Hogy a magyar nők mit akarnak, és milyen problémákkal küzdenek, arról a Friedrich Ebert Stiftung budapesti képviselete készített tanulmányt Gregor Anikó szociológussal és a Závecz Research kutatóintézettel. A kutatásnak különleges aktualitást ad - ahogy arra cikkében a 24.hu rámutat -, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a kampányban és a kormányalakítás előtt is sokat beszélt arról, szövetséget akar kötni a nőkkel. Szavaiból azonban kiderült, a kormányfő a demográfiai problémák megoldását, vagyis a szülés felvállalását akarja elérni, mint sem a társadalmi elfogadottsági, megélhetési nehézségeket szüntetné meg az életükben.

A felmérés két fontos összetevőből: alapos, fókuszcsoportos mélyinterjúkból, amelyek a periférián elhelyezkedő embereket érték el, valamint egy ezerfős, országos kérdőíves reprezentatív felmérés nők és férfiak körében egyaránt. A megállapításokat pedig Gregor Anikó és Kováts Eszter foglalta tanulmánykötetbe.

Ebből derült ki, hogy sokkal több a hétköznapi probléma - amely egyébként a szülési, gyerekvállalási hajlandóságra is hatással van -, mint amelyre elsőként számítani lehetne. Érdekesség, hogy az össztársadalmi gondok közül kevésbé hangsúlyos a médiát uraló #metoo-kampány által felszínre hozott szexuális zaklatási ügyek (ez viszont nem jelenti azt, hogy ezek nem léteznek és nem jelentek óriási nehézségeket.)

Rosszak a munkahelyek

Viszont általánosabbak, politikailag jobban kezelhetőnek tűnnek azok a helyzetek, amelyekről sokan beszámoltak. A 24.hu szerint ezek a gondoskodó szakmák megbecsültségének hiánya, a lakhatási válság, az elvándorlás, az anyagi függőség, a gyereküket egyedül nevelő szülők helyzete, a családtámogatási rendszer határozza meg a nők valóságát Magyarországon.

A fókuszcsoportos beszélgetésekben elhangzottak viszont árulkodóak arról, hogyan néz ki ma nőként a munkavállalás sokak számára. A legtöbb helyen a megélhetés problémáit említették, a munkahelyi körülményeket pedig jellemzően a "kiszipolyozás", "kizsákmányolás", "rabszolgaság" szavakkal illették. Budapesten kívül olyan ügyek is hangsúlyosak voltak, mint a szegregáció, a helyi közlekedés, a régiók közötti bérkülönbség, vagy épp a társkeresés vidéken.

De rengetegen panaszkodtak arra is - és ez már visszakanyarodás az orbáni szövetségkötéshez -, hogy a munkáltatók nem támogatják a gyerekvállalást, nem tolerálják a gyerekekkel járó feladatokat. Másik sokszor előjött panasz volt, a nemek közötti nagy bérkülönbség, a gyerekek miatti krónikus időhiány és az egyedülálló anyák nehéz helyzete. Sokak számára pedig szempont - és probléma - az idősgondozás.

A beszélgetésekből kiderült, hogy a bajok között ott van az idősebb nőket érintő "szendvicsgeneráció" helyzete. Ők azok, akik egyszerre gondoskodnak gyerekeiről és ápolják idős szüleiket. Visszatérő probléma az ötvenesek munkahely-keresési kálváriája, valamint a társkeresés problémája ötven felett, elváltan, gyerekkel.

"Feszültség áll fenn az anyaság és a munkavállalás között: eleve nehéz állást kapnia egy nőnek, ha még nincs gyereke, akkor azért, mert lesz neki, ha pedig már van, akkor azért, mert megbetegedhet. Minél több gyereke van egy nőnek, annál rosszabbak az esélyei az elhelyezkedésre, és annál kiszolgáltatottabb a munkáltatónak is (hiszen nincs lehetősége a munkahelyváltásra)" - írja a portál.

Kritika a kormánynak

Több súlyos problémát is felvetettek, amelyre szerintük a kormánypártoknak kellene megoldást találniuk. Ugyanis ma Magyarországon - a felmérés szerint - a nők igazságtalannak érzik, hogy a politika minél több gyereket vár tőlük, miközben egy vagy két gyereket sem tudnak eltartani, nemhogy hármat. Azt is igazságtalannak tartják, hogy az egy- vagy kétgyerekesek kevesebb támogatást kapnak, mint a háromgyerekesek.

Összességében úgy érzik, hogy a gyerekvállalás társadalmi hátrányai a nőkre terhelődnek. Így például hiányolják a gyerekek megszületése utáni állami segítségnyújtást is, elsősorban a munkáltatóval szemben, a családi pótlékot pedig keveslik. Többek emellett arra panaszkodtak, hogy hátrány vagy megbélyegzés éri azokat, akik nem akarnak gyereket.

A nyugdíjasokra is haragszanak

Érdekesség, hogy miként látták a kutatásban résztvevők más társadalmi csoportok helyzetét: utaltak például a nyugdíjak rendszeres emelésére és az Erzsébet-utalványok osztogatására, miközben a családi pótlékon tíz éve nem változtattak.

A gyerektelenek, illetve az egy- vagy kétgyerekesek részéről a háromgyerekesekkel szemben van ellenérzés, mert az utóbbiak több támogatást kapnak az államtól, és néhányan azt is felhozták, hogy a határon túli magyarok több támogatást kapnak, mint a magyarországiak.

A kutatás ennél is több részletet tartalmaz, érdemes elolvasni a 24.hu összefoglalóját.

A fotó nem túl illusztratív és a forrása: Napi.hu/Szabó Dániel.