A negyedévente végzett felmérésekből korábban az látszott, hogy közvetlenül a 2014. évi országgyűlési választások előtt a magyar cégvezetők körében a gazdálkodás megítélésével kapcsolatos várakozások optimistábbá váltak. Ennek következtében a 2014. III. negyedéves KKV-index értéke 57,1 pontra emelkedett. A kedvező hangulat mostanra alább hagyott, és a javulni látszó általános makroadatok ellenére összességében egy év alatt 5 pontos visszaesés következett be az index értékében.

A gazdaság helyzetének megítélésében mutatkozó javulás nem tekinthető általánosnak. A húzóágazatok (így a külföldi tulajdonú gépjárműgyártás, az EU-s beruházások eredményeként az építőipar stb.) nyilvánvalóan segítik a gazdasági növekedést, de ennek pozitív hatását a teljes magyar kkv szektor nem érzékeli. Ezért nem is meglepő, hogy bár a kormányzat nagy hangsúlyt helyezett a kedvező makrogazdasági helyzet kommunikálására, azzal párhuzamosan éppen visszaesést mértünk a magyar cégvezetők "hangulatában", és a 2013. IV. negyedévi szintre, 46,9 pontra esett vissza a kkv-index értéke.

Problémát okoz a munkaerő pótlása

A 2015. IV. negyedéves kutatás kiemelt problematikája a munkaerőpótlás kérdése. A cégvezetők 66 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt év során érezhető mértékben új munkaerő-igény jelentkezett, azaz a KKV-k egy részében új dolgozókat kellett, vagy kellett volna felvenniük. (Ez nem feltétlenül jelent új munkahelyet, mivel a kilépő munkatársak pótlására is kerestek újat.)

Azon cégek közül, ahol szükség volt/lett volna új munkatársra, 10 esetben 6 mondta, hogy általában nehezen sikerült a megfelelő embert megtalálni, és egyharmaduk pedig úgy nyilatkozott, hogy volt olyan pozíció, amire egyáltalán nem találtak alkalmas, az elvárásaiknak megfelelő munkaerőt.

Nincs normális fizetés

A munkaerő-(után)pótlás nehézsége a vállalkozások többsége (59 százaléka) szerint azért alakult ki, mert külföldre mentek/mennek a képzett szakemberek. A cégek további 23 százaléka a nem megfelelő oktatási rendszert jelölte meg a munkaerő igények kielégítése legfőbb gátjának. A válaszadók 11 százaléka a pedig úgy véli, hogy az "alacsony" bérek determinációja miatt nem tudnak jó ajánlatot tenni a kvalifikált, több szempontból is megfelelő jelentkezőknek, a potenciális álláskeresőknek.

A megkérdezett cégek 7 százaléka a figyelemre méltóan azt említette, hogy a megfelelő munkaerő megtalálásának igazi problémája, "hogy a munkát keresők valójában nem akarnak a lehetséges kondíciók (bérek, munkakörülmények stb.) mellett munkát vállalni".

A kis- és közép vállalatok körében végzett konjunktúra felmérésünket reprezentatív módon, 500 cég vezetőjének válaszai alapján készítettük. A kutatás 2015. szeptember 22 - október 2. között zajlott on-line vállalati panelen, illetve telefonos megkérdezéssel. Az IBS-Policy Agenda KKV Konjunktúra Index képzésének módja a business survey index-számításon alapul. A módszertanról részletesen itt olvashatnak.