A bűnözői csoportok a pajszert laptopra cserélték, ezzel kezdte előadását Luspay Miklós, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi infrastruktúrák igazgatóságának igazgatója a Mastercard konferenciáján.
A bűnözők rájöttek arra, hogy a digitalizáció sokkal több lehetőséget nyújt számukra, mint egy bankrablás. Magyarországon az elmúlt években nem is nagyon lehetett pénzintézeti rablásról hallani - tette hozzá.
A csalók nagyon sokféle módon próbálják becserkészni a banki ügyfeleket. Elősorban pszichikai manipuláció folyik, effektív a csalók indítják a tranzakciókat, szándékainktól eltérően, mondta a szakember. Hamis biztonságérzetet keltenek, a bizalmunkba férkőznek, sürgető hangnemet engednek meg maguknak, sorolta a módszereiket.
A jegybank legfrissebb adatai szerint az idei év második negyedévben a bankkártyás vásárlások közel 30 százalékát, 1,23 ezer milliárd forintot online, különböző webshopokban költött el a lakosság. Ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt a kártyás visszaélések száma, ami a karácsony előtt erősödő forgalomban tovább emelkedhet.
A csalások 90,6 százaléka kártyás visszaélés volt.
A legelterjedtebb csalástípus, a telefonhívás, hogy az ügyfél nevében kezdeményezzenek egy tranzakciót. A kiberbűnözők a figyelmetlenségünkre, befolyásolhatóságunkra, át nem gondolt döntéseinkre számítanak.
A jegybanki szakember kiemelte: 2025. július 1-től elindul a Központi Visszaélésszűrő Rendszer, ami egyedülálló lesz.
Ez úgy fog kinézni, hogy amikor egy tranzakciót bonyolítunk, akkor a bankunk a tranzakciót továbbija a Giro Zrt. rendszerébe és ez egy hálózati elemzés során képes lesz kiszűrni a csalásokat. A cél a csalók megállítása, valós idejű visszajelzés, mondta az igazgató.
Úgy fogalmazott, a banki csalások úgy terjednek, mint a korovírus-járvány, nyájimmunitást kell szerezni, de a jegybank reméli, hogy nem kell mindenkinek megfertőződnie.
Ipari méreteket ölt a kiberbűnözés
A kiberbűnözés már akkora méreteket ölt, hogy a vállalatok legnagyobb problémája a következő években a digitális sérülékenység lesz. A pandémia kitörésének évében, 2020-ban annyi adatbiztonsági incidens történt, mint az azt megelőző 15 évben összesen. Az okozott kár pedig szinte felfoghatatlan, meghaladja az évi 5 billió dollárt. A támadások száma 2021-ben további 17 százalékkal nőttek.
A Mastercard felmérése szerint tízből nyolc cég fenyegetve érzi magát, a támadások 98 százaléka a felhasználói fiókok védelméhez köthető. Fontos, hogy minden vállalatnak valós képe legyen a sérülékenységéről, mondta Nemes Máté, a Mastercard kiberbiztonsági termékeiért felelős termékmenedzsere, a vállalat által szervezett konferencián.
Sehol nem nőtt akkor mértékben a veszélyeztetettség, mint a bennünket körülvevő digitális valóságban. A kiberbűnözés néhány év alatt ipari méreteket öltött. A legfejlettebb technológiákat használó iparággá vált, hangzott el a konferencián.
Az elmúlt három évben 1,1 milliárd ember kezdte el újonnan használni az internetet - ez Magyarországon több mint 1 millió új felhasználó jelent meg.
Ők azok a felhasználókat, akik az online játéktér szabályainak ismerete nélkül lettek aktívak: megosztanak, vásárolnak, bankolnak.
A cégeknek fel kell mérni sérülékenységüket
Eközben a digitalizáció globális térhódítása teljesen új kihívások elé állította a cégeket is. Megváltozott az egymáshoz és a valósághoz való viszonyunk. Másként dolgozunk, másként vásárolunk, másként döntünk - a mobil eszközök egyfajta kiterjesztésünkként működnek, és szinte minden területen átvették az irányítást. Ehhez kell a marketing és kereskedelmi szakmának is igazodnia, mivel az erőltetett digitalizáció révén előre törtek a kiberbűnözés technológiái is - sorolta.
A kiberbiztonság már nem egy IT téma - a vállalkozások sikerének egyik alappillérévé vált. A kiberbűnözés és a visszaélések folyamatosan frissülő módszerei miatt a felhasználók személyes felelőssége felértékelődött és ez teljesen átrajzolta a védekezés lehetőségeit is.
Elsősorban banki szolgáltatóknak, telekommunikációs cégeknek, vagy nagyobb kereskedőknek nyújt szolgáltatásokat a Mastercard, amivel például felmérhetik sérülékenységüket, mondta Nemes Máté.
Példaként említette, hogy számos megoldást kínálnak a vállalatok számára. Az egyik szolgáltatásuk segítségével egy áttekintést tudnak nyújtani a digitális domainek háttér biztonságáról. Meg tudják vizsgálni, hogy hogyan látják a támadók az adott céget és, azt is meg tudják vizsgálni, hogy van e olyan nyilvánosan elérhető adatbázis, amelynek nem kellene ott lennie. A szolgáltatásaikat megrendelő cégek a vizsgálat során kapnak egy prioritási mátrixot, és a szoftver csapat azonnal el tudja kezdeni a szoftverfrissítéseket az elavult rendszerek felett, sorolta a biztonsági szakértő.
Magyarország a közép és kelet- európai régió országai között, a negyedik legmagasabb kitettségi rátával rendelkezik, Csehország, Észtország és Litvánia után, és mérsékelt kiberbiztonsági kockázatnak van kitéve- derül ki a Mastercard adataiból. A támadások legfőbb célpontja az állami és pénzügyi szektor, valamint a kommunikációs és médiaipar - hangzott el a konferencián.
A vállalatok 81 százaléka tapasztalt megnövekedett kiberfenyegetést - erről itt írtunk bővebben. Az átutalási csalások elkövetési értéke 200 százalékkal nőtt, 2016 és 2019 között a csalások értéke egymilliárd forint alatt volt évente, 2020 második felére 1,7 milliárd forint fölé szökött, 2023-ra elérte a 8 milliárd forintot.