A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Magyarországon a fogyasztói infláció 2012-t 5,2 százalékon zárhatta a Napi Gazdaság elemzői konszenzusa szerint, vagyis novemberhez képest decemberben nem mozdult el érdemben az árindex. Kedden teszi közzé a KSH a decemberi adatokat és akkor derül ki a egész éves árváltozás is. Lapunk konszenzusa szerint 2012 egészében 5,7 százalék volt az éves infláció, ami várhatóan az idén − kormányzati intézkedéseknek köszönhetően − jóval alacsonyabb lesz. A piac ugyanis 3,7 százalékra, tehát a 3,5 százalékos jegybanki prognózis fölé várja az idei pénzromlást. Igaz, az MNB a maginflációnál jóval magasabb, 5,7 százalékos indexet vár idén.

A múlt évben sokféle kormányzati intézkedés hagyott nyomot az infláción. A ráta tavaly ilyenkor a mostani szint közelében, 5,5 százalékon állt, majd májustól kezdve meredeken, egészen 6,6 százalékig emelkedett, szeptemberben tetőzött és onnan ereszkedett vissza oda, ahonnan kezdte az évet.

Elemzők hasonló lefutást várnak az idén, vagyis hogy kisebb süllyedés mellett az árindex az első hat hónapban stabilizálódik. Nagy kérdés a második félév, amely bizonyosan függ majd a költségvetés állapotától és a választási kampányhoz elővezetett "hangulatjavító" intézkedésektől. A mai ismeretek alapján az év közepétől az infláció üteme érezhetően süllyed, de éppen a tavalyi tanulságok alapján a piac csak találgatni tud.

Kép: Napi grafikonok

A 2012. decemberi infláció az egyes tételek havi szintű változásait tekintve kevés eltérést mutathat novemberhez képest, így éves szinten a novemberihez hasonló eredményre számít Jobbágy Sándor, a CIB szakértője. Várakozása szerint a kamatpolitikát a következő hónapok folyamán is elsősorban a piaci lehetőségek − a kamatvágás beárazódása, a forintárfolyam és a kockázati felár − határozzák meg, bár a tavalyihoz képest idén az infláció alakulása is jobban összeegyeztethető lesz a várhatóan folytatódó kamatcsökkentési ciklussal. Számos adóintézkedés hatása kiesik és jelentős lesz a bázishatás.

A parancsszóra elrendelt lakossági rezsicsökkentés is hozzájárul az infláció mérséklődéséhez, hatása azonban már korántsem egyértelmű. Egyrészt azt a szolgáltatók a vállalati ügyfeleik terheinek növelésével kompenzálhatják, másrészt sajtóhírek további rezsicsökkentési tervekről szólnak.

Jelentős inflációeséssel kezdődhet 2013, egyrészt az áfaemelés kiesése és a magas tavalyi üzemanyagár-bázis miatt, másrészt a rezsicsökkentések következtében, amelynek nagyobb része februárban jelenik majd meg − mondta Suppan Gergely, a Takarékbank közgazdásza. Az elemző szerint az infláció visszaesésének mértékét némileg tompítják az új adónemek − főleg a tranzakciós illeték − áthárításából származó hatások, de ezeknek csupán egy része terheli a háztartásokat, így kisebb része jelenik meg a fogyasztói árindexben.

Az év további részében fokozatosan tovább enyhül az infláció, részben a továbbra is gyenge belső kereslet, részben az élelmiszerárak 2012. második félévi megugrása miatt, ami fokozatosan kikerül a bázisból. Így az év végére 3,7 százalékra süllyedhet az év/év árindex, azonban ha a további közszolgáltatói díjakat (csatorna, víz, szemétszállítás) is csökkentenék év közben, az infláció tovább mérséklődhet. Emiatt is gondolja Suppan, hogy az MNB monetáris tanácsa folytatja a kamatcsökkentési sorozatot. A tavalyi adóemelések és az egyszeri ársokkok nem befolyásolják a hosszabb távú inflációs folyamatokat a külsős tagok szerint. Az újabb vágásokat már beárazta a piac, így nem okozna meglepetést, ha szeptemberig 4,5 százalékig csökkenne a ráta.

Kép: Napi grafikonok