A miniszter kiemelte: a világgazdaságban megjelenő egyre több borús jel ellenére a magyar növekedés fennmaradását többek között az európai uniós források kifizetésének felgyorsításával, a banki hitelezés növelésével, a rugalmas munkaerőpiac kialakításával, valamint a beruházások és a lakásépítés ösztönzésével lehet segíteni. Fontos feladat a beruházások és a lakásépítések ösztönzése - ennek lehetőségeit már vizsgálja a kormány, és egy olyan csomagot szeretnének összeállítani, amely megmozdítja a lakásépítést, beleértve a bérlakásépítést is. (Az elmúlt hetekben ilyen eszközként az új lakások áfájának csökkentése szerepelt a szaktárca kommunikációjában. A szerk.)
Varga Mihály kitért arra is, hogy a beruházások 2011 és 2013 között alacsony szintre estek vissza, az utóbbi másfél-két évben azonban ezen a területen is áttörés volt. Ez nemcsak a járműgyártás területén regisztrált dinamikus bővülésnek, hanem a feldolgozóipari beruházásoknak, az uniós források hatékony felhasználásának, illetve a kis- és középvállalkozásokat támogató hitelprogramoknak és az alacsony kamatkörnyezetnek köszönhető - fejtette ki a tárcavezető.
Mint elmondta, a nemzetgazdasági tárca eddig körülbelül 750 milliárd forintnyi pályázati forrást írt ki a 2014-2020-as időszakra, az év végéig pedig további 150-200 milliárd forintnyi forrás kiírását tervezi.
Bár a világgazdasági környezet változásának - például a nyersanyagárak és az olajár drasztikus csökkenése, a Fed várható kamatemelése, vagy a kínai gazdaság lassulása - nem minden eleme érinti közvetlenül Magyarországot, érdemes átgondolni, mit lehet tenni a gazdasági növekedés fenntartása érdekében - mondta.
A kormány szeretne előrelépni az uniós források kifizetésének felgyorsításában, így 2017 közepéig kiírják az összes pályázatot, de ezt lehet, hogy érdemes már 2016-ra előrehozni, így növelve a beruházásokat és csökkentve a gazdasági teljesítmény visszaesését - ismertette Varga Mihály.
Másik fontos területként említette a bankok hitelezési aktivitásának növelését. Mint kifejtette, a kormány konzultációt kezdett a bankszövetséggel, a kereskedelmi bankokkal egy intézkedéscsomag összeállításáról, amely a bankokat a hitelezést akadályozó korlátok lebontására ösztönzi. Varga Mihály hozzátette, a kormány is tett egy fontos gesztust, hiszen jövőre csökken a bankadó.
A miniszter szerint ezenkívül egy rugalmas munkaerőpiacot kell kialakítani annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatottak közül minél többen találjanak munkát a versenyszférában. Olyan szakképzési rendszert kell kialakítani, amely a gazdaság igényeinek megfelelő, a munkavállalóknak pedig elhelyezkedési lehetőséget adó szakoktatást biztosít - vélekedett.
Kapcsolódó
Szavai szerint a kormány továbbra is szeretné ösztönözni az öngondoskodás különböző formáinak elterjedését, de hangsúlyozta, hogy az öngondoskodás az állampolgároktól is szemléletváltást igényel. Az NGM vezetője közölte: a társadalom korszerkezete is szükségessé teszi az öngondoskodás mielőbbi elterjedését. Magyarországon a 65 év felettiek létszáma 1,8 millió fő, míg az öregségi nyugdíjasoké 2 millió, a foglalkoztatottak száma 4,2 millió fő. A nyugdíjkiadások 2014-ben a GDP 9,1 százalékát és az államháztartási kiadások 17 százalékát jelentették.
A nyugdíj- és egészségpénztárakkal kapcsolatban a kormány célja egyértelmű, ösztönözni kívánja az öngondoskodás ezen formáinak térnyerését. Ezzel összhangban módosult például 2014. január 1-jén a személyi jövedelemadóról szóló törvény, amely adókedvezményt biztosít a nyugdíjbiztosítással rendelkezők részére. Emellett az állam támogatja az önkéntes pénztári megtakarítási formát is, így a megtakarításhoz kapcsolódó adókedvezményt továbbra is élvezhetik a tagok - fogalmazott a miniszter.