A héten tartott, rendkívüli tárgyalásokon eddig nem sikerült megegyezni az új pénzügyi tervről a Scholz-koalícióban, amelynek legsürgetőbb feladata az volna, hogy véget vessen a néhány hete keletkezett, példátlan költségvetési válságnak.

Németországban azután alakult ki súlyos pénzügyi zavar a szövetségi állam büdzséjében, hogy novemberben az Alkotmánybíróság ítélete – a kormány egy korábbi, elhibázott döntése nyomán – korlátozta a speciális alapok szokásos szövetségi büdzsén kívüli felhasználását. Ezzel mintegy 17 milliárd eurós (18,3 milliárd dolláros) hiány keletkezett a jövő évi költségvetésben, amelyet olyan intézkedésekkel kell sürgősen pótolni, mint a kiadások és a támogatások csökkentése.

Többnyire a lakosság issza majd meg a levét a bírósági ítéletnek, mivel például felfüggesztik a magas energiaárakra rögzített árplafont januártól, amely a háztartások rezsijének emelkedését hozza. Olyan döntés is született már, hogy nem hosszabbítják meg a vendéglátásban a járvány óta érvényes kedvezményes áfát, ami több ezer német vállalkozást fenyeget csőddel.  

Nem egyeznek a koalíciós partnerek

A kormány a 2024-es költségvetésen tátongó, milliárdos lyuk miatt hatalmas nyomás alatt van, ezért azt szerették volna elérni, hogy még az ünnepek előtt elküldhessék a parlament mindkét házába jóváhagyásra az új pénzügyi terveket. Ám ez eddig nem sikerült, politikai nézetkülönbségek miatt.

A Olaf Scholz kancellár (SPD), Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter (zöldek) és Christian Lindner pénzügyminiszter (FDP) közötti tárgyalások ugyanis holtpontra jutottak, mivel mindhárman más irányt tartanának megfelelőnek. A pénzügyminiszter például ellene van az újabb állami hitelfelvételnek, míg a kancellár ezt szorgalmazza.

Ez azt jelenti, hogy ha napokon belül nem születik egyezség a szükséges megszorításokról, a német kormány érvényes költségvetés nélkül kezdheti az új évet. Így viszont csak az állam kötelező kiadásait fedezik majd automatikusan, vagyis teljesítik a fizetéseket, a nyugdíjat és a szociális állampolgári ellátásokat. A minisztériumoknak viszont minden egyéb kiadási tervüket be kell fagyasztaniuk – írja a Bild.

Spórolni kell, de nem akárhol

A kancelláriaminiszter korábban már leszögezte, hogy a kormánynak spórolnia kell. Ugyanakkor világossá tette, hogy Ukrajna támogatásában, az energiaválság kezelésében vagy az ország modernizálásában nem szabad megvonni a pénzeket. Scholz például milliárdokat akar befektetni a gazdaságba, hogy alkalmassá tegye az országot a digitalizációra és a klímasemleges termelésre. A célja elsősorban a chipgyárak alapításának elősegítése, ám kérdés, hogy ez hogyan valósulhat meg az adósságfék betartásával, illetve adóemelések nélkül.

Az Alkotmánybíróság sokkoló, váratlan döntése miatt keletkezett pénzügyi káosz elbizonytalanította a befektetőket is. Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke és az Európai Központi Bank kormányzótanácsának tagja ezért figyelmeztetett, hogy a megoldatlan finanszírozási kérdések és a kiadási prioritásokkal kapcsolatos kormányzati belharcok „mindig rosszak” a pénzügyi piacok számára – idézi a Bloomberg. 

Lyukas büdzsé, nagy vállalások

A német kancellár az SPD szombati pártkongresszusán megerősítette, hogy hiába a koalíciós partnerek ellenállása, nem lesz megtakarítás az ukrajnai segélyeken, emellett nem engedi a jóléti állam felőrlését, hanem például béremeléseket sürget, továbbá a jövő érdekében nem csökkentik a gazdaságnak szánt, milliárdos támogatásokat sem.

Ezeken a területeken biztosan nem lesznek megszorítások, és ez nem fog működni anélkül, hogy az ukrajnai költségek miatt az adósságféket ismét felfüggesztenék – jelentette ki Olaf Scholz, aki szerint, ha más országok gyengülnek is az Ukrajnának nyújtott segélyeikben, Németországnak jövőre többet kell beletennie.

Ez pedig azzal járhat majd, hogy a szövetségi kormánynak hitelre lesz szüksége, és 2024-ben 20 milliárd eurós többlettartozást kell bevállalnia az Ukrajnának nyújtott katonai és humanitárius segély érdekében. 

 

 

 

A németek nagyon elégedetlenek

Pénteken volt a második évfordulója annak, hogy Olaf Scholz és kormánya a Bundestagban letette a hivatalát. Egy friss felmérés szerint a német lakosság körében minden eddiginél nagyobb az elégedetlenség a kancellár, valamint a jelzőlámpás koalíció, azaz az SPD, a Zöldek és az FDP pártok közös tevékenységével kapcsolatban. A válaszadók 74 százaléka azt mondta a YouGov reprezentatív közvéleménykutatásában, hogy Scholz nagyon vagy meglehetősen rossz munkát végzett eddig, és csak a lakosok ötöde gondolja úgy, hogy a munkája valamennyire vagy nagyon jó – idézi a Spiegel. Hasonló arányban vélekednek a kormánykoalícióról is, amely eredmények a legrosszabb szintet mutatják az elmúlt két év havonta megismételt felméréseiben. A csütörtökön közzétett ARD „Germany Trend” is hasonló megállapításra jutott: ebben a kutatásban is csak 20 százalék azok aránya, akik elégedettek a kormányfő munkájával. Ez pedig a legrosszabb érték egy szövetségi kancellár esetén a „Germany Trend” felmérés 1997-es kezdete óta.