Szeptember végén 42 105 milliárd forint volt a magyar államadósság, ez a GDP 80,3 százaléka. Az Eurostat összesítése szerint a harmadik negyedévben az egész Európai Unióban a magyar államadósság nőtt a leggyorsabban, a GDP 2,9 százalékával - írja a lap.

A hazai helyzet romlását jól jelzi, hogy az államháztartás kamatkiadásai - vagyis a növekvő államadósság finanszírozásnak költségei - 1274,3 milliárd forintra rúgtak, ami példátlan 30 százalékos növekedést jelent egyetlen év alatt.

Kapcsolódó

Eközben tavaly már az uniós országok többsége jelentősen, akár GDP-je 4-6 százalékával csökkentette adósságát, az Orbán-kormány viszont gyakorlatilag égette a költségvetési forrásokat a gazdaság helyreállítására hivatkozva. Ezzel érte el, hogy tavaly 6 százalék felett nőtt a GDP.

Tavaly számos területen nőttek a kiadások. Többet költött például a kormány lakástámogatásokra, az önkormányzatokra, az államadósság finanszírozására, illetve az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokra.

A pandémia a kormány számára lehetőséget teremtett a korlát nélküli költekezésre, mivel az Európai Unió felmentette a tagállamok kormányait a maastrichti szabályok alól. A brüsszeli figyelem hiányát a magyar kormány az állami cégek feltőkésítésre, illetve gyarapításra használta fel.

Örülhetnek a nyugdíjasok

A magyar állam tavaly 4117 milliárd forintot költött nyugdíjakra, ami 473 milliárd forintos, azaz 13 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Ennek oka a magas infláció miatti többszöri nyugdíjemelés, illetve a nyugdíjprémium és a 13 havi nyugdíj egy hetének kifizetése volt.

Egészségügyre ezzel szemben csak 1880 milliárd forint ment el, vagyis a nyugdíjkiadások kevesebb, mint fele. Az egészségügyi kiadások ezzel együtt 268 milliárd forinttal emelkedtek. Ez részint a béremelések következménye, de több jutott a tényleges gyógyító tevékenységre is, mint az előző évben.