Nehéz évet zártak tavaly a magyar kisüzemi sörfőzdék, és a 70 kisüzemi sörfőzde várakozásainak többsége szerint az idei év sem lesz könnyebb, mondta az Economxnak Rásky László, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének  (KSE) főtitkára. 

A helyzet javításához a  kereskedelmi törvény vonatkozó paragrafusának betartására és betartatására, valamint a kisüzemi sörfőzdék adminisztratív és pénzügyi terheinek csökkentésére lenne szükség.

Kapcsolódó

Országszerte 70 vállalkozás döntött a sörfőzés mellett

A kisüzemi (craft) sörgyártás hagyománya a rendszerváltás időszakáig nyúlik vissza. A ‘70-es és ‘80-as években az esetleges sörhiány automatikusan termelte ki a frissen induló piacgazdaságban a kisüzemi főzdéket. Néhány éven belül csaknem 150 sörfőzde jött létre Magyarországon, mondta Rásky László.  Jelenleg mintegy 70 kisüzemi sörfőzde működik Magyarországon. Több mint felük már legalább két évtizede a piacon van. A sör előállításával és értékesítésével foglalkozó dolgozói létszám a kisüzemek csaknem kétharmadánál öt főnél kevesebb.

A kisüzemi sörfőzdék árbevétele 2023-ban meghaladta a 12 milliárd forintot, a dolgozói létszám pedig az ötszázat. Az általuk befizetett jövedéki adó 2023-ban több mint 1 milliárd forint volt

– sorolta Rásky László. 

A kisüzemi sörfogyasztással kapcsolatban a KSE főtitkára megjegyezte: a sörfőzdék által készítette sörök piaci részesedése a magyar sörfogyasztásból 3-4 százalékot tesz ki. Ugyanakkor kiemelte: hogy más európai országban, ahol a kisüzemi sörfőzés hagyományai évszázadok óta élnek, a kézműves sörök fogyasztása elérheti akár 20 százalékot is. Ezért úgy véli, hogy Magyarországon is van növekedési potenciál a szektorban.

A fiatalok és a középkorúak keresik a különleges söröket

Elmondható, hogy van egy jól leírható vásárlói köre a kisüzemi söröknek – mondta a főtitkár.

Elsősorban a különlegességeket kereső, a sörfogyasztásban is különbözni, kitűnni akaró fiatalok illetve a gasztronómiai újdonságokat kereső felnőtt, jellemzően 40-es, 50-es korosztály keresi a termékeiket. 

Azokon a településeken, ahol „helyi” sörként ismerik az ottani kisüzemi sört, fontos vásárlóerőt jelentenek a helybeli fogyasztók.

A koronavírus-járvány két éve - 2020 és 2021 - értelemszerűen visszavetette a kisüzemi sörök fogyasztását is. 2022-ben az értékesített sör mennyisége ugyan elérte a 2019. évi szintet, azonban a fogyasztói kereslet elmúlt években tapasztalható, általános visszaesése jelentős hatással van a kisüzemi sörök fogyasztására.

Az árakkal kapcsolatban Rásky László beszélt arról is, hogy a sörivók megtapasztalhatták, hogy az elmúlt években jelentős mértékben nőtt a sörtermékek ára. A hagyományos fajták (pils, lager) esetében, a csapolt söröknél minimális az árkülönbség a nagyüzemek javára, annak ellenére, hogy a kisüzemek jellemzően jobb minőségű alapanyagokkal dolgoznak.

A kisüzemi főzdék magasabb árfekvésű söreinél érvényesül a hozzáadott érték a minőségben. A minőségi alapanyagok és az általuk biztosított ízvilágok sokkal inkább a minőségi, mint a mennyiségi sörfogyasztást támogatják. A főzdék megpróbálják kordában tartani az árakat, egy részük nem emel árat  vagy csak minimális mértékű drágítja a termékeit idén. De van olyan kisüzem is, amely egyes alapanyagárak csökkenése és hatékonyságjavítás miatt valamelyest csökkenteni is tudta az árait.

Be kellene tartatni a kereskedelmi törvényt

A kisüzemek további térnyerésének két alapvető feltétele van, emelte ki Rásky László. Egyrészt elengedhetetlen a kereskedelmi törvény  paragrafusának a betartása és betartatása, azaz hogy minél több helyen elérhetők legyenek a kisüzemi sörök.

Egy 2020 decemberében hatályba lépett törvénymódosítás előírja, hogy a csapolt sörök húsz százalékának kisüzemi sörnek kell lennie, azokon a vendéglátóhelyeken, amelyek szerződésben állnak a nagy gyárakkal

– hangsúlyozta Rásky László.

Másrészt fontos a minőségi sörfogyasztás népszerűsítése, párhuzamosan annak a patrióta szemléletnek az erősödésével, hogy a fogyasztó a magyar kisüzemi gyártót részesítse előnyben a nemzetközi cégek termékeivel szemben.

A hazai sörfőzdék bővítésével kapcsolatban úgy véli: jelen pillanatban nem támogató a környezet újabb főzdék indulásához.

Ezen túlmenően a kisüzemi sörfőzdéknek rendkívüli nehézséget okozott és okoz az energiaárak emelkedése, az alap- és segédanyagok drágulása, valamint a  bérköltségek növekedése is. A KSE részt vesz az Agrárminisztérium Élelmiszerkönyv Bizottsága Söripari Szakbizottságának munkájában, mondta a főtitkár. Azt a szakmai álláspontot képviselik, hogy a sörtermékeken a jelenlegihez képest több információt kellene feltüntetni azért, hogy a fogyasztók megalapozott döntést tudjanak hozni e termékek vásárlása során.