Az alapvető jogok biztosához, Kozma Ákoshoz, és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyetteshez, Bándi Gyulához fordult hivatalos beadványával két civil annak érdekében, hogy nyilvánosságra kerüljön, mit tervez a kormány a magyarországi klímavédelemben 2050-ig. A TASZ jogsegélyszolgálatának segítségével készített 8 oldalas beadvány vizsgálatot kezdeményez többek között annak kiderítésére, hogy a kormány megsértette-e az állampolgárok alapvető jogait, amikor novemberben gyakorlatilag elbagatelizálta a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiával kapcsolatos információkat.

Ahogyan azt akkor a Napi.hu is megírta a kormány úgy döntött konzultációról klíma ügyben, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által a kormany.hu-ra felrakott kérdőív kitöltésére mindössze néhány napot biztosított. A kérdőív, mely a 2050-ig tartó időszakra szóló Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiával kapcsolatban volt kíváncsi az állampolgárok véleményére, egy véletlen folytán mégis nagy publicitást kapott.

Kapcsolódó

A kormányportálra kitételét követően, később az ITM tagadta a konzultáció tényét, annak ellenére, hogy a weboldalon az "Társadalmi konzultációs kérdőív" címen jelent meg. Mint a minisztériumi közleményből kiderült "a klímavédelem kapcsán a kormány nem indított nemzeti konzultációt" csupán "a Brüsszel által előírt tájékoztatási formának tett eleget". A nem reklámozott, nem kommunikált kérdőívet elsősorban a közösségi médiának köszönhetően mégis több mint 200 ezren kitöltötték. Hogy miként, arról azóta sem adott hírt a szaktárca.

A beadvány szerint a kérdőívben szerepelt kérdések alapján "nehéz megítélni, hogy mi lehetett a kérdőív elkészítésének célja, és pontosan mire akarta felhasználni azt az ITM. A kérdések egy része ugyanis tudományos tény vagy szakmai elemzések tárgyát képezi", más részek viszont "olyan mély és összetett tudást és ismeretanyagot kívánt volna meg a válaszadóktól, amivel a laikus közvélemény egészen biztosan nem rendelkezik."

A civilek beadványának jogossága mellett szól azonban, hogy maga az ITM közölte novemberben, hogy "2020. január 1-jéig Magyarországnak is el kell készítenie és be kell jelentenie a Bizottságnak a legalább 30 éves kitekintéssel rendelkező hosszú távú nemzeti stratégiáját" - márpedig ennek tartalmáról továbbra sem lehet tudni semmit.

A lakosság kormányzati klímavédelmi intézkedésekre vár

Legalábbis ez derült ki a Greenpeace novemberben végzett, eredményeit ma publikáló közvélemény-kutatásából. E szerint a magyar lakosság túlnyomó többsége támogatja az olyan érdemi klímavédelmi intézkedéseket, mint a szélenergia újraengedélyezése, melynek a támogatottsága 88 százalék. De ilyen intézkedést várnak a szennyező energiák és járművek kivezetésével, és a természettel összhangban működő ökológiai gazdálkodásból származó egészséges élelmiszerek áfacsökkentésével kapcsolatban is - ez utóbbi támogatottsága 89 százalékos. A megkérdezettek 89 százaléka szerint a kormánynak jobban kéne támogatnia az épületek energiatakarékosabbá tételét. A Závecz Research 1000 fős, reprezentatív, országos közvélemény-kutatására hivatkozva a Greenpeace azt azt várja a kormánytól: 2020-tól "álljon a klímaválság elleni küzdelem élére, és kezdjen érdemi lépésekbe a biztonságos jövőnk megteremtése érdekében".

A beadványt jegyzőket sikerült utolérnünk. Fülöp Orsolya, aki korábban évekig az EnergiaKlub szakmai igazgatójaként dolgozott, elmondta: azért fordultak az ombudsmanhoz, mert jelenleg, ebben a kérdésben Magyarországon ez az egyetlen jogi lehetőség a válaszok kikényszerítésére. Bakos Gábor (aki az ARC egyik szervezőjeként ismert leginkább) hozzátette: káros és felelőtlen eljárásnak tartja, ahogyan a kormány elrejtette ezt a kérdőívet és tematikát a lakosság elől. S bár sokat nem vár a jelenlegi ombudsmani intézménytől, de mint mondta: "de annyira leleplezőnek és tipikusnak tartom ezt az esetet a kormánnyal kapcsolatban, hogy szívesen képviselem állampolgárként nyilvánosan is az ügyet".

A Napi.hu kérdésére - arra, hogy mit várnak a beadványtól - a következő választ kaptuk Fülöp Orsolyától:

"Állampolgárként azt várom a kormányomtól, hogy készüljön fel a klímakatasztrófára, és készítsen fel erre engem is. Mondja el, hogy vészhelyzet esetén pontosan mit fog tenni a kormány, és mit kell tennünk nekünk. Mit fogunk inni, ha annyira alacsony lesz a Duna vízhozama, hogy nem lesz már biztonságos az ivóvíz? Mi lesz akkor, ha egyik nap bármilyen szélsőséges esemény miatt megrongálódik a villamosenergia-hálózat és tartósan áram nélkül maradunk? Minden árammal megy - mit csinálunk majd Budapesten, ha nem folyik a víz a csapból, nem működik a szennyvíz-rendszer, és nem indulnak a kazánok? Azt is várom a kormányomtól, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a klímakatasztrófát minél inkább elkerülhessük. (...) Jelenleg ennek semmi jelét nem látom, mert a klímastratégiát nem osztották meg velem."