Idén és 2014-ben egyaránt 70-70 milliárd forinttal javíthatják a költségvetés egyenlegét a nemzetgazdasági miniszter által hétfőn bejelentett intézkedések a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFIB) hatásvizsgálata szerint.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden azt mondta: előzetes becslések szerint a hétfőn bejelentett adóintézkedések pótolhatják az idei költségvetésben a vártnál alacsonyabb infláció miatt kieső, 110-120 milliárd forintnyi bevételt.

Áthárítják?

A KFIB szerdai sajtótájékoztatóján Romhányi Balázs, az intézet ügyvezetője kiemelte: a tranzakciós illeték, a bányajáradék és a távközlési adó emelésének, az egészségügyi hozzájárulás kamatjövedelmekre való kiterjesztésének, valamint az önkormányzati adósságok átvállalásához kapcsolódó adó hatásait vizsgálták. Kiemelte: a készpénzhasználathoz kapcsolódó tranzakciós illeték megduplázása további viselkedési alkalmazkodást fog kiváltani, ezért éves szinten 4 milliárd forintnyi növekménnyel számol a KFI. Az ügyvezető hozzáfűzte, hogy a 6000 forintos tranzakciónkénti plafon eltörlésének nem tulajdonítanak érdemi  nettó hatást, mert az intézkedés a készpénzhasználat visszaszorulását eredményezheti. Az átutalásokat terhelő illeték 50 százalékos emelése szerinte  az adóbevételt csak 35 százalékkal emeli; ez éves szinten 47,6 milliárd forintot jelent. Augusztusi hatályba lépéssel számolva 2013-ban így a tranzakciós illeték emelése összesen eredményszemléletben 21,5 milliárd, pénzforgalmi szemléletben pedig 17,2 milliárd forintos többletbevételt jelent majd a büdzsének - ismertette a KFIB számításait Romhányi Balázs. Szólt arról is, hogy feltételezésük szerint a bankok 90-95 százalékos mértékben ismét áthárítják a lakosságra és a vállalkozásokra az illetéket; ennek a kilátásba helyezett bírságok sem képezik akadályát álláspontja szerint.

A távközlési adónak a vállalatokat terhelő emelése kapcsán Romhányi Balázs elmondta: a Központi Statisztika Hivatal adatai szerint a cégek részesedése a távközlési szolgáltatásban 45 százalék, vagyis az alappályán várt 41,4 milliárd forintos távközlési adóbevételből 18,6 milliárdot teljesíthetnek a cégek, a teher 50 százalékkal történő megemelése pedig éves szinten 9,3 milliárd forintos többletbevételt, időarányosítva pedig eredményszemléletben 3,9 milliárd forintos pluszt jelent.

Az egészségügyi hozzájárulás kamatjövedelmekre való kiterjesztésével a bankok adminisztrációs terhelése is nő - hívta fel a figyelmet az ügyvezető, hozzátéve, hogy ebből 2013-ban 4 milliárd forintos többletbevételt várnak.

A bányajáradék nagy részben a Molt terheli; 2013-ban, augusztus elsejei hatálybalépéssel számolva 5,2 milliárd pluszbevételt hoz a költségvetésnek ez a lépés.

Az önkormányzati adósságok átvállalásához kapcsolódó 7 százalékos befizetési kötelezettség közvetlen hatása csaknem 48 milliárd forint - jelezte Romhányi Balázs. Hangsúlyozta: a KFIB számításai szerint a hét százalékos költség azzal egyenértékű, mintha az állam jelenlegi 283 bázispontos CDS-felárával szemben az átlagos magyar önkormányzat CDS-felára 344 bázispont lenne, ami azt jelenti, hogy az átlagos magyar önkormányzat öt éven belüli csődjének valószínűségét az átvállalások nélkül a kormány 24 százalékra becsüli.

Romhányi Balázs a sajtótájékoztatón bemutatta az intézet legfrissebb technikai kivetítését (változatlan gazdaságpolitika melletti előrejelzését) is, amely a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány megbízásából és támogatásával készült, és amelyben még nem vették figyelembe a hétfőn bejelentett intézkedéseket, mert az a május 31-ig kihirdetett jogszabályok alapján kirajzolódó makrogazdasági és költségvetési pályát elemzi.

A kivetítés szerint a bruttó hazai termék (GDP) idén 0,4 százalékkal, 2014-ben 0,9 százalékkal nőhet, míg a költségvetési hiány idén 3 százalék, jövőre pedig 3,8 százalék lehet. 2013-ban 91 milliárdos, 2014-ben 431 milliárd forintos kiigazítási igény jelentkezik az eredeti hiánycél teljesítéséhez - derül ki a dokumentumból.

Rossz egyensúly felé tartva

Romhányi Balázs hangsúlyozta: 2013-ban átmenetileg pozitív korrekció figyelhető meg több területen, de ezt részben ellensúlyozzák a korábban vártnál rosszabb külpiaci körülmények. Felhívta a figyelmet arra, hogy idén a lényegesen alacsonyabb infláció miatt a nominális GDP szintje csökken. Az idei reálnövekedés fő forrása a mezőgazdaságban az átlagosnak feltételezett időjárás mellett várható, tavalyhoz képest mintegy 20 százalékos - termésnövekedés - mondta.

A technikai kivetítés szerint az infláció 2013-ban 2,7 százalékra csökken, majd tovább csökkenő jegybanki kamatláb mellett 2014-re éri el a 3 százalékos célt. - mondta el az ügyvezető.

Hozzáfűzte, hogy a magyar gazdaság rossz egyensúlyhoz közeledik: a 0,5 százalékos trendnövekedési ütem és a 3 százalék körüli infláció mellett a 2,7 százalékos költségvetési hiány a jelenlegi 80 százalékos szinten stabilizálja az adósságrátát.

Romhányi Balázs jelezte: a lakossági fogyasztás reálértéke még 2013-ban is 0,5 százalékkal csökken, az összességében enyhén csökkenő beruházásokon belül a csökkenő magánberuházást pedig az európai uniós forrásokból megvalósuló állami beruházások részben ellentételezik.