Teljesen nyilvánvaló az európai versenyképesség hanyatlása: míg 2017-ben a világ topvállalatai közül még 22 volt európai, ez a szám mára 17-re olvadt – hozott példát a Joint Venture Szövetség (JVSZ) konferenciáján Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért, iparért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkára. 

A versenyképesség egyre komolyabb akadálya az európai túlszabályozás: a soros EU-elnökség kapcsán Lóga Máté szerint számos nagyvállalati jelzést kaptak, hogy bizonyos cégek a szabályozási feltételek megváltozásától, egyes szabályok visszavonásától teszik függővé jövőbeli európai fejlesztéseiket. Az államtitkár emlékeztetett: az Egyesült Államokban megértették már a változás szükségességét és deregulációba kezdtek. 

A hazai gazdaság talpra állása nagyban függ az európai gazdaság, kitüntetett módon a német gazdaság helyzetétől – itt egyelőre nem igazán találunk pozitív híreket. Mint ahogy az sem segít, hogy miközben a Draghi-jelentés is gyors lépéseket sürget, az Európai Bizottság még mindig nem állt fel.

Hídszerep az autóiparban

A hazai versenyképesség tekintetében további nagyon komoly kérdés, hogy mi is lesz a járműipar jövője, amiről hatalmas viták zajlanak az EU-n belül is. Van olyan tagállam, amely eleve megkérdőjelezte a szabályt, miszerint 2035-től kizárólag zéró emissziós személygépjárművek forgalomba hozatala lesz megengedett. Ugyanakkor abban mindenki egyetértett, hogy amikor a járműipar jövőjéről beszélünk, az maga az elektromobilitás. Lóga Máté hangsúlyozta: a fejlődést nem lehet protekcionista intézkedésekkel, büntetővámokkal megállítani,

Magyarország felvállalja a közvetítőszerepet az autóiparban: a térségben szeretnénk kialakítani a német és a keletről érkező - alapvetően dél-koreai, japán, illetve kínai – technológia találkozási pontját. 

Az NGM államtitkára szerint szeretnék elérni, hogy mind horizontálisan, mind vertikálisan nőjön a kulcságazatokban a magyar beszállítók szerepe, ezen belül pedig kiemelten a kkv-k erősítésére fókuszálnak.

A kkv-k fejlesztése áll a fókuszban

Azt, hogy a következő időszakban a kkv-szektorra jóval nagyobb figyelmet fordít a kormány, jól mutatja, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül önálló terület foglalkozik majd a szektor kihívásaival, fejlesztési lehetőségeivel

A szektor megerősítését a kormányzat a tőke- vagy hitelforráshoz jutás megkönnyítésével, illetve szabályozó eszközökkel igyekszik majd segíteni. Emellett oktatással, a digitális technológiák eljuttatásával is erősítenék a kkv-szektort. 

Lóga Máté szerint a következő egy-másfél évben komoly beruházási programot szeretnének elindítani a kkv-szektorban, az előttünk álló időszakban 2-3 hetente írnak majd ki uniós finanszírozású programokat, de cél az is, hogy a hazai lehetőségeket – mint például a Széchenyi Kártya programot – is mind nagyobb vállalkozói kör vegye igénybe.

Az államtitkár szerint komoly szerep hárul majd a hazai garanciaintézményekre is, akik uniós vagy költségvetési viszontgarancia mellett teszik elérhetőbbé a vállalkozásoknak a fejlesztéseiket segítő hitelforrásokat. 

A Temu-hatás is hat a beruházási kedvre?

A JVSZ rendezvényén Jelasity Radovan, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója és Egerszegi Ádám, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kérdezhette az NGM államtitkárát. Lóga Máté szerint a lakossági területen a hitelpiacon már látszik a normalizáció, ám a vállalati hitelezésben továbbra is él az óvatossági motívum. Ez a következő időszakban várhatóan oldódni fog, a kérdés az oldódás sebessége lesz. Ha az óvatossági motívum oldódik, a kkv-k beruházási aktivitása gyorsan emelkedni fog.

Lóga Máté jelezte: a cégek beruházási óvatosságának egyik oka a nem túl erős fogyasztás, ám az államtitkár szerint ezen a területen a mérést nagyban torzítja, hogy a lakossági forgalom egyre nagyobb részét bonyolítják az elsősorban távol-keleti webshopok, leginkább a Temu, de az itthon működő web-plázák jelentős része sem magyar vállalkozás. Márpedig ezek adatai nem jelennek meg a hazai kiskereskedelmi statisztikában. 

A cégek az elmúlt években folyamatos krízismenedzsmentet kellett, hogy végrehajtsanak, érthető, ha a kedvezőbb hírek kapcsán sem mernek még hosszan előre tervezni. Meg kell őket is győzni, és ezen nagyot lendíthet az, ha a magyar gazdaság jövőre 3-6 százalék közötti mértékben bővül majd.