Az MNB egyetlen horgonya az infláció. Az olajár-változás átmeneti, inflációt emelő hatásainak kifutásával az inflációs cél fenntartható elérése továbbra is 2019 közepétől várható. A tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza monetáris kondíciók fenntartása továbbra is szükséges. A jelenlegi nemzetközi volatilis környezet óvatosabb megközelítést igényel. Az MT a jelenlegi eszköztár alkalmazásával biztosítja az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges laza monetáris kondíciók fennmaradását - olvasható a kamatdöntés követően, 15 órakor megjelent közleményben.
Az MNB 2007 óta a fogyasztói árak 3 százalékos emelkedésében határozta meg az árstabilitással összhangban lévő középtávú inflációs célt. A 2015 márciusában bevezetett plusz/mínusz százalékpontos toleranciasáv átmeneti költségsokkok esetén lehetővé teszi az MT számára, hogy áttekintsen az infláció céltól való eltérésén, ezáltal mérsékelje az árstabilitás elérésének és fenntartásának reálgazdasági költségeit. A tanács által figyelembe vett időhorizont 5-8 negyedév.
2018 során ugyanakkor az infláció újra a cél közelében alakul, így a jegybanki politika fókusza visszahelyeződik az elsődleges mandátumra, az inflációs cél elérésére és fenntartására - olvasható a közleményben.
A jegybank egyetlen horgonya az infláció
- hangsúlyozta a tanács. A testület megítélése szerint a belső kereslet élénkülésével párhuzamosan a hazai kibocsátás a potenciális szintje közelében alakul. A magyar gazdaság növekedése 2018-ban tovább élénkül, majd az aktuális előrejelzés feltevései mellett 2019-től fokozatosan lassul. Az olajár-változás átmeneti, inflációt emelő hatásainak kifutásával az inflációs cél fenntartható elérése továbbra is 2019 közepétől várható.
Csak átmeneti lesz a 3 százalék feletti infláció
A júniusi előrejelzés feltevéseinek teljesülése mellett a fogyasztóiár-index a következő hónapokban az olajár-növekedés miatt átmenetileg enyhén 3 százalék fölé emelkedik. Az alacsonyan horgonyzott inflációs várakozások mellett a magasabb olajárakból másodkörös hatásokra nem számítanak. Középtávon az erősödő fogyasztás az inflációs alapfolyamatok fokozatos emelkedéséhez vezet.
Ugyanakkor az árszínvonal növekedését a mérsékelt külső inflációs alapfolyamatok és a historikusan alacsony szinten stabilizálódó inflációs várakozások mellett a többlépcsős járulékmérséklés, illetve az idei áfacsökkentés is lassítja. Az olajár-növekedés közvetlen hatásainak kifutásával az inflációs ráta újból csökken és az inflációs alapfolyamatok emelkedése biztosítja, hogy 2019 közepétől az infláció fenntartható szerkezetben érje el a 3 százalékos célt.
Figyelik a nagyokat
Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a Fed folytatta a monetáris kondíciók fokozatos szigorítását. Az ECB decemberben leállítja az eszközvásárlási programját, így a hozamgörbe hosszú oldalára kisebb közvetlen hatást fog gyakorolni. Ugyanakkor az irányadó kamatok legalább 2019 nyaráig változatlanok maradnak, így a monetáris politikai környezet az euroövezetben továbbra is laza maradhat. Az ECB döntése jelentős hatást gyakorolhat az MNB monetáris politikájára - írta a tanács.
A nemzetközi turbulencia hatására a hazai pénzpiacokon is emelkedett az eszközárak volatilitása. E folyamatokat a jegybank az elsődleges célja, az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékeli, azok tartósságára helyezve a hangsúlyt. A várt inflációs pályák és az inflációs célkövető rendszerek sajátosságai miatt a piaci árazások a régiós jegybankok közötti eltérő monetáris politikai irányultság fennmaradását valószínűsítik.
Nem akarnak szigorítani
A tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez a laza monetáris kondíciók fenntartása szükséges. Ennek érdekében tartották a kamatokat.
Egyúttal a tanács fenntartja a három hónapos betétállomány 75 milliárd forintos mennyiségi korlátját. Emellett a testület a 2018 harmadik negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás mértékét legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg.
A tanács júniusban a monetáris politikai kamatcsereeszköz 2018 első három negyedévében rendelkezésre álló keretösszegét 900 milliárd forintban határozta meg. A jegybank mind a jelzáloglevél-vásárlásokat, mind a monetáris politikai célú kamatcsereeszközt programszerűen kívánja működtetni, így azok a monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik.
Az MT sikeresnek ítéli a jelzáloglevél-vásárlási programot. Az intézkedés következtében jelentősen mérséklődtek és átlagosan negatívba fordultak a jelzáloglevelek állampapírpiaci hozamokhoz számított felárai. A finanszírozási költség csökkenése ösztönzőleg hatott az elsődleges piaci kibocsátásokra, elősegítve ezáltal a fix kamatozású hitelek térnyerését is.
Eddig minden OK
A magyar gazdaságot változatlanul stabil fundamentumok jellemzik. Dinamikus gazdasági növekedés mellett az ország külső adóssága jelentősen csökkent, finanszírozási képessége tartósan magas. A fiskális folyamatok fenntarthatóak, a költségvetés hiánya alacsony, a GDP-arányos államadósság folyamatosan zsugorodik. A devizaadósság aránya jelentősen csökkent. Az ősszel bevezetésre kerülő adósságfék-szabályozás elősegíti a lakáshitelezés egészséges szerkezetben történő, fenntartható növekedését - olvasható a mai MT-közleményben.
A kamattartás megfelelt a piaci várakozásoknak. A friss bejelentés szerint továbbra is a három hónapos MNB-betétre fizetett kamat 0,9 százalék, az egynapos (O/N) jegybanki betét kamata mínusz 1,05 százalék, az az egynapos (O/N) fedezett hitel kamata 0,9 százalék, az egyhetes fedezett hitel kamat 0,90 százalék.
A mostani tartással biztossá vált, hogy immár 25 hónapja 0,9 százalékos a magyar alapkamat. A legutóbbi vágás (15 bázispontos) ugyanis 2016. május 24-én volt, azóta tart a "tartós tartás" időszaka.
A mai kamatmeghatározó ülés rövidített jegyzőkönyve július 4-én 14 órakor jelenik meg.