Enyhítenék a kijárási tilalmat, de nem törölnék el Magyarországon az emberek

Magyarországon még 2020. november 10-én vezettek be kijárási tilalmat, miután a koronavírus-járvány második hulláma felerősödött. Ekkor az esetszámok hétnapos mozgóátlaga 3950 körül alakult, de a megelőző időszakban 5318 és 5162 új fertőzöttet találtak, ami indokolta, hogy a kormány este 8 óra és reggel 5 óra között időszakra bevezesse ezt a korlátozást. Mostanra viszont a mozgóátlag 1380 főre esett, a legmagasabb napi adat pedig 1652 fő volt múlt csütörtökön. A kormány jelenleg azzal érvel, hogy a halálozási adatok csökkenéséhez köti az enyhítést, ez pedig jelenleg 90 körül alakult az elmúlt időszakban.

Eközben viszont a vendéglátósok már tüntetést is tartottak, több cég, piaci szereplő jelezte már, hogy végleges csődre készülhet, ha nincsen nyitást. A kormány erre reagálva rendeletben döntött arról, hogy az állami és önkormányzati ingatlanok után nem kell bérleti díjat fizetniük az éttermeknek, kávézóknak és konditermeknek. Valamint Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón már arról beszélt, hogy csak szakaszos újranyitást tartanak lehetségesnek, így nemzeti konzultáción kérik ki az emberek véleményét, hogy melyik a már meghozott intézkedések közül a leginkább sérelmes, és mely az a terület, ahol lehetne részlegesen nyitni március elejétől. A kancelláriaminiszter elmondta, hogy március 1-jétől, illetve április 1-jétől vagy 3-ától részleges nyitásra sor kerülhet, de addig is fontos, hogy betartsuk az eddigi korlátozó intézkedéseket.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A február közepén induló konzultáció kérdései egyelőre nem ismertek, de Orbán Viktor miniszterelnök szavai, valamint Gulyás Gergely szakaszos újranyitási terve alapján pár téma adja magát amellett, hogy az embereknek általában mi a véleményük a járványügyi intézkedésekről. A kormányközeli Nézőpont Intézet  február 2. és 4. között, ezer fő telefonos megkérdezésével készült reprezentatív közvélemény-kutatása így például azt vizsgálta, hogy az emberek általánosságban hogyan ítélik meg a magyar kormány eddigi intézkedéseit a koronavírus kapcsán, azok mennyire szigorúak. A felmérésből pedig az jött ki, hogy még mindig jelentős kisebbségben van (22 százalék) azok aránya, akik ezeket túlságosan keménynek tartják, további szigorításokat elenyészően kevesen (11 százalék) akarnak és a jelenlegi korlátozásokkal elégedettek adják a társadalom többségét (59 százalék).

Nem mindegy, hogy mennyire értenek egyet

A Napi.hu és Pulzus Kutató február 9-én készített reprezentatív kutatása viszont inkább a szakaszos nyitás kapcsán mérte a társadalom akaratát, így arra vonatkozott, hogy a 20:00-5:00 közötti, mindenkire vonatkozó kijárási tilalom kapcsán mi az emberek álláspontja. Ebből pedig az látszik, hogy bár magát az intézkedést sokan meghagynák, de jelentősen lazítanának rajta. Magyarország teljes felnőtt lakosságán belül 38 százalék hagyna mindent úgy, ahogy van, de 62 százalék vagy teljesen eltörölné azt, vagy rövidebb időszakra csökkentené. Összesen 27 százalék ahogy van, megszüntetné a korlátozást, míg 23 százalék este 10 óráig adna kimenőt az embereknek, míg 12 százalék szerint elegendő lenne, ha este 9-kor kezdődne csak.

A nemek között nagy eltérések nem látszanak: a jelenlegi intézkedéseket a férfiak 36, a nők 39 százaléka tartja jónak. Ugyanígy nagyjából azonos arányban tartanák (11 és 13 százalék) jobbnak, ha egy órával később kezdődne mindenki járványügyi szobafogsága, a nők között viszont többen vannak (25 százalék a 21-gyel szemben), akik szerinte 10 órára kellene kitolni a kijárási tilalmat. A férfiaknál viszont jelentősen többen vannak, akik megszüntetnék ezt az intézkedést (32 százalék).

Társadalmilag megosztó a bezártság

Ha a társadalmi hozzáállást korcsoportok szerint nézzük, akkor az ország lakosságából - a KSH szerint - 2,6 millió főt kitevő 60 évesnél idősebb korcsoport 54 százaléka nem változtatna semmin, miközben a 18-39 éves korosztály 21 százaléka van csak ezen az állásponton, ami nagy generációs megosztottságot mutat. Köztes állásponton vannak a középkorúak, ahol csak 41 százalék gondolkodik így. A legjobban ez a nézetkülönbség a feloldáspártiaknál jelenik még meg, ahol az idősek mindössze 14 százalék támogatná ezt a lépést, míg a fiatalok 36, a 40-59 évesek 30 százaléka törölné el az intézkedést. A fiatalabbak 29 százaléka támogatná már azt is, ha csak este 10-kor lenne takarodó.

Igazán nagy társadalmi szakadék a lakosság végzettség alapú felosztásában látszik: az alapfokú válaszadók 52 százaléka áll ki a jelenlegi este 8 és hajnali 5 közötti lezárás mellett, szemben a középfokú végzettséggel bírók 23, és az egyetemet, főiskolát végzettek 20 százalékával szemben. Mindegyik csoport körében a legkevesebben az este 9 órás kezdést tartják megoldásnak (11-14-11 százalék), bár a csak alapfokú iskolát végzettek 13 százaléka értene csak egyet az este 10 órára növelt határidővel. Miközben közel háromszor nagyobb (41 százalék) ezen intézkedéssel egyetértők aránya a felsőfokú, és két és félszer ennyi (32 százalék) a középfokú képesítéssel bíróknál.

Ennyire végletesen nem, de erősen fragmentált a lakosság, ha eszerint nézzük a kijárási tilalom megítélését, hogy ki milyen településen lakik: míg a budapestiek és a megyeszékhelyeken élők 28-28 százaléka hagyná meg a jelenlegi formájában a kijárási tilalmat, addig a vidéki városok és a községek lakói 42-46 százaléka van kibékülve a hatályos intézkedéssel. Ezzel a szűrővel nézve a magyarokat, a legkisebb támogatottsága majdnem minden csoportban az este 9 órás takarodónak van: a fővárosiak 13, a megyei jogú városok lakosságának 10, a városokénak 11 százaléka van mellette. A falusiaknál a jelenlegi határidőhöz képest 1 órás pluszt 14 százalék támogatná, miközben közöttük ennél is kevesebben, mindössze 12 százalék tartaná jónak, ha este 10-re tolnák ki a tilalom kezdő időpontját.

A városokban élők közül 20 százalék támogatja, hogy két órával kitolják az utcai lét záróráját, a megyeszékhelyeken már 30 százalék tenne így. Az este 10 órát leginkább a budapestiek pártolják: náluk 39 százalék döntene az ekkora mértékű kiterjesztés mellett. Az eltörléspártiak között megint kisebb a szórás a települések méretét nézve: a fővárosiak 20, a megyeszékhelyeken élők 32, a városiak 27, a falusiak 28 százaléka van ezen az állásponton.

Az adatok alapján tehát jól látszódik, hogy a fokozatos, többlépcsős nyitás esetében megfontolandó a kormány részéről, hogy első körben egy vagy két órával tolja meg a nyitást.