Bár a migráció természetes folyamat általában, az, ami Magyarországon az elmúlt 5-6 évben történt, mégsem lehet - békeidőben - szokványosnak tekinteni. A Magyarországról elvándoroltak számát 500 ezerre szokták tenni, ám ezt a számot óvatosan kell kezelni, hiszen csak becslésről van szó - hívták fel a figyelmet a téma szakértői a Millennium Intézet csütörtöki, Magyarok elvándorlása - exodusz vagy lehetőség? című konferenciáján -, a migrációt ugyanis nagyon nehéz mérni.

Magyarország pozíciója az elvándorlás szempontjából a 2004-es uniós csatlakozás óta sokat változott, ez a folyamat igazán 2010-2014 közötti időszakban ugrott meg, az osztrák és német munkaerőpiac megnyílása után. Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki Zrt. főmunkatársa szerint a magyar elvándorlás mintázata és mértéke 2010 körül a régió többi országáéhoz vált hasonlóvá, a legutóbbi időszakban Magyarország a lengyelországi elvándorlási arányokat mutatja. A magyarok szempontjából a két leginkább célba vett ország pedig az Egyesült Királyság és Németország.

Kapcsolódó

Az elvándorlásban a megugrás Hárs szerint azután következett be, hogy erősen lecsökkentek a korábbi, alacsony migrációt fenntartó hatások. Utóbbiakban a szakértő szerint nagy szerepe volt a szociális ellátó rendszer radikális átalakításának (korengedményes nyugdíj megszüntetése, munkanélküli segély szűkítése) az egyéb gazdasági tényezők mellett.

Eközben az elvándorlás visszavándorlással is jár, az eltávozóknak körülbelül a fele vissza is jön (ám e csoport összetételéről sem lehet sokat tudni).  Összességében 2010 és 2016 között az elvándoroltak létszáma a foglalkoztatottak 1 százalékát tette ki éves átlagban.

Aggasztó jelek

A gyorsan erősödő migráció aggasztó - hangsúlyozta Hárs, aki szerint ez a kérdés nemcsak exodusz vagy lehetőség, de épp annyira politikai argumentáció is. Fontosak ugyanis a társadalmi következményei, hogy kik vándorolnak el (ők ugyanis általában a fiatalok és a képzettebbek). Eközben azonban a magyarországi munkaerőpiac sem nagyon alkalmazkodik az új helyzethez. Megjelent a migráció kultúrája: a külföldi munkavállalás a hazai munkaerőpiachoz való alkalmazkodás alternatívájaként jelenik meg. Az elvándorlás lehetősége pedig egyben a politikai aktivitást is lenyomja.

Az elvándorlásban fontos tényezőnek számítanak a várakozások is. A kutató az Eurobarometer adataira hivatkozva azt mondta: a magyarok javulást a saját foglalkoztatásban látnak, míg romlást a gazdaságban. Mindez egy standardan fennmaradó migrációs folyamatot jelez.

Nem csak itt és nem csak most

Az egész migrációnak a "rákfenéje", hogy mindig azt gondoljuk, hogy ez csak velünk történik és csak most, miközben ezek a folyamatok teljesen "normálisak" - fogalmazott Melegh Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. Az ENSZ adatai alapján a világ népessége 1990 óta 38 százalékkal növekedett, a migránsok állománya 59 százalékkal nőtt, ami Melegh szerint azt jelzi, hogy világ szinten nagy valószínűséggel egy úgynevezett "nyitási ciklusban" van. A szakértő szerint az is valószínűsíthető, hogy Magyarország mérlege sem csak az utolsó időszakban romlott, hanem több ilyen ciklus is lehetett.

Európában a népesség 2 százalékkal nőtt, a vándornépesség állományi szinten 54 százalékkal emelkedett. A szakember szerint a migrációval kapcsolatban azért kezd éleződni a vita, mert Európában nincs komolyabb népességnövekedés, sőt jelentős demográfiai problémák jelentkeznek. Magyarországon 1990 óta csökken a népesség, miközben az elvándorló népesség 54 százalékkal emelkedett ez alatt az idő alatt.

Európa népessége csökken és ezzel párhuzamosan a gazdasági súlya is. Hasonló mondható el Kelet-Európáról is, csak a térség még súlyosabb helyzetet mutat - mondta Melegh Attila.

Nőtt a migrációs kitettség

A migráció népességarányosan globálisan 15 százalékkal emelkedett, míg Európában a népességarányos növekedés 50 százalék körüli növekedést mutat, ami azt jelzi, hogy nőtt a migrációs kitettség. Magyarországon ez idő alatt az elvándorlói arány az 1990-es helyzethez képest 61 százalékkal nőtt, miközben csökkent a népesség. Melegh szerint ez az adat jól mutatja, miért kerül előtérbe az a téma és miért vizsgálandó ez a kérdés.

Európa népesedési súlya 1990 óta 14 százalékról 10 százalékra esett, miközben a vándorlási súlya nem változik; a világ összes vándorának nagyjából harmada él Európában és ez a szám nagyjából stabil. Ezzel pedig Európa egy érdekes fordulóponthoz is ért, ugyanis a vándorlási és gazdasági súly nagyjából azonos szintre került - mutatott rá a szakember.

Ebből az aspektusból a magyarországi helyzet messze nem a legkiugróbb, a térségben Bulgária és Románia nagyobb problémákkal küzd. Magyarország az európai trendeket követi, ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ez nem jelent a gazdaság számára jelentős kihívást.

A régió 2015-ben 25 millió elvándorlót adott, ami "brutálisan nagy szám" - ez nagyobb mint Ceausescu Romániája volt valaha. Eközben a bevándorlási állománya csupán 10 milliót tesz ki - azaz óriási szakadék van a két oldal között.

Ez hosszabb távon is probléma

Az elvándorlás problémája Melegh Attila szerint is hosszabb távon nyomást gyakorol Magyarországra, miután szabad tér van a mozgásra, a gazdasági és jövedelmi különbségek pedig megmaradnak. Emiatt szerinte nem kell meglepődni azon, hogy ez a helyet fennmarad. Eközben a magyar migráció egyre Európa-centrikusabbá és diverzifikáltabbá válik.

A vita azért éleződik e témában a kutató szerint, mert az elvándorlás növekedése egybeesik a népesség csökkenésével - erre azonban szerinte higgadtan, szakpolitikai intézkedésekkel kellene reagálni a hisztéria helyett.

Populista témává lett a migráció

Eközben a migráció már a politikai beszédben is megjelenik, amely ennek az egész jelenségnek egy nem feltétlenül pozitív színezetet ad, és jelentősen befolyásolja azt, hogy egy adott országban hogyan gondolkodnak a bevándorlásról. Bartha Attila, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa előadásában a populizmus két fő irányáról beszélt: az egyik a népszerűtlen kisebbségekkel szembeni retorika, például a dolgozók, a rendes jó állampolgárok szembeállítása a segélyezettekkel; és az ehhez kapcsolódó retorika, amikor egy politikai közösség közös normáinak vélelmezett megsértését feltételezik a bevándorlókkal kapcsolatban, ami szintén egy erősen negatív attitűdöt válthat ki a bevándorló munkaerővel szemben.

Bartha Attila szerint sajátosnak tekinthető a kelet-közép-európai régióban, hogy ez a retorikai megjelenítés nemcsak a szélsőséges politikai csoportok sajátja, hanem a centrista politikai erőké is. Itt már a globális szolidaritás áll szemben a "nemzet rendes polgárainak" biztonságérzetével, de ezzel egy részben ellentétes közpolitikai reakció is megfigyelhető: a szelektív munkavállalási célú ösztönzés az ukrán állampolgárok irányába.

Perspektíva kellene

Miközben a kutatók annak megítélésében, hogy a ki-, illetve bevándorlás mekkora probléma, óvatosan fogalmaznak, mondván a migrációt nagyon nehéz mérni, a konferencián felszólaló (ellenzéki) politikusok a helyzetet drámainak ítélték meg.

Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje az elvándorlást rossz hírnek, nevezte, mert szerinte ezek a motivációk inkább a perspektívátlanságból fakadnak, mintsem átmeneti tapasztalatszerzésből. Ugyanakkor ő is elismerte, hogy adatok hiányában nagyon keveset lehet tudni a Magyarországról már kivándorolt populációról. Ez egy veszélyes jelenség, mindent meg kellene tenni, hogy ennek a folyamatnak a veszélyes részét megfordítsuk - fogalmazott a politikusi panelbeszélgetésen.

A miniszterelnök-jelölt ugyanakkor úgy vélte, hogy nemcsak külső, hanem belső migrációról is kellene beszélni, hiszen Magyarország bizonyos régiói kezdenek teljesen kiürülni, ami szerinte részben az egyenetlen - duális - gazdasági fejlődésnek tudható be. A munkaerő szabad áramlása, mint uniós érték viszont szerinte csak akkor működik, ha ez egy egységes munkaerőpiacon történik, mert a fejletlenebb országok munkapiacát tönkreteheti, miután a mobilabb, magasan képzett, innovatív munkavállalók elhagyják ezeket az országokat.

Karácsony szerint a jövőbeli magyar kormányoknak kell valamit kezdeniük azzal, hogy sok magyar dolgozik külföldön. Szerinte egy olyan új nemzetpolitikára van szükség, ami a külföldön dolgozó százezreknek is ad valamilyen kapcsolódási pontot. Emellett szerinte bizonyos ösztönzőkkel - például adókedvezménnyel - el kellene kezdeni hazacsábítani az elvándorolt munkavállalókat. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, kell egyfajta koordináció a kormányzaton belül, és kell egy tudatos kormányzati stratégia is, hogy az elvándoroltak ne veszítsék el nemzeti identitásukat - tette hozzá a politikus.

Az elvándorlás össztársadalmi szempontból óriási probléma, amelyre nem a bezárkózás a válasz, hanem egy egységes uniós politika folytatása, azaz kiegyensúlyozottabb munkaerőpiacra lenne szükség a kontinense - állapította meg Újhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője. A képviselő részben egy olyan alap létrehozásában látná a megoldást, amelyből az elmaradottabb térségekben lakhatási, oktatási és képzési programokat lehetne finanszírozni.

Aggasztó jelenségként említette továbbá, hogy a középiskolásoknak csaknem kétharmada már külföldre menne továbbtanulni. Szerinte ugyanis, ha valaki 18 évesen egy másik, "szabadabb világba" csöppen, már nehéz visszahozni Magyarországra - ebben Újhelyi szerint relatíve gyorsan kellene fordulatot elérni.

Az elvándorlás csak akkor lehetőség, ha nem kényszer - vélte Orosz Anna, a Momentum tagja. Márpedig a tapasztalataik azt mutatják, sokan megélhetési gondok miatt hagyják el Magyarországot. Jelenleg a kiáramlás sebessége a duplája a 2010 előttinek - mondta Orosz Anna, aki szerint ez azt mutatja, hogy Magyarország nem képes jövőképet, perspektívát nyújtani sem a fiataloknak, sem az idősebbeknek.

A külföldön élő magyarok hazacsábításához szerinte az kellene, hogy a kint élők lássák, a magyar poltika tud a XXI. században gondolkodni, és hogy a magyar politikusok is értik, milyen kihívásokat tartogat a jövő, illetve - Karácsony Gergelyhez hasonlóan - úgy vélte, a hazaköltözést adókedvezményekkel, bértámogatásokkal lehetne ösztönözni.

Képünk forrása: StockSnap.