A kormány szerdán a két héttel ezelőtti, közel 400 milliárd forintos megszirítócsomag után szerda reggel újabb 367 milliárd forintnyi, a jövő évi költségvetést érintő kiigazító intézkedésről döntött annak érdekében, hogy az Európai Bizottság (EB) is teljesíthetőnek lássa jövőre a GDP-arányos 2,7 százalékos költségvetési hiányt.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára jelentős megszorításnak nevezte a bejelentett csomagot, hangsúlyozva, hogy az előkészítetlen volt, és szerinte aláássa a lakossági, a vállalkozói, illetve a banki bizalmat. A főtitkár az MTI-nek azt mondta: Matolcsy György bejelentése kapcsán felmerül a kérdés, hogy van-e egyáltalán perspektivikus, érdemi gazdaságpolitika Magyarországon.

Versenyképességnek, növekedésnek annyi

Mostanra egyértelművé vált, hogy a kormány feláldozta a magyar gazdaság versenyképességét, növekedési pályáját a 3 százalék alatti hiány oltárán - jelentette ki Dávid Ferenc, aki szerint a csomag következményeként tovább esik vissza a banki hitelezési affinitás is, és fokozódik az országgal szembeni bizalmi válság. Az előző után csupán 10 nappal bejelentett újabb megszorító csomaggal a kormány erkölcsileg teljesen hitelét vesztette a vállalkozói szféra szemében - értékelte.

Dávid Ferenc a konkrét lépések kapcsán nehezményezte, hogy a kormány nem egyeztetett a Magyar Bankszövetséggel a bankadóról, emellett váratlan volt a tranzakciós illeték megduplázása is. A közműadó bevezetése pedig - folytatta - azzal jár, hogy a közműcégek a lakosságra és a vállalkozásokra hárítják át a terhet. Az iparűzési adót a főtitkár szerint inkább ki kellene vezetni vagy lazítani kellene rajta, azt pedig, hogy a helyi iparűzési adó alapjából csak az eladott áruk beszerzési értékének 80 százalékát lehet levonni, nem egyeztették a vállalkozásokkal, így az sem tudható, miért éppen 80 százalék az arány.

A cafetériával kapcsolatos változások - vagyis hogy a béren kívül juttatásoknál az egészségügyi hozzájárulási adótétel kulcsa 10 százalékról 27 százalékra nő - jelentősen rontják a munkaadók tárgyalási pozícióját a héten megkezdett bértárgyalásokon - jelezte Dávid Ferenc. Kifejtette: az alacsony keresetűeknél akár a nettó bér 10 százalékát is elérheti a cafetéria, a változással ezért épp ők járnak rosszul, ami sajnálatos. A munkáltatóknak "nagy pofon" az adókulcs emelése, mert így már nem éri meg béren kívüli juttatást adni dolgozóiknak.

Túlzás a csomag

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke túlzásnak tartja a 367 milliárd forintos "adóemelési" csomagot, amely álláspontja szerint számos terhet tesz a vállalkozásokra.

Vélhetően javítja az ellenőrzések hatékonyságát, bár a vállalkozásoknak némi adminisztrációs többletet jelent, hogy a jövőben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2,5 millió forintig végzi a számlák egyedi ellenőrzését a korábbi 10, illetve 5 millió forinttal szemben - mondta Rolek Ferenc.

Az alelnök megkérdőjelezhető, súlyos lépésnek nevezte a bankadó megtartását, valamint a tranzakciós illeték megduplázását. A cafetériát érintő változásokról Dávid Ferenchez hasonlóan úgy vélekedett, hogy a béren kívüli juttatások megszüntetésére vagy csökkentésére ösztönzi a cégeket. Munkavállalói oldalon mindez csökkenti a nettó bért, és - a bejelentett adóváltozásokkal együtt - jelentős hatással van a jelenleg zajló jövő évi bértárgyalásokra.