Egyre gyakrabban terjeszkednek külföldön a magyar vállalatok, ráadásul a szereplők között vannak a nagyobb multik mellett kis- és középvállalkozások is. Hazánk helyzete különösen érdekes, ugyanis Magyarország korlátozott méretű piac, hiszen 10 millió alatt van a piacilag maximálisan elérhető lakosságszám – ezért, ha valaki többet akar termelni vagy befektetni, akkor mindenképpen az országhatáron kívülre kell mennie.

A piac mérete rendkívül meghatározó, Lengyelország például nem jár az élén a kifektetések tekintetében a bruttó hazai termék (GDP) arányában a régióban, cserébe Magyarország és Csehország igen. 

Versenyképességi kérdés lenne?

„Az Európai Unió iparát kellene fejleszteni annak érdekében, hogy a tagállamok versenyképesek legyenek külön-külön” – mondta Ratatics Péter, a MOL Csoport csoportszintű fogyasztói szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgatója az MBH Makronóm Makroverzum konferencián.

Kiemelte: a szabályozás, az üzletfolytonosság, a finanszírozás és a külső környezet fejlesztése a legfontosabb feladatok a jövőben. „A fenntarthatóság és a gazdaság növekedését egyszerre kell biztosítani” – tette hozzá.

Ratatics Péter úgy véli, van lehetőség arra, hogy Magyarországról kilépjenek a vállalatok. Kérdés persze, hogy erre kinek-milyen pénzügyi lehetőségei vannak.

A célországokban természetesen már megvannak a fő szereplők minden szektorban, így meg kell találni a fogyasztói piaci réseket vagy egy már meglévő terméket vagy szolgáltatást kell megújítani. 

A MOL Csoport célja, hogy digitális és adatalapú elemzések terén a legjobbak legyenek. Az elmúlt 20 évben jelentős befektetéseket hajtottak végre a közép-kelet-európai (KKE) térségben és azon kívül is. Jelenleg minden országban a top három piaci szereplő között vannak az üzemanyag mellett más termékekkel is.

A vállalatcsoport fogyasztói szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgatója más szakértőkkel ellentétben azt hangsúlyozta, hogy a cég mérete az egyik legfontosabb tényező a kifektetésnél.

6 év alatt 8 országban jelent meg hazánkon kívül a MOL, minderre pedig 90 millió dollárt költöttek el. A profitabilitást már elérték: kizárólag az üzemeltetésből éves szinten 50 millió dolláros plusszal zárhatják az évet a kifektetéseknek és az exportálásnak köszönhetően.

Így döntenek

Szabó Levente, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese elmondta: az uniós piacok a legfontosabbak a hazai szereplőknek, az exportnak körülbelül 80 százalékát teszik ki ezek a tranzakciók. A legfőbb exportpartnerünk továbbra is Németország, ami azt is jelenti, hogy az ő gazdasági eredményeik hatással vannak a magyar eredményekre. 

A vállalatok jó része a méretgazdaságosság elvét próbálja betartani, ezért fektet vagy exportál külföldre. Emellett azonban számos másik elem is szerepet játszhat a döntésben, így például:

  • a diverzifikáció;
  • az új bevételi forrás;
  • az új technológiák és gyakorlatok megismerésének lehetősége;
  • a termelékenység javulása;
  • a versenyképesség növelése;
  • és a kapcsolatépítés új üzleti célok elérése érdekében.

Magyarországon az export körülbelül kétharmadát a nagyvállalat adják, súlyuk pedig meghaladja a környező országok átlagát – emlékeztett Szabó Levente, aki elmondta:

uniós és V4 csoportosulás szintjén is le vagyunk maradva.

„Ez azonban egy erős növekedési potenciálnak is tekinthető” – hangsúlyozta. A kkv-kat is segíteni kell annak érdekében, hogy ne csak a nagy blue chip-eknek legyen lehetősége külföldön terjeszkedni.

Mi a nagybankok szerepe?

„A jövő évben szeretnénk a külpiacokra is kitörni, mi is egy akvizícióban vagyunk most” – mondta Szabó Levente, aki szerint emellett a kereskedelmi bankok kiemelt feladata a vállalatok külpiacra való kijutásának segítése, elsősorban finanszírozási oldalról.

Erős pénzügyi hátteret képesek nyújtani az exportáló vállalkozás banki partnerei a speciális saját forrású kockázatvállalási trade finance termékekkel és egyéb számlavezetéshez, illetve treasury szolgáltatásokhoz kapcsolódó termékekkel.

Ehhez például az exportot élénkítő hitel- és garanicaprogramok, illetve az EXIM-hitelek is nagyban hozzájárulnak. Sőt, az Európai Befeketési Bank (EIB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is biztosít ilyen lehetőséget, így tőlük is kérhetnek segítséget a magyar vállalatok.

A kkv-k ötöde tervez kifektetni

A Makronóm friss kutatása szerint a kkv-k közel 10 százaléka fektetett be külföldön korábban, 20 százalékuk pedig tervez kifektetni vagy exportálni a jövőben. Ezek elsősorban ingatlan- és technológiai fejlesztéseket jelentenek – hangsúlyozta Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója.

  • A beruházások összege 70 százalékban 100 millió forint feletti lesz;
  • az elsődleges célpontok között pedig a környező országok és a nyugati országok vannak, így például Románia, Németország, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia és még Szerbia is.