Rekorddal kezdte az évet a költségvetés, az államháztartás (áht) többlete ugyanis 123,4 milliárd forint volt januárban, ami minden bizonnyal rekord.
A január amúgy rendre szufficitesnek kellene lennie, hisz ekkor fizetik be a cégek a decemberi áfát, az szja- valamint tb-bevételeket - ezeket pedig megdobja, hogy az év utolsó hónapja a karácsonyi vásárlásról és a jutalmakról szól. Ennek ellenére a januári szufficitet több évben is sikerült elszúrni. Így nem meglepő, hogy egyaránt emelkedtek 2016 januárjához képest a költségvetés szja-bevételei (173,5 milliárdról, 175,9 milliárdra) és áfabevételei (244,9 milliárdról 252,0 milliárdra) - ám ezek a pár milliárdos többletek nem magyarázzák a váratlan januári fordulatot.
Ebből is sejthető, hogy az idei első hónapban is elmaradt a költségvetési csoda - ugyanis a nagy bevételnövekedés nem az adóbevételek tartós megugrásának, hanem a tavalyról áthúzódó, az állami termőföld-árverésekből befolyó egyszeri bevételek lekönyvelésével magyarázható: míg 2016 januárjában alig 2,56 milliárd forint bevétel keletkezett "az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések" soron, az idén ez 72,7 milliárd forint volt. Az NGM mostani részletes tájékoztatójából kiderül: a 72,7 milliárdból 68,9 milliárd volt a "földbevétel".
Márciusban tisztább lesz a kép
A tb-járulékok még nőttek a hónapban, hisz januárban még a decemberi szabályok alapján fizették a cégek a járulékokat, így februárban kaphatunk először képet arról, hogy 2017 elejétől élő ötszázalékos járulékcsökkentés (szociális hozzájárulási adó) hogyan érinti a költségvetést.
Az államháztartás bevételei 1434,8 milliárd forintra rúgtak januárban, míg a kiadások 1311,4 milliárdra, így jött össze a 123,4 milliárdos többlet.
A kiadások egy év alatt 134,3 milliárd forinttal emelkedtek: a tavalyi 11,8 milliárddal szemben az idén 29,3 milliárdot fizettek ki "egyedi és normatív támogatásokra. A pénzt a közösségi közlekedés vitte el - idén időben elkészültek a szerződések, így kifizették a teljes összeget - valamint Eximbank Zrt.-nek fizették ki a tavalyi kamatkiegyenlítési támogatást. Csökkentek viszont a család- és szociálpolitikai kiadások, a tavalyi 60 milliárdról 56,8 milliárdra; leginkább a korhatár alatti nyugdíjakon spórolt az állam.
| 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | |
| Január | 31,3 | -122,8 | 107,3 | -2,5 | -75,4 | -53,8 | 92,2 | 123,4 |
| December | -869,8 | -1734,4 | -598,6 | -929,2 | -825,7 | -1218 | -761,1 | - |
| Forrás: NGM, Napi.hu-gyűjtés | ||||||||
Nőttek viszont a költségvetési szervek kiadásai (468,7 milliárdról, 553,6 milliárdra), de az államháztartás kamatkiadásai is magasabbak lettek a tavalyinál - most 45,4 milliárdot költött el az adósságkezelő, ez 9 milliárddal magasabb a tavalyinál. Látványosan nőttek az Egészségbiztosítási alap kiadásai is: a a tavalyi 158,9 milliárdnál 20 milliárddal többet költöttek idén.
Az NGM hallgat a büdzsé módosításról
A gazdasági tárca szerint a kitűzött 2017 végi 1166,4 milliárdos hiánycél gond nélkül teljesíthető, ami nem meglepő, hisz tavaly 848,3 milliárd forintos hiánnyal gazdálkodott az állam. Ugyanakkor az érvényes költségvetés nem tartalmazza a januáritól élő járulék- és áfa-csökkentés bevételvisszafogó hatásait, de ugyanúgy nincsenek átvezetve rajta a minimálbér bevételnövelő tételei sem.
Márpedig az átlátható gazdálkodás jegyében indokolt lenne a 2017-es költségvetés módosítása. Tavaly ezt még Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2017. márciusra ígérte, ám az utóbbi hetekben az ezt firtató kérdéseinkre nem reagál a szaktárca és hivatalosan nincs is napirenden. Ezzel szemben hamarosan elkezdődik a 2018-as költségvetés tervezése, amelynek elfogadást júniusra ígérik.