A tavalyi utolsó hónapban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 4,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 8,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 2,6 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. Így 2019 egészében a forgalom volumene - szintén naptárhatástól megtisztított adatok alapján - 6 százalékkal volt nagyobb a 2018-asnál - közölte a KSH.

2019. decemberben az előző évhez viszonyítva, naptárhatástól megtisztítva:

  • Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalmának volumene 6,1 százalékkal nőtt.
  • Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 4,7 százalékkal bővült. Az élelmiszer-kiskereskedelem 78 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,6, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké pedig 5 százalékkal emelkedett.
  • A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 8,6 százalékkal nőtt. Növekedtek az eladások az iparcikk jellegű vegyes (16 százalék), a használtcikk- (6 százalék), a textil-, ruházati és lábbeli- (4,8 százalék), a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer- (3,9 százalék), a bútor-, műszakicikk- (2,2 százalék), valamint a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben (1,8 százalék).
  • Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,1 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 31 százalékkal emelkedett, folytatva az évek óta tartó bővülést.
  • Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 2,6 százalékkal nőtt.
  • A kiskeradatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 30 százalékkal emelkedtek.

A hónapban az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 1247 milliárd forint volt.

Így 2019 egészében a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 6 százalékkal növekedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,4, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,2, az üzemanyag-kiskereskedelemben 6 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.

A negyedik negyedévben gyorsulást mutatott a kiskereskedelem az előző negyedévhez képest, ami erős támasza maradhatott GDP növekedés fenntartásához is - kommentálta a friss adatokat Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. vezető elemzője. A forgalom decemberi növekedését a novemberi 13,9 százalékos bérnövekedés, illetve a 10,2 százalékos nettó reálbér-növekedés mellett az év végén a közszférában kifizetett igen jelentős bónuszok is támogatták.

Tavaly a bérek két számjegyű növekedése miatt a reálbérek növekedése elérhette a 7,5 százalékot, így folytatódott a kiskerforgalom dinamikus növekedése, azonban ennek mértéke idén 4,8 százalékra lassulhat. További lökést adhat az új lakások tavalyi év végén és idén várható átadási hulláma, a családvédelmi akcióterv, valamint a történelmi csúcs közelében tartózkodó fogyasztói bizalom is - véli az elemző.

Nagy változás az idén sem várható a kiskereskedelmi trendekben - véli Németh Dávid, a K&H Bank Bank Zrt. vezető elemzője. További bővülés várható, ám a 3 százalék feletti infláció és a lassabb bérdinamika miatt a nettó reálbérek a tavalyinál lassabban nőnek, ez pedig a kiskereskedelemre is hatással lesz. Összességében a mostani kilátások alapján 4-5 százalékos forgalombővülésre számít.

Vannak lefelé mutató kockázatok: egyrészt az elmúlt években sokan pótoltak a válság éveiből elhalasztott komolyabb beszerzéseiket, másrészt a kiskereskedelem kifehérítését célzó kormányzati lépésekből is kevesebb lehet, harmadrészt lassulhat a fogyasztási hitelek felfutása - fogalmazott a K&H elemzője, aki szerint a fogyasztási hitelezés kockázatot is hordozhat, amennyiben tömegesen kezdenek kölcsönökből vásárolni, azaz előre hozzák a fogyasztásukat.