A pénzügyi számlák adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2014 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP mínusz 2,7 százalékát tette ki. A háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP 6 százaléka volt ugyanebben az időszakban. A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a GDP 3,2 százalékát, a külföld nettó finanszírozási képessége a GDP mínusz 7,2 százalékát érte el 2014 első negyedévével záruló egy évben.

Az államháztartás adóssága valamelyest kisebb lett az előzetesen közölt adatnál, 84,6 százalék helyett 84,4 százalék. A különbséget feltehetően a a nominális GDP vártnál nagyobb emelkedése okozta. Érdekesség, hogy a nettó adósság töretlenül emelkedik, immár 73,7 százalékon áll a GDP arányos mutató, miközben 2010 elején még csak 63,1 százalék százalékot jelzett az MNB. Ez azt jelenti, hogy a bruttó adósság állami követeléssel (például tulajdonnal) csökkentett része folyamatosan nő. Ez származhat vagyonvesztésből és a bruttó adósság növekedéséből is. Előbbire van példa, a nyugdíjvagyon bekerült az állami vagyonelemek közé, majd eltűnt onnan. A Mol részvénytulajdon pedig sokat veszített az értékéből.

Az emelkedő tendenciát azonban paradox módon egy kedvező jelenség is segíti. A nettó adósságot az MNB a piaci értéken számolt bruttó adósságból számolja. Ahogy az állampapírpiaci hozamok esnek, a klasszikus összefüggés alapján a kötvényárfolyamok emelkednek. Ez pedig a nettó adósságot más körülmények változatlansága mellett emeli.

Az államháztartás egyensúlyi pozíciója stabilnak tűnik, az utóbbi egy év finanszírozási igénye 2,7 százalék, vagyis a maastrichti 3 százalék alatt marad. Igaz, a sok hazai és nemzetközi fiskális szabály közül csupán egy a maastrichti kritérium, és nem is a legszigorúbb - így érdemes lehet lassan átállítani a gondolkodásunkat, hogy a 3 százalék alatti hiány önmagában még nem elég.

A háztartások folyamatosan megtakarító üzemmódban vannak, ami érthető, hiszen hitelfelvétel alig van, a törlesztések pedig automatikusan javítják a nettó megtakarítói pozíciót. Ezért tovább süllyedt a lakosság GDP-arányos eladósodottsági szintje. A GDP-arányos adósságállomány 28,7 százalék, ilyenre legutóbb a válság előtt, hét éve volt példa.