A Federal Reserve tegnap bejelentette a régóta várt kamatemelést, amely jelentősen befolyásolja a következő hónapok-évek világgazdasági folyamatait. A világgazdaságban a kockázatok lefele mutatnak, a globális növekedés visszafogott marad 2017-ben, hiába a kedvező kamatkörnyezet, a beruházások nem nőnek a fejlett országokban. Továbbra sem tudni sokat a Brexitről, ez is növeli a kockázatokat - mondta Nagy Katalin, a Kopint-Tárki Zrt. kutatója a cég idei utolsó gazdasági prognózisát ismertetve. Az OPEC kitermeléscsökkentő megállapodásának hatására az olajárak emelkedtek, de továbbra is túlkínálat van, miközben jelentős keresletbővülésre nem lehet számítani. Jövőre átlagosan 53 dolláros Brent olajárat jósolnak az elemzők.

Lassuló globális növekedés

Kapcsolódó

Az amerikai gazdaság növekedése az idei 1,6 százalékról 2 százalékra gyorsul növekvő infláció mellett, ez tette lehetővé Fed kamatemelési ciklusát. A Fed elindult az óvatos szigorítás útján, az Európai Központi Bank azonban még nem követi, az eurózóna monetáris hatósága megmarad a monetáris expanzió mellett. Az euróövezet gazdasága az idén 1,7 százalékkal nőhet, jövőre viszont csak 1,3 százalékkal. Az EU idei növekedési prognózisát kicsit feljebb 1,8 százalékra emelte a Kopint-Tárki, 2017-re pedig a korábbi 1,3 százalékkal szemben 1,4 százalékos növekedést - vagyis a gazdaság lassulását várják. A magyar gazdaság legfontosabb partnerénél, Németországban a Brexit-hatások miatt mindenki a növekedés lassulására vár: a német GDP az idén 1,9 százalékkal nőhet.

Idehaza jön a lórúgásszerű béremelés

A magyar gazdaság idei növekedési mélypontját 2,2 százalékon érheti el, amennyiben az utolsó negyedév nem lesz nagyon gyenge, jövőre viszont már 3,2 százalékkal nőhet a GDP. Ennek ellenére a régióban a magyar növekedés 2010 óta tartósan elmarad mind a szlovák, mind a lengyel gazdasághoz képest - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. A növekedést a felhasználási oldalról a magánfogyasztás, a termelési oldalról pedig a szolgáltatói szektor húzza.

Az ipar kilátásai sem túl jók, hisz az idén 1,4 százalékkal, jövőre pedig 4,0 százalékkal nőhet az ipari termelés. A bizonytalanság átfogó, nem csak egy-egy ágazat gyengélkedik, széles bázison csökken az ipari termelés és értékesítés, ami nem túl jó jel a jövőre nézve.

A jövő évi előrejelzés bizonytalanságát növeli a drasztikus állami beavatkozás miatt ami történt a minimálbér-tárgyalásokon. A minimálbér és garantált bérminimum emelésének hatásai nehezen becsülhetőek, az biztos, hogy a fogyasztás tovább nő, ám nem lehet tudni, hogy kkv-szektorban milyen reakciókat vált ki a lórúgásszerű, 25 százalékos bérminimum emelése. A kkv-k egymillió munkavállalót foglalkoztatnak, egyetlen dolgozó béremelése 40 ezer forint havi plusz költséget jelent a munkáltatónak - ennek a javát viszont az állam kapja meg adók formájában. Az emelésnek emiatt nem kívánatos foglalkoztatási hatásai lehetnek, egyes régiókban komoly foglalkoztatási problémákat is jelenthet.

Palócz Éva szerint amúgy is erős volt a béremelkedés üteme a magyar gazdaságban az elmúlt hónapokban, sokkal szerencsésebb lett volna piacra bízni a bérfelzárkózást - ennek ellenére a  kormány a beavatkozás mellett döntött. Így mindösszesen a bruttó bérek átlagosan 10, a nettó reálkeresetek 7,8 százalékkal emelkedhetnek 2017-ben. A magánfogyasztás az idei 4,5 százalék után 5 százalékkal nőhet 2017-ben.

Két százalékos infláció, ekkora nyugdíjemelés járna

A kormány 1,6 százalékkal emeli a nyugdíjakat, vagyis ekkora inflációra számít. A Kopint-Tárki szerint viszont az idei 0,3-0,4 százalék után jövőre már 2 százalékkal emelkednek az árak - magyarán legalább ennyivel kellene emelni a nyugdíjakat is azok reálértékének megőrzéséhez. A kutatók emelték a jövő évi inflációs prognózisukat, hisz a bérek drasztikus növekedése elsősorban a fogyasztói szektorban jelentősebb inflációs impulzus okoz. A Kopint bevallása szerint is a 2 százalékos inflációs prognózis óvatos előrejelzés a piaci konszenzushoz képest is, ennél lényegesen magasabb infláció is elképzelhető 2017-ben .

Újra kellene írni a büdzsét

Az állampapírhozamok rövid oldalon még csökkennek, ám a hosszú oldalon megindul a hozamemelkedés. A költségvetéssel kapcsolatban is óriásiak a bizonytalanságok, hisz a parlament ugyan idén májusban elfogadta a 2017-es büdzsét, ám az azóta bejelentett adócsökkentések és a minimálbéremelés átrendezi a gazdasági folyamatokat - emiatt újra kellene írni az költségvetést.

Még az idei folyamatok is bizonytalanok, októberben többletben volt az államháztartás, a hiány így december végén akár a GDP 1,3 százaléka is lehetne, ami 450 milliárd forint körüli deficitet jelentene. Ezzel szemben a kormány 2 százalékos hiányt ígér 2016-ra az év végi pénzosztások miatt, ami 750 milliárdos deficitet eredményezhet. Mivel két hétre előre sem lehet látni az idei folyamatokat, így a 2017-es államháztartási folyamatokat még ennél is nehezebb megjósolni.