak ellene: szerintük a lakosság felesleges veszélytetése lenne, ha azt elfogadnák. Vámos Csaba a Napi.hu kérdésére azt viszont elmondta, hogy reprezentatív felméréseik alapján a lakosság 65 százaléka szerint kifejezetten fontos az évenkénti ellenőrzés. Ha viszont elfogadnák a javaslatot, mindenkit arra bíztatnak az érdekvédelmi szervezetek, hogy maga hívjon szakembereket az elvezetések ellenőrzésére, valamint építkezés során keressen fel kéményseprőket a fűtési eszközök beépítésekor.