Az iskolázottság szintje tovább emelkedett Magyarországon a korábbi 2011-es népszámlálás adataihoz képest. 2022-ben már a 15 éves és annál idősebb lakosság 22 százaléka rendelkezett diplomával, a lakosság további egyharmadának pedig érettségije is volt. A legfeljebb általános iskolát végzettek aránya 23 százalékra csökkent. A statisztikai hivatal szerint az iskolázottságban voltak pozitív irányú változások, de területi különbségek továbbra is jelentősek, a vidéki kistelepülések hátrányos helyzete szembetűnő, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népszámlálási atlaszából.

Azt írja a KSH, hogy 2001 és 2022 közötti bő két évtizedben a diplomások száma megduplázódott és elérte az 1,8 millió főt, arányuk is több mint duplájára nőtt 12 százalékról 25 százalékra.

Diplomások vs. alacsony végzettségűek

Az országos átlag feletti ütemben nőtt a diplomások aránya Budapesten és vonzáskörzetében, az egyetemi városokban (pl. Pécs, Szeged, Debrecen), illetve a Velencei-tó és a Balaton környékén. Több megyei jogú város (pl. Tatabánya, Szombathely, Kaposvár) esetében nem történt jelentős változás, azonban a vonzáskörzetükben igen, ami szuburbanizációs hatást jelez.

Kapcsolódó

Az ország legtöbb községében, továbbá a kisvárosok jelentős részében egyik évtizedben sem következett be kiemelkedő növekedés a diplomások arányában.

Annak ellenére, hogy az általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségűek aránya a népszámlálási adatok szerint Budapesten (1,2 százalék) és Pest vármegyében (1,8 százalék) volt.

A legalacsonyabb végzettségűek jelentős része, minden ötödik lakos Közép-Magyarországon élt.

Hasonló számban éltek az északkeleti országrészben, ahol viszont az országos átlagnál magasabb volt az alacsony végzettségűek aránya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 3,7, illetve 4 százalékot is elérte.

Az érettségi nélkül szakmai oklevéllel rendelkező száma (21 százalék) alig változott 2011-hez képest. A legtöbb szakmunkás végzettségű a nyugati országrészben Tolna és Veszprém vármegye településein, keleten pedig Békés vármegyében élt.

Ugyanakkor az ország északkeleti részén, különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, illetve a délnyugati országrészben számos kistelepülésen a lakosság több mint fele legfeljebb általános iskolai végzettségű volt a legutóbbi népszámlálás idején.

Az időskorúak között gyakoribb az alacsony iskolázottság, ezért azokon a településeken, ahol elöregedett a lakosság, sokan legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek.

A felnőtt lakosság legnagyobb részének érettségi a legmagasabb végzettsége, arányuk 2022-ben 34 százalék volt. A fővárosban – jellemzően a pesti oldalon – és vonzáskörzetében, továbbá a vidéki nagyvárosokban volt érettségije a magyaroknak. Komárom-Esztergom, Nógrád, Csongrád-Csanád, illetve Győr-Moson-Sopron vármegyében, valamint a Balaton déli partján a települések jelentős részén a felnőtt lakosság több mint egyharmadának volt érettségi a legmagasabb iskolai végzettsége.

Az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt a diplomások aránya, 2022-ben a 25 éves és annál idősebb népesség negyede rendelkezett felsőfokú végzettséggel.

A fővárosban – főként a budai oldalon – és környékén, a megyeszékhelyeken (különösen Debrecenben és Szegeden), valamint a Balaton és a Velencei-tó környéki településeken volt a legmagasabb a diplomás lakosság aránya.

Más a területi mintázat, ha a diplomásokat nem a jelenlegi, hanem a születéskori lakóhelyük szerint vizsgáljuk. Budapest, valamint a megyei jogú városok közül Eger, Zalaegerszeg, Miskolc és Szolnok adta 2022-ben a legtöbb felsőfokú végzettségűt. Ugyan a születéskori lakóhely szerint is jelentős a városok túlsúlya, a diplomások területi eloszlása kiegyenlítettebb.

Tizenhatodik népszámlálás

A KSH 2022. október 1. és november 28. között bonyolította le Magyarország tizenhatodik népszámlálást. Ez volt az első papír kérdőívek nélkül, elektronikusan végrehajtott népszámlálás. Hétmillió személyi kérdőívet a lakosság önállóan, az online kérdőív felületet használva töltötte ki, ami nemzetközi összehasonlításban is kedvező eredmény.

Újdonság volt a digitális jártasság vizsgálata

A 6 éves és annál idősebb népesség nagy többsége, 83 százaléka végzett rendszeresen valamilyen digitális tevékenységet. A válaszadók fele interneten böngészett és a telekommunikáción túl magasabb szintű digitális tevékenységet is folytatott például online intézte ügyeit, vásárolt vagy szoftvert használt. Őket tekintjük legalább középszintű digitális jártassággal rendelkezőknek, arányuk a fővárosban, Pest vármegyében és a vidéki nagyvárosokban volt a legmagasabb.

Több mint 835 ezren (9,2 százalék) magas szintű digitális tevékenységet végeztek, összetett tudást igénylő digitális programokat kezeltek vagy programozási készségek birtokában voltak.

Megugrott az angolul beszélők aránya

A lakosság nyelvtudása jelentősen javult az elmúlt évtizedben. A leggyakoribb idegen nyelv az angol, már minden negyedik ember beszéli, számuk 2011 óta nagymértékben, 53 százalékkal emelkedett.

Német nyelvtudással 2022-ben 1,2 millióan rendelkeztek, arányuk 11 százalékról 13 százalékra nőtt. Oroszul 204 ezren, franciául 147 ezren, románul 138 ezren tudtak.

Az idegen nyelven beszélők száma 3 millió 248 ezer fő volt, 25 százalékkal több, mint egy évtizeddel korábban.

Például kiemelik, hogy 2011-ben országosan 16 százalék volt az angolul beszélők aránya, 2022-ben már minden negyedik Magyarországon élő ember beszélt angolul, számuk másfélszeresére nőtt bő egy évtized alatt. Budapesten arányuk elérte a 44 százalékot. A főváros mellett a nagyvárosokban, a Balaton térségének északkeleti településein és a Velencei-tó környékén 2022-ben is az országos átlagnál magasabb volt az angolul beszélők aránya, ezekhez a területekhez az előző népszámlálás óta több település is felzárkózott, főként a nagyvárosok tágabb vonzáskörzetében.

A németül beszélők aránya 2011-ben országosan 11, a fővárosban pedig 15 százalék volt. 2022-re a németül beszélők aránya kismértékben, 13 százalékot ért el. Budapesten a németül beszélők aránya 16 százalék volt, emellett a határ menti nyugat-dunántúli területeken, a Balaton környékén, a Dél-Dunántúl egyes részein és Bács-Kiskun nyugati részén beszéltek a legtöbben németül. 2022-ben a németül beszélők aránya Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala és Baranya vármegyében is meghaladta a fővárosi értéket.