A 2025. évi költségvetési törvényjavaslat megfelel az alaptörvényben előírt államadósság-szabálynak és a stabilitási törvény rendelkezésének – közölte a Költségvetési Tanács elnöke az Országgyűlésben, az indítvány vitájában. Horváth Gábor ugyanakkor jelezte: a testület felhívja a kormány figyelmét több kockázatra, ezek között említve, hogy

  • végbe megy-e a tervezett gazdasági pályához szükséges trendforduló;
  • ezáltal pedig megvalósulnak-e a gazdasági növekedési várakozások.

Az általa vezetett testület nevében - elismerve a tavaszi büdzsékészítés előnyeit - üdvözölte a 2025. évi költségvetés őszi időzítést, amellyel csökkennek a költségvetési tervezés makrogazdasági feltételeinek előreláthatósági korlátai, és

így lehetővé válik, hogy a költségvetés betöltse a gazdasági iránytű szerepét.

A költségvetési tervezés alapját képező makrogazdasági háttérről Horváth Gábor úgy nyilatkozott:

az idei évi folyamatok a szakmai műhelyek előrejelzéseihez és a kormányzati makrogazdasági prognózishoz képest is lényegesen kedvezőtlenebbül alakulnak.

Megjegyezte:

a legfrissebb adatok szerint a harmadik negyedévben a gazdasági aktivitás érdemben a várakozások alatt maradt, amit elsősorban a gyenge külső kereslet, a beruházások visszaesése és az aszály miatt csökkenő mezőgazdasági teljesítmény okozott. Az európai konjunktúra lassulása hazánkat jobban érintette, mint a régió más országait.

Európa energiabiztonsági problémái, bár enyhültek, de nem szűntek meg.

Emellett az Európai Uniótól hazánknak járó források folyósításával kapcsolatos tárgyalások továbbra is elhúzódnak. További kockázatot hordoz a közel-keleti háború eszkalációjának veszélye, nemkülönben a globális kereskedelempolitikai konfliktusok, beleértve a kibontakozó vámháborút – fogalmazott a Költségvetési Tanács elnöke.

Horváth Gábor megemlítette: az általa vezetett testület a magyar gazdaság és a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében továbbra is

szükségesnek tartja, hogy az államháztartás hiányának mértéke a GDP 3 százaléka alá csökkenjen.

Emlékeztetett arra: a 3,7 százalékos hiánycéllal folytatódhat a hiánymutató csökkenése, amely 2023-ban 6,7 százalék volt, míg 2024-ben 4,5 százalékot vár a pénzügyi kormányzat.

Szólt arról is: a Költségvetési Tanács üdvözölte, hogy Magyarország középtávú költségvetési-strukturális terve szerint 2026-ban - ha minimálisan is - már három százalék alá csökkenhet a GDP-arányos ESA-hiány. Horváth Gábor úgy nyilatkozott, a Költségvetési Tanács álláspontja szerint

a jövő évi hiánycél megvalósulását kockázatok övezik, elsősorban a bevételek teljesíthetősége oldaláról.

Mint mondta, kockázatot hordoz, ha a 2025. évi gazdasági növekedés elmarad a várttól, ami mérsékelné a költségvetés bevételeit, akárcsak az, ha a fogyasztáshoz kapcsolódó bevételek idei alulteljesülése - 2023-hoz hasonlóan - ezen előirányzatok bázisát ronthatja.

Jelezte azt is: kockázatosnak látták, hogy lesz-e a tervezet szerinti mértékű az uniós forrásbeáramlás, ugyanis az e pénzek elérhetőségét övező bizonytalanság továbbra is fennáll. Hozzátette: álláspontjuk szerint

nehezíti a kockázatok kezelését, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatában 100 milliárd forintos tartalék szerepel, amely elmarad a jelenleg is hatályos, a kiadási főösszeg legalább fél százalékát, azaz 220 milliárd forintot előíró szabály által megkövetelt értéktől.

Ugyanakkor megemlítette: az államadósság-mutató jövő évi alakulása tekintetében kiemelt kockázati tényező:

  • a várttól elmaradó gazdasági teljesítmény;
  • a központi költségvetésen kívüli adósság tervezettnél lassabb ütemű csökkenése;
  • a növekvő árfolyamkockázat, amit az okoz, hogy a központi államadósságon belül 30 százalék közelébe emelkedett a devizaarány.

Horváth Gábor kitért arra is: napjainkban az euróárfolyam 10 forintnyi változása mintegy 0,6 százalékponttal módosítja a GDP-arányos államadósságot.

Közlése szerint a Költségvetési Tanács üdvözölte, hogy Magyarország középtávú költségvetési-strukturális terve szerint az államadósság GDP-arányos mértéke 2027 végére 70 százalék alá csökkenhet.