Szeptember végére közel 46 milliárd forintra duzzadt a magyar kórházak lejárt tartozásainak összege a MÁK adatai szerint, ez 2017 december végéhez képest több mint 30 milliárdos, havi átlagban 3,4 milliárdos növekedést jelent.

Különösen rosszul mutat az adósságállomány szerkezete, a 46 milliárdnak mintegy felének fizetési határideje ugyanis már több mint két hónapja, a teljes tartozás mintegy háromnegyede több mint egy hónapja lejárt. A szeptemberi 4 milliárdos növekedésből mintegy 3 milliárd forint a 60 napon túl lejárt tartozásokat gyarapította, amit továbbra is arra utal, hogy a menedzsment tartalékol az adósságkonszolidációban bízva.

Kapcsolódó

A pénteki Medicina konferencián előadó Banai Péter Benő pénzügyminisztériumi államtitkár ugyanakkor az év végi adósságrendezést firtató kérdésre csak annyit mondott, hogy ez kormánydöntés függvénye, és a beszállítók a szabályozórendszer módosítása következtében már eddig is számos könnyítést kaptak, noha ezt megelőzően hosszasan arról beszélt, mennyire rendben vannak most az ország pénzügyei és az egészségügyre is jutnak plusz források.

Nem változik a sorrend

Az adóslistát továbbra is a Péterfy Sándor utcai kórház vezeti 2,7 milliárdot meghaladó tartozással, s alig marad el a 2 milliárdtól a médiában szinte naponta az anyagi nehézségeit részletező hírekkel felbukkanó Honvédkórház adóssága. Az intézmény március végén, fél évvel ezelőtt még lényegében nulla adóssággal bírt, a konszolidációt követően, az év első három hónapjában a MÁK adatok szerint nem termelődött a Honvédban tartozás.

Szintén kétmilliárd forint közeli a tartozása a gyógyító megelőző ellátásban aktívan résztvevő vidéki egyetemeknek, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem tartozik ide, a nagy megyei kórházak közül pedig a Békés megyei, és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kórház, Budapesten a Dél-pesti Centrum kórház (Egyesített Szent István Szent László) és a Szent János kórház.

Tizenhat kórházban lépte át az egymilliárd forintot az adósságállomány értéke, összességében az intézmények mintegy ötöde tartozik milliárd körüli, vagy azt jóval meghaladó összeggel beszállítóinak. Az év hátralévő részében a jelenlegi növekedési ütemmel számolva 60 milliárd körüli lejárt adósságra lehet számítani.

Ez a nagyságrend megviseli a beszállítókat, mint azt lapunknak korábban az egyik érdekképviseleti-szakmai szervezet, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára, Rásky László is megerősítette. Az OSZ a túl nagyra nőtt adósságállomány év végi, kapkodó rendezése helyett többlépcsős konszolidációt tartana megnyugtatónak, optimális lenne, ha az első ütemben a szeptember 30-án fennálló, 30 napon túli tartozásokat október végéig, egy következő lépésben az október végén fennálló, 30 napon túli, november végéig megkaphatnák a beszállítók.

Miért nő megállíthatatlanul?

Az adósságállomány folyamatos gyarapodása az egészségügy szereplői szerint a forráshiány következménye. Banai Péter Benő a Medicina rendezvényén amellett, hogy elismerte a finanszírozás áttekintésének szükségességét, az intézményi, menedzsmenti felelősséget feszegette. Kiemelte, hogy az egynapos sebészeti beavatkozások növekedésével párhuzamosan nem csökkent a kórházi tartózkodás átlagos ideje, ami szerinte arra utal, hogy vannak a finanszírozásban olyan elemek, amelyek nem a hatékonyság irányába mutatnak. Három, meg nem nevezett, hasonló méretű, ellátási területű és tevékenységi körű intézmény adósságának markánsan eltérő alakulását hozva fel példaként úgy fogalmazott, feladat- és felelősségátcsoportosítás nélkül nem biztos, hogy érdemes pénzt beleönteni az intézményrendszerbe.

Erre a jövő évi költségvetési számok ismeretében nem is nagyon lehet számítani, a gyógyító-megelőző kasszában található plusz 69 milliárd túlnyomó része ugyanis a béremelés fedezete, dologi kiadásokra mintegy plusz 15 milliárddal kalkulálhatnak jövőre az intézmények. További 40 milliárd forintot a rendszer fenntarthatóságát segítő közszolgáltatások fejlesztésére helyeztek céltartalékba.