Rendkívül sanyarú képet fest a fővárosi árvízvédelmi töltések állapotáról, egy a fővárosi önkormányzat kérésre készült 2011-es jelentés. (Jelen írás célja nem a pánikkeltés - hisz arra nincs ok -, mindössze a figyelemfelhívás - a szerk.) A dokumentumot a fővárosi árvízi védekezésért felelős Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) Zrt. készítette a közgyűlés számára még 2011 novemberében, ám azóta jelentősen nem változott a helyzet, ismerve a felsorolt problémákat és az azóta (nem) folyó beruházásokat. A fővárosi lakosok azt gondolják, hogy a rakparti védművek biztonsággal kibírják a 10 méter körüli árvizeket is, ám valójában nincs e jelentés szerint a fővárosi védműveknek olyan pontja, amely ne lenne vagy magassághiányos, vagy keresztmetszetében hiányos. A jelentés szerint a védművek egy része a koruknál fogva teljes felújításra szorulna.
2011 novemberében keletkezett FCSM jelentés szerint több árvízvédelmi mű már rég elérte tervezett életkorát, ami nem meglepő, hisz a Pestet és Budát körülvevő árvízvédelmi töltések tervezés és építése az 1838-as nagy jeges árvíz után kezdődött és elvileg az a mai napig tart. Régebben a jeges árvizek okoztak nagy árvizeket a jégtorlaszok duzzasztó hatása miatt, ám ilyenre utoljára 1956-ban volt példa, azóta mindössze egyszer, 1985-ben alakultak ki veszélyes vízduzzasztó jégtorlaszok a Duna fővárosi szakaszán. (Az 1956-os időszak után a jeges ár kialakulásától elvileg megvédi a fővárost a dunai jégtörőflotta, ám ezek a hajók időközben kiöregedtek - az utolsó fővárosi hajót a Jégtörő I-et 2012-ben "nyugdíjazták", amit akkor a vízügy azzal indokolt, hogy a gönyűi és a bajai jégtörők szükség esetén Budapesten is tudnak segíteni - de ez egy másik történet.)
Kapcsolódó
Az elmúlt tíz évben azonban három alkalommal is kialakult zöld ár, azaz 800 centiméter feletti tetőzés, ebből kettő hozott rekordot. (2002: 848 cm, 2006: 860 cm). A jelentés több oldalon sorolja a magassághiányos és keresztmetszet-hiányos töltésszakaszokat. A magassághiány a laikus számára is egyértelmű: a vízügyi szakma azt a töltést tekinti magassághiányosnak, amely a mértékadó árvizet nem haladja meg 1,3 méterrel. "A városi védművek kiépítettsége a magassági biztonság tekintetében korántsem teljes körű." - A melléklet lista itt látható:
jellemző magassághiány (cm) | érintett szakasz hossza (m) | |
Buda-Észak árvízvédelmi szakasz | ||
1/1. Királyok útja - Nánási úti töltés (Római part) | 10-60 | 3100 |
1/2 Aranyhegyi-patak balpart a Pók utcánál | 0-70 | 600 |
1/3 Aranyhegyi-patak Mocsáros dűlői töltés | 20-80 | 670 |
1/4 Gázgyári védmű parapetfala | 20-40 | 1726 |
1/5 Dunaparti út | 20 | 25 |
Buda-Közép árvízvédelmi szakasz | ||
II/1 HÉV töltés a Mozaik u. és az Árpád híd között | 20-85 | 1080 |
II/2 HÉV töltés és felső rakpart az Árpád híd és Margit híd k. | 40-55 | 2573 |
11/3 Felső rakpart a Margit híd és a Lánchíd között | 10-20 | 1800 |
11/4 Felső rakpart a Lánchíd és az Erzsébet-híd között | 10-20 | 1030 |
1/5 Felső rakpart a Szabadság híd és Petőfi híd között | 70-90 | 440 |
11/6 Lágymányosi hídtól a Galvani utca vonaláig | 5-40 | 2220 |
Buda-Dél árvízvédelmi szakasz | ||
III/1 Hosszúréti-patak torkolata feletti szakaszon | 0-70 | 200 |
III/2 Növény utca vonalánál | 0-20 | 500 |
III/3 Sertéshízlalda töltése (Érdi-töltés Bp-i szakasza) | 55-70 | 280 |
Pest-Észak árvízvédelmi szakasz | ||
1V/1 Mogyoródi-patak balparti töltés | 0-50 | 2500 |
IV/2 Mogyoródi-patak jobbparti töltés | 0-50 | 2100 |
IV/3 Csömöri-patak balparti töltés | 50 | 120 |
IV/4 Csömöri-patak jobbparti töltés | 50 | 120 |
IV/5 Szilas-patak jobbparti töltés | 20 | 100 |
IV/6 TUNGSRAM strand - Észak-Pesti szennyvíztisztító körtöltése | 0-100 | 1450 |
IV/7 Zsilip utca - Váci út -iparvágány töltése | 40-90 | 1400 |
Pest-Közép árvízvédelmi szakasz | ||
V/I Jászai Mari tér | 0-40 | 150 |
V/2 Széchenyi rakpart | 0-10 | 300 |
V/3 Belgrád rakpart | 0-20 | 770 |
V/4 Belgrád rakpart a Sörház utcánál | 0-70 | 360 |
V/5 Közraktár utca. a CET-től délre a Petőfi hídig | 40-60 | 520 |
V/6 Petőfi hídtől a Déli vasúti hídig | 40-60 | 1470 |
Pest-Dél árvízvédelmi szakasz | ||
VI/I Bulav töltes | 0-15 | 210 |
VI/2 VIZIG töltés a Kvassay-zsilipnél | 0-30 | 155 |
VI/3 Corvin utcai töItés | 0-40 | 177 |
VI/6 Csepel Művek területe | 0-20 | 102 |
Margitszigeti árvízvédelmi szakasz | ||
A teljes partvonal | 70-150 cm | 5632 m |
Forrás: FCSM Zrt, www.budapest.hu |
Hasonlóan gondot okoz a nem elég széles gát, ha azok koronaszéllessége nem éri el a szabályosat, illetve, ha a rézsűjük túl meredek. Ezek a védművek nem tesznek eleget a statikai, szivárgáshidraulikai állékonysági követelményeknek, vagyis veszélyes vízállás esetén gátcsúszás vagy szivárgás alakulhat ki. A keresztmetszet szempontjából is a Római parti szakasz az egyik leghosszabb rész, de gondot okozhat a gátul is szolgáló HÉV töltés a Mozaik utca és az Árpád híd között, vagy a túlparton a Marina-parti rész többek között.
A "védművek legtöbbje elérte már a szokásos tervezési élettartalmát" - a jelentés több kilométer hosszra teszi az életkora miatt elavult, felújításra szoruló gátakat. Ezek leginkább a rakparti támfalak, amelyek többsége egy évszázados, és magán viseli a háborús nyomokat is. A kőanyag jelentős része az utak téli sózása miatt mállik, számos szakaszon a burkolat alatt üregek alakultak ki, így balesetveszélyesek. Felújításra szorulna koránál fogva Bem rakpart, a Várkert rakpart a Műegyetem rakpart alsó része és lépcsősorai. A pesti oldalon a Széchenyi rakparti, Március 15-e téri lépcsősorok,a közraktáraktól (CET) délre húzódó teljes függőleges parti támfal - olvasható a jelentésben.
A 2011-es jelentés azonnali beavatkozást sürget a szentendrei HÉV vonalán Békásmegyertől északra, ahol a vasúti töltés mélyen (1,4 méterrel) az előírt szint alatt keresztezi az árvízvédelmi töltést. Hasonlóan neuralgikus pont a Római-part helyzete - mint ismert itt egy ideiglenesen kiépített védvonal épült, amely a Pók-utcai lakótelepet védi. A Római-parton megkezdődött a mobilgátak tervezése, amit viszont környezetvédelmi szempontból vitatnak. Királyok útján épült töltést 2002-ben is védeni kellett - emlékezett a jelentés, vagyis annak megépítése nemcsak a hullámtérben épült ingatlanok tulajdonosainak érdeke.

Az óbudai szakaszon az Árpád-hídi hévmegállónál a parapetfal (mellmagasságig érő fal) magassága 80 centiméterrel marad el a szükségestől. Rendszeresen gondot okoz a védekezés során az Erzsébet híd alatti 17 méteres szakasz az alsó és felső rakpart között. Korábban (15-20 éve) itt lehajtó volt, ám ezt megszüntették, a 17 méteres támfalat viszont nem építették meg azóta sem. A Óbudai-sziget gyakorlatilag nem védett az 800 centiméter feletti árvíztől - azt a 2002-es és a 2006-os magas víz is elöntötte, a Margitszigetet pedig a homokzsákos gátak védték meg.
A jelentés készítői megbecsülni sem akarták - nem tudták - a szükséges beruházások költségvetési vonzatát, de csak a FCSM által javasolt sürgős javítások tízmilliárdos tételt jelentetnének.

Gazdasági hírek azonnal,
egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb
Ikonikus fotók készültek Zelenszkij és Trump találkozójáról Ferenc pápa temetésén

Négy-öt millió magyar ember életét változtatná meg a kormány, konzultáció is lesz róla

Több száz épület olmott össze kártyavárként Ecuadorban

Utasok tízezreit érinti a menetrendváltozás májustól

Óvatosság és kivárás: sokan nem tudnak megbirkózni a gigantikus lakásárakkal

Ezt Erdogannak sem nézik el – Berlin fúrhatja meg a giga hadiüzletet

A speckó okostelefont már nem is exportálják a kínaiak

Fordulat a kereskedelmi háborúban: Kína csendesen visszalépett

Egy újabb magyar miniszter szólalt meg az uniós tagságunkról, minden megváltozhat
