Az Európai Bizottság őszi gazdasági előjelzése szerint Magyarországon a GDP növekedése 2025-ben 1,8 százalékra, 2026-ban pedig 3,1 százalékra emelkedik.

A napokban beadott költségvetési tervezetben a kormány 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol 2025-re, azaz majdnem a duplájával, egész pontosan Varga Mihály Pénzügyminisztériuma a brüsszeli prognózisnál 1,6 százalékponttal vár nagyobb bővülést.

Ez bő ezermilliárd forintos különbséget jelent, 

ugyanis ha abból indulunk ki, hogy idén már nem igazán valószínű 1 százaléknál nagyobb GDP-növekedés – már a kormány is csak 0,8 százalékkal számol 2024-re, a GDP értékét pedig folyó áron majdnem 82 ezer milliárd forintra várják, így a különbség a két prognózis között körülbelül 1300 milliárd forintra tehető.

Ez óriási mértékű eltérés, majdnem annyi, mint …

  • amennyit a kormány jövőre a rendvédelemre és közbiztonságra szán, összesen (1395 milliárd forint);
  • több, mint amennyit családi pótlékokokra és gyermekeknek járó juttatásokra tervez költeni (1050 milliárd forint);
  • és nagyjából a harmada annak, mint amennyi az egészségügyre (3717 milliárd forint), vagy amennyi az oktatásra (3876 milliárd forint) megy;
  • továbbá ennyiből kijönne akár két 4-es metró is, vagy mondjuk négy Puskás Aréna.

Górcső alatt a jövő évi egészségügyi kassza, szakértők nyilatkoznak, mit látnak benne

Az egészségügyre 2025-ben a költségvetés tervezete szerint 330 milliárd forinttal több forrást biztosítanak – hogy ez mire lesz elég, cikkünkben ennek jártunk utána.

A bizottság előrejelzése szerint a növekedés fő hajtóereje egyébként a fogyasztás lesz. Az export és a beruházások ezzel egyidőben a kereskedelmi partnerek mérsékelt növekedése miatt fokozatosabban bővülnek. Viszont az inflációs nyomás a növekvő kereslet, valamint a 2023 decemberében bevezetett 15 százalékos minimálbér-emelés és a nemzeti fizetőeszköz leértékelődése miatt továbbra is erős marad. 

A kormány ezzel szemben nem tart a forint gyengülésétől, sőt, épp ellenkezőleg, forinterősödést vár.

A jövő évi büdzsében – amelynek tervezetét itt érheti el – éves átlagban 397,5 forintos euróval számoltak. A forint közel egy hónapja nem járt a lélektani 400-as szint alatt, a mostani hétvégének 407 körüli árfolyamszinttel ment neki – azaz már a jelenlegi árfolyamszint is közel 2,5 százalékkal magasabb, mint amivel a büdzsét tervezték, ráadásul elemzők szerint is arra érdemes berendezkedni, hogy a jövőben már inkább 4-essel kezdődik majd az euró-forint keresztárfolyam.

A dollárnál viszont még nagyobb a különbség – legalábbis jelenleg: éves átlagban 360,5 forintos dollárt várnak 2025-re, ezzel szemben jelenleg 387 körül mozog az árfolyam, azaz itt már nagyobb az elcsúszás, jelenleg bő 7 százalékos.

Mit vár az EU saját magától jövőre?

Az Európai Unió gazdasága hosszan tartó stagnálás után és a kedvezőtlen környezet ellenére szerény növekedésnek indulhat az év végén, uniós szinten jelenleg 0,9 százalékos, az euróövezetben pedig 0,8 százalékos GDP-növekedést vár az Európai Bizottság a pénteken közzétett őszi gazdasági előrejelzésében. 2025-re viszont már ambiciózusabb számokat közölt Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos: az EU növekedése jövőre 1,5 százalékra, az euróövezetben 1,3 százalékra gyorsul, majd 2026-ban az unióban 1,8 százalék, az euróövezetben pedig 1,6 százalék várható.

Az inflációt nézve nagy különbség – legalábbis a növekedési előrejelzésekhez képest – nincsen a két dokumentum között: 

  • a kormány a költségvetési tervezetben 3,2 százalékos inflációt vár 2025-re;
  • a bizottság előrejelzése szerint ez 3,6 százalék lesz.

A hiánycélnál viszont megint nagyobb az eltérés – lévén, hogy itt is a GDP-hez mérik, amiben egészen mást vár a két testület a jövő évtől:

  • a kormány GDP-arányosan 3,7 százalékos hiánycéllal számolt;
  • a bizottság szerint ez jövőre a GDP 4,6 százaléka lesz.

A minisztert is meglepte az új költségvetés, ellenőrizni akarja a számokat

Gulyás Gergely miniszter az Economxtól tudta meg, hogy a 2025-ös büdzsétervezetben az ideinél kevesebb áfabevétellel számoltak, ugyanakkor az előirányzott hiány több mint ezermilliárddal magasabb lesz. Azt ígérte, ellenőrzi a számokat. Mi addig is megmutatjuk azokat.

Mit mond a Költségvetési Tanács?

A 2025. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetének végrehajthatóságával kapcsolatban a Költségvetési Tanácsnak (KT) nincsenek alapvető ellenvetései, ugyanakkor felhívják a kormány figyelmét több, a tervezett célok elérését érintő kockázatra – közölte november eleji ülése után a tanács. Az KT véleménye szerint 

a kormányzati prognózis szerinti gazdasági növekedés megvalósulhat, de azt kockázatok övezik.

A tanács számos kockázatot megemlített a jövő évre vonatkozóan:

  • az orosz-ukrán háború és az amiatt meghozott szankciók hatásai 2024-et követően 2025-ben is negatívan érintik a magyar gazdaságot;
  • Európa energiabiztonsági problémái bár enyhültek, de nem szűntek meg;
  • az Európai Uniótól Magyarországnak járó források folyósításával kapcsolatos tárgyalások továbbra is elhúzódnak;
  • szintén kockázat a közel-keleti háború eszkalációjának veszélye is;
  • valamint a globális kereskedelempolitikai konfliktusok. 

Mindezek miatt elsősorban a tervezett gazdasági pályához szükséges pozitív beruházási trendforduló megvalósulását övezik kockázatok – idézi a tanács véleményét az MTI. 

A KT közölt konkrétabb problémákat is: megítélése szerint a hiánycél megvalósulását is kockázatok övezik – túl azon, hogy ha a növekedés elmarad a várttól, akkor az mérsékelné a költségvetés bevételeit –, ugyanis a büdzsé számol uniós forrásokkal, de azok elérhetősége továbbra is kérdéses.

Ezt még titkolták volna: visszatér az ezermilliárdos veszedelem

Miközben felfigyeltünk arra, hogy jövőre kevesebb áfabevétellel számol a kormányzat, a Költségvetési Tanács számaiból kiderült, hogy idén sem sikerült felpörgetni a magyarokat, és vagy nem tudtak, vagy nem akartak eleget vásárolni, ráadásul az áfabevétel elmaradása közel ezermilliárdos hiányt okoz majd.

Kapcsolódó