Kiderültek a márciusi durva hiány részletei - így csúszott meg a költségvetés

Az államháztartás az év harmadik hónapjában 378,5 milliárd forint deficittel zárt - ami minden idők legrosszabb márciusi adata. Az első két hónapban - szintén példátlan módon - szuffites volt a költségvetés, így a első negyedév végére 198,1 milliárd forint deficit jött össze, ami 17 százaléka az egész évre tervezett 1166,4 milliárd forintnak.

Más kérdés, hogy Varga Mihály épp ma jelentette be, hogy mégis átírják az idei költségvetést, ugyanis az nem tartalmazza, sem a bérmegállapodás következményeit, sem azt a több száz milliárdos extra kiadási igényt, amit a büdzsé tavaly júniusi elfogadása óta talált ki a kormány. Ettől függetlenül a NGM most kiadott elemzése is hangsúlyozza, hogy a 2,4 százalékos GDP arányos hiánycélt tartja a kormány.

Bevételek és kiadások

Az államháztartás első negyedéves bevételei 3946,8 milliárd forintra rúgtak, ami 158 milliárd forinttal magasabb a tavalyinál. A kiadások ezzel szemben 4144,9 milliárd forintot tettek ki, a növekedés tavalyhoz képest 230,3 milliárd forint. Ez a magyarázata a tavalyi 125,8 milliárd forintnál magasabb államháztartási hiánynak.

A bevételi oldalon ellentétes folyamatok zajlottak:

• Csökkentek az áfabevételek, márciusban alig 153,6 milliárd folyt be a tavalyi 322,5 milliárd forinttal szemben. Az elmaradás oka, hogy a megbízható adózó minősítésű cégek a korábbi 75 nap helyett már 45 nap után megkapják a neki visszajáró áfát. Vagyis a visszaesés technikai jellegű.
• Az szja-bevételek 17,6 százalékkal nőttek márciusban, negyedéves szinten pedig 8,2 százalék volt a bővülés, köszönhetően a béremeléseknek.
• Az első negyedévben 140,9 milliárd forintnyi privatizációs és vagyonkezelői bevételre tett szert a kormány, ennek tetemes része, 120,9 milliárd forint a tavalyi termőföld-értékesítések idén befolyó bevétele.

A kiadások egyenletesen nőttek: többet költöttek a tavalyinál a minisztériumok, a költségvetési szervek és megindult az uniós pénzek felhasználása is, amely megnyomta kiadásokat.

• Megugrottak a normatív kiadások: az első három hónapban 87,5 milliárd forintot költöttek, amely a másfélszerese a tavalyinak. Az ok technikai: hamarabb megállapodott az NFM a közösségi közlekedési szolgáltatókkal, így már az emelt pénzt kapják a cégek.
• Lakásépítési támogatásokra az első negyedévben 41,9 milliárdot költöttek, ami 64,3 százalékos növekedés tavalyhoz mérten. Az ok a családi otthonteremtési támogatások növekvő folyósítása.
• A családi támogatásokra az első negyedben 140,2 milliárd forint ment el a tavalyi 103,8 milliárd forinttal szemben. Itt is előrehozott kifizetésről van szó, ugyanis a áprilisi családi pótlékokat már márciusban elutalta kincstár.
• A költségvetési szervek kiadásai 1097,4 milliárd forintra nőttek, ami 13,1 százalékos emelkedés 2016 első negyedéhez képest. Ezenfelül a Belügyminisztérium 32,2 milliárdot költött "terrorellenes intézkedésekre".
• Az uniós programokból 252,2 milliárdos kifizetés történt, ami 12,3 százalékos növekedést takar.