A választás egyfordulós, a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok nyolc lista közül választhatnak. A szavazólapon sorrendben a következő pártok és pártszövetségek listái szerepelnek majd: Magyar Szocialista Párt, Seres Mária Szövetségesei, Fidesz-KDNP, A Haza Nem Eladó Mozgalom párt, Jobbik, Lehet Más a Politika, Együtt-PM, Demokratikus Koalíció.

Az ANY Biztonsági Nyomdában (korábban Állami Nyomda) már nyomtatják a szavazólapokat. A Nemzeti Választási Iroda arra számít, hogy a részvétel alacsony lesz és a 8 millió 53 ezer választópolgárnak kevesebb mint a fele megy el voksolni, ezért mindössze 7,8 millió szavazólapot nyomtatnak.

Pártlistára szavazunk

A május 25-i szavazáson a választópolgárok valamivel több mint tízezer hazai szavazókörben, valamint 97 külképviseleten személyesen szavazhatnak. A szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda vasárnapi adatai szerint 16 ezer pártdelegált segíti a szavazás lebonyolítását.

Az EP-választás arányos választási rendszerben, listás szavazással zajlik. A választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot, a mandátumkiosztás az úgynevezett legnagyobb maradék elve szerint történik. Nem kaphat mandátumot az a lista, amelyik a voksoláson nem kapja meg a szavazatok legalább 5 százalékát. A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.

Két héttel a szavazás előtt több mint 4400-an jelezték, hogy valamelyik külképviseleten voksolnának. (Öt évvel ezelőtt a külképviseleti névjegyzékben valamivel több mint 3800-an szerepeltek, ebből 3400-an el is mentek szavazni.) A külképviseleti névjegyzékbe vételt május 17-én 16 óráig lehet kérni a lakóhely szerinti település jegyzőjétől vagy online a www.valasztas.hu-n.

Május 23-ig lehet átjelentkezni

Az EP-választás sajátossága, hogy a Magyarországon lakóhellyel rendelkező uniós polgárok is szavazhatnak a magyar EP-listákra, a névjegyzékbe vételre pénteken 16 óráig volt lehetőség. A Nemzeti Választási Iroda 107 ezer európai uniós állampolgárt tájékoztatott arról, hogy választójogukat Magyarországon is gyakorolhatják az EP-választáson, közülük a vasárnapi adatok szerint 7200-an jelezték, hogy a magyar listákra voksolnának. Öt évvel ezelőtt 5500-an szerepeltek a névjegyzékben a szavazás napján.

Azok, akik nem a lakóhelyükön, hanem egy másik magyarországi településen kívánnak voksolni, május 23-án 16 óráig kérhetik átjelentkezésüket, eddig ezt 11 ezren tették meg. Öt évvel ezelőtt 25 ezren jelezték a szavazás előtt, hogy nem a lakóhelyükön, hanem egy másik magyarországi településen kívánnak voksolni.

Nincs uniós szintű jogorvoslati lehetőség

Az európai parlamenti választáson nincs uniós szintű jogorvoslati lehetőség, a választási eljárás során az egyes tagállamok választási jogszabályai érvényesek. Az EP-választáson az ország egyetlen választókerületet alkot, ezért a fellebbezési, illetve jogorvoslati szintek eltérnek az országgyűlési választáson gyakorolhatótól.

Az EP választási eljárásban háromféle választási bizottság működik: szavazatszámláló bizottság (szszb), országgyűlési egyéni választókerületi bizottság (oevb), valamint Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Bírósági felülvizsgálat esetében a Kúria illetékes.
A 10 386 szszb a szavazás napján, május 25-én működik, dönt a szavazás folyamán felmerülő kérdésekben: például szavazni akarók visszautasításáról, mozgóurna-igény elutasításáról, vizsgálja a szavazatok érvényességét. Ezekkel szemben az oevb-khez lehet fordulni jogorvoslatért.
(Nem lehet kifogást benyújtani a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen, mivel az ellen csak a Nemzeti Választási Bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.)
A 106 országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság dönt a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, illetve a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel, valamint a helyi sajtóval, továbbá a helyi választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásról.
Az oevb-határozatokkal szemben a Nemzeti Választási Bizottsághoz lehet fellebbezést benyújtani.

A Nemzeti Választási Bizottság az egész választási folyamatban működik: ez a testület vizsgálja, hogy a választáson indulni kívánó pártok, jelölő szervezetek, illetve listáik megfelelnek-e a választási törvényben előírt feltételeknek. Az NVB sorsolta ki a listák szavazólapi sorrendjét is, megszámlálja a külképviseleteken leadott szavazatokat, valamint megállapítja a választás eredményét.
Az NVB dönt minden egyéb kifogásról, így a sajtó választási kampányban történő részvételével kapcsolatos kifogásokról is, valamint elbírálja az oevb-k határozatai elleni fellebbezéseket.
Az NVB határozatai ellen a Kúriához lehet bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtani. A kérelem tárgyában a legfelsőbb bírói testület három napon belül dönt.