Kötelezettségszegési eljárás első lépésének számító hivatalos felszólító levelet küld az EB Magyarország ellen a felsőoktatási törvény módosítása miatt, amely a jogszabály bírálói szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU).
Az EB két fronton indít eljárást Magyarország ellen: az egyik, hogy az április 4-én elfogadott felsőoktatási törvény részletes jogi elemzése után megállapította a testület, hogy a tövény nincs összhangban az alapvető belső piaci szabadságjogokkal, különösen a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságával, de a tövény sérti a tanszabadságot, az oktatáshoz való jogot és az uniós alapjogi chartában meghatározott vállalkozás szabadságát. Az Európai Bizottság szerint a törvény nem felel meg az EU által a nemzetközi kereskedelmi szerződésekben vállalt kötelezettségeinek sem.
A bizottság a fentiek fényében határozott úgy, hogy jogi eljárást indít Magyarország ellen és küld felszólító levelet a kormánynak. A magyar kormánynak most egy hónapja van arra, hogy válaszoljon az EB jogi aggályaira.
A bizottsági közlemény szerint az EB folytatja a konzultációt a magyar hatóságokkal más, a bizottság szerint aggodalmakra okot adó ügyekben, például a menekültek ügyében és a civil szervezeteket érintő törvényjavaslat ügyében, melyet kiemelt figyelemmel követ.
A másik front, ahol lépéseket tesz Magyarországgal szemben, hogy a testület szerdán teszi közzé a válaszait az "Állítsuk meg Brüsszelt!" nemzeti konzultációra. A bizottság szerint abban ugyanis több ténybeli tévedésen alapuló, jelentősen félrevezető megállapítás és állítás van. A válaszában a testület ezeket tisztázni szeretné - kopogós tényekre támaszkodva. A válaszokat Frans Timmermans, a testület első alelnöke szerda délutáni felszólalásakor ismerteti az Európai Parlament plenáris ülésén, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz.