Magyarországon tavaly év végén hirdettek állategészségügyi járványhelyzetet, miután megjelent a madárinfluenza H5N8-as törzse. Az elmúlt négy hónapban eddig 233 hazai állattartó telepen mutatták ki a betegség jelenlétét, több mint 3,2 millió állatot kellett leölni. A hazai baromfiágazatot március elejéig mintegy 7 milliárd forintos veszteség érte, melyből a kormány 3 milliárd forintot térített meg.

Ráadásul az állattartóknak nemcsak a leölt állatok miatt bevétel kiesést kell kigazdálkodniuk, de az állomány felszámolását, a telepek és tenyésztőhelyek fertőtlenítését is nekik kell megtéríteniük. A gazdák kérhetnek kártalanítást, ezt 60 nap alatt bírálja el az illetékes kormányhivatal, akár 100 százalékot is megtérítenek - tudta meg a Napi.hu a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih).

Kapcsolódó

Egyelőre csak a tenyésztők kártalanítása biztos, azonban a feldolgozó üzemek helyzete nem tisztázott. A kieső állomány miatt ugyanis nem tudtak húsipari termékeket előállítani, bevételeik tehát nincsenek vagy elmaradnak a tervezettől. Miközben a bérköltségeket ugyanúgy fizetniük kell. Szakértők szerint 2,5-2,7 milliárd kár érhette ezzel az ágazatot, a kártalanítást viszont nehezíti, hogy az állami utalás megsértené az EU versenyjogi szabályozását - tiltott támogatásnak minősülne. Az unió azonban partner abban, hogy megoldást találjanak a helyzetre, esetlegesen mentességet adjon a járványügyi helyzetre való tekintettel.

Már nem úthengerrel ölik a csirkéket

Magyarország 2004-es uniós csatlakozása előtt a fertőzés miatt levágott beteg vagy azokkal egy közegben tartózkodó állatokat több módszerrel is leölték. Talán a legdrasztikusabb megoldás az volt, amikor úthengerrel lapították ki a baromfikat, de darálták és égették is őket. Azonban az állatvédelmi törvények ezeket már tiltják.

Az elmúlt években a szén-dioxid-tartalmú gázkeverékkel történő altatás az elterjedtebb, ha nagyobb telepekről van szó. Ez humánus, a gyakorlati alkalmazása a szakemberek szerint olyan, mintha álmukban pusztulnának el a baromfik. Kisebb üzemek esetében injekciót használnak, a cél itt is a könyörületes, fájdalommentes ölés - tudta meg a Napi.hu.

Semmilyen módon nem kerülhetnek vissza a forgalomba

A leölés hatósági állatorvos felügyeletével, illetve közreműködésével történik. A hatóságok rendelik a telepre az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. munkatársait, akik a fertőtlenítésről és a tetemek feldolgozásáról gondoskodnak. Az állami tulajdonú cég eleve annyi teherautót rendel a helyszínre, hogy az összes állati holttestet egyszerre elszállítsák. Így nincs lehetőség arra, hogy húsként felhasználhassák, forgalomba hozzák az egyedeket.

Az ATEV üzemeiben hőkezeléssel ártalmatlanítják az állományt. A fertőzött állattartó telepeket kitakarítják és fertőtlenítőszerekkel kezelik. A telepen lévő fertőzött alom, trágya, illetve a takarmány ártalmatlanítása a jogszabályban meghatározott idejű füllesztéssel történik, vagy pedig szintén hőkezelésre szállítják el. Így sem kabátbélés, sem párnatöltelék nem lehet a leölt állatok tollaiból - tudta meg lapunk a Nébihtől.

Fűtenek a maradványokkal

Régi városi legenda, hogy a járvány miatt leölt egyedekből forralás, főzés után kutyaeledel készül. Valójában ezt a megoldás soha sem alkalmazták, ugyanis újabb járványokat, haláleseteket kockáztattak vele. A megölt állatok semmilyen módon nem hozhatók gazdasági forgalomba húsként. Bonyolult kémiai és fizikai eljárásokkal vonják ki belőlük a még hasznosítható anyagokat.

A járvány miatt leölt példányokat először hőkezelik - forró folyadékba és kamrába kerülhetnek. Általában centrifugálással leválasztják a zsírokat, majd szárítással és őrléssel fehérjelisztet készítenek a maradványokból. Így sok ásványi anyag - például kalcium, nitrátok, vas -, valamint aminosavak vonhatók ki a tetemekből.

Az így elkészült őrlemények és kivonatok már biztosan nem tartalmaznak baktériumokat vagy vírusokat, de még gombaspórákat sem. Biztonsággal adagolhatok állati takarmányokhoz, főként proteinpor készül belőlük a vágóhídra szánt marháknak, sertéseknek. Gyakoribb megoldás, hogy szerves trágyák vagy talajjavító szerek előállításához használják fel a készítményeket.