Bár a lakáshitelek átlagos kamatai és teljes hiteldíjmutatói a korábbi évekhez képest jelentősen csökkentek, a szóban forgó hitelek összköltségét (ezen belül a havi törlesztést) alapvetően meghatározza a felár, amely Magyarországon az európai szinthez képest is magasnak számít. Ez több tényezővel magyarázható - derül ki a Hitelintézeti Szemle decemberi számában publikált kutatásból, amelyet Aczél Ákos, Banai Ádám, Borsos András és Dancsik Bálint készített.
A főbb okok röviden
Nagyon leegyszerűsítve a következők miatt drágák a lakáshitelek:
- a devizahitelek miatt a hitelfelvevők félnek a 3-12 havonta változó kamatozástól, mert így változhat a törlesztőrészlet,
- hajlandóak sokat fizetni azért, hogy éveken át fix legyen a törlesztés,
- a rossz adósok miatt is drágák a lakáshitelek,
- vannak olyan országrészek, ahol kevés bankfiók érhető el, így szűk kínálatból tudnak csak válogatni,
- a bankok a vagyonosabb, magasabb fizetésű ügyfeleket szeretik.
Devizahiteles múlt
Részletesebben pedig a következő a helyzet. A kutatás szerint a lakáshitelek drágaságáért felelős átlagos felár az egy éven túl rögzített kamatozású lakáshitelek magasabb felárával magyarázható. Az éven belüli változó kamatozású hitelek felára ugyanis a régiós átlag közelében van. Az éven túl rögzített kamatozású hitelek garantált havi törlesztést biztosítanak az adott időszakra: ha 5 vagy 10 vagy 15 éves a kamatrögzítés, akkor ebben az időszakban fix lesz a havi kiadás, akkor is, ha a piac helyzet, például a kamatszint változik.
Az éven belül változó kamatozású lakáshiteleknél azonban 3-6-12 havonta változhatnak a kamatok, így a törlesztőrészlet is. A szakértők a cikkben a magyar hitelfelvevők a biztonságért, azaz az éveken át fix havi törlesztésért jelentős többletet hajlandóak fizetni. Ebben pedig szerepet lehet a devizahitelezés miatti rossz tapasztalatoknak is.
Rossz adósok
Az úgynevezett nem teljesítő lakáshitelek nemzetközi szinten is magas aránya is szerepet játszik a lakáshitelek drágaságában. A bankok ugyanis a lakáshitelek felárának meghatározásakor a hitelezési veszteségeket is bekalkulálják, ez pedig növeli a felárat, azaz a hitel összköltségét.
A fedezetek érvényesíthetőségén keresztül a végrehajtói rendszer hatékonyságának is szerepe lehet a felárak alakulásában - derül ki a cikkből. A szakértők szerint a bankok működési költségei szintén számítanak a felárakban. A kisebb költséghatékonyságnál magasabb lesz a felár, és drágábban adják a lakáshitelt. Azok a bankok, amelyek más szolgáltatásokból nem jutnak megfelelő bevételhez, magasabb felárat alkalmaznak.
Helyenként kicsi a választék - a gazdagokra hajtanak a bankok
A kutatás szerint a lakáshitelezésben nem alakult ki elégséges verseny a bankok között, ami befolyásolhatná az egyes bankok által meghatározott felárat. A verseny hiánya pedig egyrészt a hitelfelvevők korlátozott árrugalmasságával magyarázható. Leegyszerűsítve azzal, hogy hiába kínál egy-egy bank olcsóbb lakáshitelt, nem feltétlenül nő meg a kereslet azok iránt. A megfelelő versenyt gátolja másrészt a bankfiókok földrajzi elhelyezkedése, megoszlása.
A kutatás erről azt írja: Az ügyfelek egyrészt földrajzi korlátokkal szembesülnek, mivel Magyarországon sok járásban csak egy nagyon szűk banki kör van jelen, és az ügyfelek jellemzően a könnyen elérhető bankok közül választanak. Másrészt a bankok üzleti modellje is szűkíti azon intézmények körét, melyek valós lehetőségként merülnek fel a fogyasztók számára, mivel az affluens [vagyonosabb, gazdagabb] ügyfélkört célzó bankok nem törekszenek az alacsony jövedelmű fogyasztók kiszolgálására.
Ragaszkodás egy-egy bankhoz
A kutatók azt is kiderítették, hogy az emberek csak néhány banktól hajlandóak hitelt igényelni, felvenni. Így az érintett bankok piaci ereje nő, és magasabb áron adhatják a hitelt.
A kutatás szerint a gyenge versenyre utal az is a kutatás szerint, hogy a bankok az államilag támogatott hitelek esetében nem adják át az ügyfélnek a teljes támogatást, annak mintegy 30-35 százalékával felülárazzák ezeket a konstrukciókat. A rengeteg adattal kibélelt kutatást teljes terjedelemben itt olvashatja el.
Ha tetszett a cikk, a Bukszát kedvelheti a Facebookon is.