Míg a 2000-es években egy hibás munkaidő-nyilvántartásért már büntetést kaphattak a cégek, addig manapság már egy ilyen "kisebb" vétségért könnyűszerrel megúszható a büntetés.

A kormányzat, nem sokkal megalakulása után  a munkaügyi szabályozás fellazítását, vállalkozóbaráttá alakítását tűzte célul. Ez természetesen érintette az ellenőrzést is: az intézményrendszer folyamatosan átalakult, forráskivonásokkal, létszámleépítésekkel szembesült. A folyamatot a Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2015 január elseji megszűnése tetőzte be. Ezt követően a munkaügyek és a munkavédelem felügyelete a kormányhivatalok hatáskörébe került. amelyek kevesebb pénzt és erőforrást tudnak mozgósítani a szabályok betartatása érdekében. Hivatalos adatok azonban nincsenek arról, hogy az intézményi háttér finanszírozását mennyire kurtították meg az elmúlt években

A munkaügyi szabálytalanságokról szóló legutóbbi, 2015 első kilenc hónapját számba vevő adatsorok (bár igen rossz arányokat mutatnak: a vizsgált munkáltatók 66, míg a munkavállalók 68 százalékát érintették a jogsértések) nem tükrözik, hogy az ellenőrzések száma csökkent volna, így úgy tűnik a szabálytalankodás gyakorisága kedvezően alakult. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adataiból például kiderül, hogy a munkabérrel kapcsolatos jogsértések a foglalkoztatott közül 9637 embert érintettek a jelzett időszakban, ami jelentős csökkenés a tavalyi első kilenc hónapban feltárt 12 393 esethez képest.

Torz munkaügyi felmérések

A statisztikákból nem fog visszaköszönni, hogy a helyszíni ellenőrzések száma lecsökkent, mivel ez kompenzálható azzal, ha az irodából, a számítógép mellől is elvégezhető utóellenőrzéseket is beleszámolják az adatsorokba - hívta fel a figyelmet Máriás Attila, a BDO Magyarország vezető munkaügyi tanácsadója. Az utóellenőrzés egyébként azt vizsgálja, hogy amennyiben a hatóság szabálytalanság feltárása után határozatban utasította a céget a szabályos működésre, akkor, azt a vállalat hónapokkal később teljesítette-e, vagy sem. (Amennyiben nem, akkor érkezhet az eljárási bírság). Ez a trend, az utóbbi 2-2,5 évben terjedt el a technológiai változások nyomán.

A vállalatok nagy része megszegi a munkaügyi szabályokat, ám a nyilvántartott eset kevés, miközben a hatóságoknak egyre szűkösebb a kerete arra, hogy kiküldje az ellenőreit. A másik fő probléma, hogy a jogsértésekben a legsúlyosabban a foglalkoztatottak kétharmadát alkalmazó kkv-szektor érintett, amelyet rendkívül nehéz ellenőrizni. Ennek egyik fő oka a latencia, hiszen a munkáltatók és a munkavállalók érdekei gyakran kényszer-szerűen megegyeznek a gyakori jogsértésekben - így a feketefoglalkoztatás, a minimálbéren bejelentés, de zsebbefizetés, vagy a részmunkaidőre bejelentés, de teljes időben foglalkoztatás eszközében is - részletezte Máriás.

A másik fő ok, hogy a kkv-k többségénél sem munkavállalói, sem munkáltatói oldalról nincs és nem is lenne életképes az érdekképviselet, a kamaráknak, szakszervezeteknek jellemzően csak a 250 feletti cégekre van rálátása. A nagyobb vállalatok - főleg a multik - jellemzően betartják a szabályokat és többnyire csak számszaki hibákat vétenek a nyilvántartásokban. Másként látja Kéri Ádám, Liga Szakszervezetek jogásza, aki szerint még a kiemelt foglalkoztatók is gyakran szegik meg például a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályokat. Szerinte gyakori, hogy számos nyugat-európai cég, miközben odahaza korrektül betartja a munkaügyi előírásokat, magyarországi telephelyén egészen másként viselkedik.

Döbbenetes visszaesés a munkavédelemben

Ma Magyarországon mintegy 20 ezer munkavállaló dolgozik kifejezetten rákkeltő anyagokkal, s az sem ritka, hogy az ilyen helyeken munkaidőkeretben napi 12 órát is kell dolgozni. Azért is riasztóak az ellenőrzés csökkenésével összefüggő adatok, mert a szakszervezetek ellenőrzési jogai megszűntek és a foglalkoztatás rugalmasodik. A munkavállalók pedig annyira féltik a munkájukat, hogy arra is volt példa, hogy egy üzem szakszervezeti tagjai kérték: ne segítsünk abban, hogy a munkaidőt a munkáltató csökkentse, miközben a munkavédelmi ellenőrzés eredménye szerint az üzem egyes területein a háttérsugárzás magas volt - mesélte Kéri Ádám.

A munkavégzés egészségügyi és biztonsági követelményeit szondázó munkavédelmi ellenőrzésekről szintén rendkívül kevés adat nyerhető ki, a hivatalok honlapjukon nem hozzák nyilvánosságra az erről szóló statisztikákat. Annyi azonban tudható, hogy miközben 2008-ban még mintegy 35 ezer körül volt a munkavédelmi vizsgálatok száma, addig 2014-ben már csak kevesebb, mint 17 ezer ilyen vizsgálatot hajtottak végre idehaza - hívta fel a figyelmet Kéri. Szerinte ez a csökkenő tendencia jelenleg is tart. Az adatokból kiderül az is, hogy 2014-ben a vizsgált munkáltatók 88,5 százaléka volt érintett munkavédelmi szabálytalanságokban, illetve súlyos szabálytalanságokban.

Következtetni lehet az ellenőrzési aktivitás és a kiszabott bírságok szintjének zuhanására is, bár erre csak szektorális adatok állnak rendelkezésre. Az építőiparban például 2010-ben még 643 munkavédelmi határozatot adtak ki az ellenőrök, ez az arány 2014-ben már csak 370 volt. S miközben öt évvel ezelőtt ebben a szektorban még 187 millió forintra rúgott a kiszabott bírságok összege, addig 2014-ben már csak 52 millió forintról állítottak ki büntetést a felügyelők.

Szétaprózott intézményrendszer

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal megszüntetése után a foglalkozás-egészségügyi, illetve a munkahigiénés szakterület az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnál, a munkavédelmi és foglalkoztatási szakterület a Nemzetgazdasági Minisztériumban kapott helyet. A harmadik, képzési terület a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz került. A közfoglalkoztatás feladatait már korábban a Belügyminisztérium vette át.