Évente több mint kétmillióan halnak meg munkavégzés közben bekövetkező sérülés, vagy betegség miatt. Ezen felül 313 millió dolgozó sérül meg kisebb-nagyobb mértékben, ami azt jelenti, hogy naponta 850 szenvednek valamilyen balesetet a munkahelyükön. Az emberi tragédián túl ennek számottevő gazdasági hatása is van, hiszen a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet számításai szerint a világ GDP-jének 4 százalékába kerülnek ezek az esetek - indokolta Guy Ryder, az ILO vezetője, hogy miért van szükség komoly lépésekre.

Miért pont a kkv-kat célozzák? Mert az OECD országaiban a cégek mintegy 95 százalékát ők alkotják, miközben az összes dolgozó 46 százalékát foglalkoztatják. Az EU-ban ez utóbbi arány már megközelíti az 50 százalékot, miközben a munkavédelmi előírások, tapasztalatok sok helyen hiányoznak. Márpedig a közvetlenül elérhető tanácsadás hiánya, a veszélyek alábecsülése, a szabályok nem ismerése mind növelik a munkavédelmi veszélyeket. Ráadásul az egyre népszerűbb határozott idejű szerződések, az önfoglalkoztatás és a különböző alvállalkozók bevonása az üzletbe tovább emelik a kockázatok szintjét.

Éppen ezért az ILO szerint a kkv-knál jóval nagyobbak a munkavédelmi veszélyek, mint a nagyobb vállalkozásoknál. Ezt a statisztika is alátámasztja: a végzetes balesetek aránya itt közel duplája, mint a nagyobb cégekének. Ezek után talán nem is meglepő, hogy a felmérések szerint a kis cégek jóval kevésbé felelnek meg mind a hazai, mind a nemzetközi előírásoknak.

A munka- és egészségvédelmi szabályok betartatása a kkv-knál ennek megfelelően a lett uniós elnökség egyik fő célja - mondta Uldis Augulis, lett népjóléti miniszter. A munkahelyi biztonság fontosságát tehát folyamatosan hangsúlyozni kell a számukra, ahogy a modern, innovatív eszközök használatára is ösztönözni kell őket - vélte a politikus, aki szerint mint soros elnök Lettország nagy hangsúlyt fektet a munkahelyi környezet javítására. A kis- és középvállalatoktól is megkövetelik az alapvető egészségügyi és biztonsági elvárások teljesítését, külön figyelmet fordítanak az új kockázati tényezőkre, a munkavállalással összefüggő betegségekre és a munkaerő elöregedésére.

Éppen ezért közösen kialakított, egyesített stratégiára van szükség hazai és nemzetközi szinten - olvasható az ILO beszámolójában. Ugyancsak fontos, hogy az elmúlt évek pozitív példáit nyilvánosságra hozzák, ahogy az olyan alacsony költségű megoldásokat is, melyek összhangba hozzák a munkavédelmi szabályokat, lépéseket a cégvezetés további célkitűzéseivel. Hogy ezeket a célokat el lehessen érni, néhány területen szükséges lehet a jogi környezet egyszerűsítésére is, ahogy a tanácsadói tevékenységeket is erősítenék ebben a szektorban.

Itthon is van hova fejlődni

Az idei első negyedév az utóbbi öt év legrosszabb adatát hozta a munkabalesetek szempontjából, hiszen az első három hónapban 4182 esetet regisztrált a hatóság - 2012-ben például ezer balesettel kevesebbet jelentettek be a cégek. A statisztika szerint a legtöbb baleset (1399) a 50-149 fő közötti vállalatoknál történik, de nincsenek sokkal lemaradva a 10-49 főt foglalkoztatók (1164) sem. A nagy, 500 főnél több emberrel dolgozó cégeknél már jóval kevesebb, 599 baleset történt, ahogy a mikrovállalatoknál (523) is kevesebb ilyen esetet regisztráltak. Ha egy fővárosi, feldolgozóipari középvállalatnál dolgozik, akkor jó lesz vigyáznia. A részletekért kattintson.