A magyar gazdaság 2018 második negyedévében a vártnál és a legtöbb uniós tagállamnál gyorsabban bővült, ugyanakkor a dinamika az EU módszertana szerint számítva a második negyedéve lassul - idézi az elemzést a GKI.

Az EU-transzferekkel finanszírozott beruházások és a választások által is gerjesztett lakossági fogyasztás növekedése az idei év hátralevő időszakától kezdve várhatóan lassul. Egyre nagyobb bizonytalanság és fékeződés várható az Európai Unióban is, például a török és az olasz helyzet, a kereskedelmi háború veszélye és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelései miatt.

Kapcsolódó

Idén Magyarországon a leggyorsabban az építőipar, a mezőgazdaság, az infokommunikációs ágazat és a kereskedelem bővül, de ezen belül az építőipar szárnyalása a magas bázis miatt kisebb lesz a tavalyinál. Tavalyhoz képest várhatóan az ipar is lassul, még javuló második félév esetén is; főleg a járműiparban zajló átalakulás és piaci bizonytalanság miatt. Pozitívum viszont, hogy az Audi itteni termelése talán már túl van a mélyponton.

A piaci szolgáltatások - főleg a kereskedelem és a turizmus - gyorsan bővülnek. A beruházások bővülése a második negyedévben felgyorsult, s ennek alapján a GKI 12 százalékra emelte az állóeszköz-felhalmozás várható növekedési ütemét. A második félévben azonban, a magas tavalyi beruházási szint miatt, már csak minimális bővülés várható.

A bruttó keresetek dinamikája csak nagyon lassan csökken, az infláció gyorsul, így idén a tavalyi két számjegyűnél valamivel kisebb ütemű, de továbbra is nagyon magas, 7-8 százalékos reálkereset-növekedés várható. Az immár hatodik éve tartó fogyasztás-bővülés 4,5 százalékkal feltehetőleg az idén éri el csúcspontját.

A munkanélküliség 2017 végéhez viszonyítva már alig csökken, de a közmunkások száma kedvezően mérséklődik. A hivatalos munkanélküliség Csehország és Németország után Magyarországon a harmadik legkisebb az EU-ban. A közmunkások száma azonban még most is csaknem eléri a munkanélküliekét, velük együtt a magyar munkanélküliségi ráta az EU átlaga körüli lenne.

Az infláció júliusban már ötödik hónapja gyorsult, s elérte a 3,4 százalékot. Ez Románia és Bulgária után a harmadik legmagasabb az EU-ban. Az idei év során némi további emelkedés lehetséges, többek között a gyenge forint következtében, éves átlagban 3 százalék körüli ütem várható.

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya 2018 első hét hónapjában közel 1500 milliárd forint volt, csaknem 10 százalékkal magasabb az egész évre előirányzottnál. Mivel az adóbevételek jellemzően kedvezően alakultak, ennek fő oka a csak lassan beérkező EU-támogatások megelőlegezése, és más, feltehetőleg a közelgő önkormányzati választásoktól nem független költségvetési fejlesztési kiadások (például a Modern városok program).

Az EU módszertana szerinti államháztartási hiány - amelyben nem kell figyelembe venni az uniós transzferek megelőlegezését - feltehetőleg a tervezettnél valamivel kisebb - de a 2017. évinél nagyobb -, 2,2 százalék körüli lesz. A magas pénzforgalmi hiány miatt ugyanakkor csak alig csökkenő, az EU elvárásaitól elmaradó, 73 százalék feletti GDP-arányos államadósság várható - közölte a GKI.

Fotó: Shutterstock